Lavrov szerint közelednek az álláspontok a Kaszpi-tenger megosztásáról

Lényegesen közeledtek az álláspontok a Kaszpi-tenger megosztásáról – tájékoztatott Szergej Lavrov a térség külügyminisztereinek moszkvai tanácskozásáról kedden. Az orosz diplomácia vezetője annyit mondott el, hogy részben döntés született a víztömeg megosztásáról, figyelembe véve a korábbi többoldalú tárgyalásokon született megállapodásokat és a tengerfenék megosztásáról hozott egyezségeket. Hozzátette, a szénhidrogén energiahordozók feltárásával kapcsolatos kérdéseket is meg kell oldaniuk.

Szergej Lavrov ugyanakkor elismerte, hogy nem készül el a tervezett egyezmény a Kaszpi-tenger jogi státusáról az országcsoport őszi, asztrahanyi csúcstalálkozójára. Azt mondta, nem is volt olyan tervük, hogy befejezzék az előkészítő munkát a tenger, azaz a Föld legnagyobb tava mentén fekvő Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Türkmenisztán és Oroszország állami vezetőinek találkozójára. A dokumentum alapelveinek többségét azonban egyeztették. 

A Kommerszant című orosz napilap értesülései szerint Moszkvának sikerült meggyőzni Azerbajdzsánt, Iránt, Kazahsztánt, és Türkmenisztánt is, hogy a Kaszpi-tengeri régión kívüli országok, elsősorban az Egyesült Államok nem befolyásolhatják a térségben hozott döntéseket.

A mostani tanácskozásra Moszkvába érkezett Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter is, aki mielőbbi átfogó, stabil megállapodást sürgetett a Kaszpi-tenger jogi státusáról. Teherán ellenzi, hogy a térség államain kívüli, úgynevezett "harmadik ország katonai ereje" jelen lehessen az övezetben. Zarif azt is hangoztatta, hogy a 371 ezer négyzetkilométer vízfelületű tónak, - amelynek a területén található a világ harmadik legnagyobb kőolaj-, és földgázlelőhelye - „a béke, a barátság és a stabilitás tengerének kell lennie, amelyen nem folyhat fegyverkezési verseny, és lemondanak a fegyverhasználatról.” 

Az iráni diplomácia vezetője szerint egyes régión kívüli országok a Kaszpi-tengert „csak energiaforrásnak, kőolaj-, és földgáz lelőhelynek tekintik”, elfeledkezve annak törékeny környezetéről, élővilágáról.

Geológiai kutatások teljes bizonyossággal 10 milliárd hordó kőolajat és 48 milliárd köbméter földgáz jeleztek a Kaszpi-tengerben. Az energiahordozók kitermelését a rossz infrastruktúra, a befektetések, a szállítási útvonalak, vezetékek hiányán kívül az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengeri országok évek óta nem tudtak megegyezni a tengerfenék jogi státusáról, a határok kérdése nem rendezett. A vita alapja, hogy a terület tónak, vagy tengernek minősül-e. Utóbbi esetében az öt ország egyformán részesülhetne a Kaszpiban lévő energiahordozókból.

Az iráni külügyminiszter Moszkvában külön tárgyalt orosz vendéglátójával, Szergej Lavrovval, de a tárca a megbeszélésről csupán szűkszavú közleményt adott ki, amely szerint a két miniszter egyebek között az iráni atomprogramot és a szíriai konfliktust vitatta meg.