Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint lényegesen közeledtek az országok közti álláspontok a Kaszpi-tenger megosztásával kapcsolatban. A vita alapja az, hogy a terület tónak, vagy tengernek minősül-e. Ha a Kaszpi tengernek minősül, akkor az öt ország egyformán részesülhetne a benne lévő energiahordozókból.
Lényegesen közeledtek az álláspontok a Kaszpi-tenger megosztásáról – tájékoztatott Szergej Lavrov a térség külügyminisztereinek moszkvai tanácskozásáról kedden. Az orosz diplomácia vezetője annyit mondott el, hogy részben döntés született a víztömeg megosztásáról, figyelembe véve a korábbi többoldalú tárgyalásokon született megállapodásokat és a tengerfenék megosztásáról hozott egyezségeket. Hozzátette, a szénhidrogén energiahordozók feltárásával kapcsolatos kérdéseket is meg kell oldaniuk.
Szergej Lavrov ugyanakkor elismerte, hogy nem készül el a tervezett egyezmény a Kaszpi-tenger jogi státusáról az országcsoport őszi, asztrahanyi csúcstalálkozójára. Azt mondta, nem is volt olyan tervük, hogy befejezzék az előkészítő munkát a tenger, azaz a Föld legnagyobb tava mentén fekvő Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Türkmenisztán és Oroszország állami vezetőinek találkozójára. A dokumentum alapelveinek többségét azonban egyeztették.
A Kommerszant című orosz napilap értesülései szerint Moszkvának sikerült meggyőzni Azerbajdzsánt, Iránt, Kazahsztánt, és Türkmenisztánt is, hogy a Kaszpi-tengeri régión kívüli országok, elsősorban az Egyesült Államok nem befolyásolhatják a térségben hozott döntéseket.
A mostani tanácskozásra Moszkvába érkezett Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter is, aki mielőbbi átfogó, stabil megállapodást sürgetett a Kaszpi-tenger jogi státusáról. Teherán ellenzi, hogy a térség államain kívüli, úgynevezett "harmadik ország katonai ereje" jelen lehessen az övezetben. Zarif azt is hangoztatta, hogy a 371 ezer négyzetkilométer vízfelületű tónak, - amelynek a területén található a világ harmadik legnagyobb kőolaj-, és földgázlelőhelye - „a béke, a barátság és a stabilitás tengerének kell lennie, amelyen nem folyhat fegyverkezési verseny, és lemondanak a fegyverhasználatról.”
Az iráni diplomácia vezetője szerint egyes régión kívüli országok a Kaszpi-tengert „csak energiaforrásnak, kőolaj-, és földgáz lelőhelynek tekintik”, elfeledkezve annak törékeny környezetéről, élővilágáról.
Geológiai kutatások teljes bizonyossággal 10 milliárd hordó kőolajat és 48 milliárd köbméter földgáz jeleztek a Kaszpi-tengerben. Az energiahordozók kitermelését a rossz infrastruktúra, a befektetések, a szállítási útvonalak, vezetékek hiányán kívül az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengeri országok évek óta nem tudtak megegyezni a tengerfenék jogi státusáról, a határok kérdése nem rendezett. A vita alapja, hogy a terület tónak, vagy tengernek minősül-e. Utóbbi esetében az öt ország egyformán részesülhetne a Kaszpiban lévő energiahordozókból.
Az iráni külügyminiszter Moszkvában külön tárgyalt orosz vendéglátójával, Szergej Lavrovval, de a tárca a megbeszélésről csupán szűkszavú közleményt adott ki, amely szerint a két miniszter egyebek között az iráni atomprogramot és a szíriai konfliktust vitatta meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Vége az atomfegyverek korlátozásának, az oroszok és az amerikaiak is azt csinálnak, amit akarnak.
Az orosz külügyminiszter véleménye szerint nem sok jóra számíthat az ukrán elnök.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
Az Ukrajnának tett felelőtlen ígéretek a vesztünket okozzák Röttgen szerint.
