Törökország az iráni válság árnyékában: gazdasági sokk és geopolitikai lehetőségek

A közel-keleti feszültségek újabb hulláma jelentősen befolyásolja Törökország helyzetét. A gazdaság rövid távú sokkhatásokat él át, miközben geopolitikailag Ankara igyekszik aktív semlegességet fenntartani, miközben a kurd kérdés ismét a középpontba került. Tárik Meszár közel-kelet szakértővel beszélgettünk a fejleményekről.

Gazdasági nyomás, de nem összeomlás

Az iráni konfliktus azonnal éreztette hatását a török gazdaságon keresztül, elsősorban az energiaárak és az infláció formájában.

– mondta Tárik Meszár. Jelenleg az infláció 30 százalék fölé emelkedett, ami magas, de távol van a korábbi, 80 százalékot meghaladó értékektől. A jegybank 37 százalékos alapkamattal próbálja kontrollálni a helyzetet, defenzív válságkezelést folytatva. „A török gazdaság nem omlott össze, de a növekedést korlátozni fogja a bizonytalanság. A Vörös-tengeri és a Hormuzi-szorosi fennakadások miatt sok hajó kerülőutakra kényszerül, ami dominóeffektust vált ki a világgazdaságban” – tette hozzá a szakértő.

Aktív semlegesség és mediáció

Geopolitikailag Törökország egyelőre sikeresen kerüli a közvetlen konfliktusba sodródást. Annak ellenére, hogy iráni rakéták elérték a török légteret (a NATO védelmi rendszere elfogta őket), és Izrael részéről is elhangzottak fenyegető nyilatkozatok, Tárik Meszár szerint alacsony a kockázata annak, hogy Ankara komolyabban belesodródjon.

– hangsúlyozta. Egy NATO-tagország közvetlen megtámadása Izrael részéről ráadásul elképzelhetetlen következményekkel járna.

A kurd kérdés mint vörös vonal

A konfliktus legérzékenyebb pontja Törökország számára a kurd ügy. Ha az iráni rezsim jelentősen meggyengülne vagy összeomlana, az iráni kurdok önállósodási kísérletei felerősödhetnének, ami Szíriával és Törökországgal együtt regionális láncreakciót indíthat el.

– fogalmazott Tárik Meszár. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok korábbi retorikája a kurdok támogatásáról különösen érzékenyen érinti Ankarát, és ez államközi feszültséget is gerjeszt.

Migrációs kockázat Törökországnak és Európának is

Egy esetleges iráni összeomlás vagy elhúzódó háború hatalmas migrációs hullámot indíthat el, amelynek nagy része Törökországon keresztül haladna Európa felé. Jelenleg is mintegy 3,2 millió regisztrált szíriai tartózkodik Törökországban, és a szakértő szerint az ország már most is túlterhelt.

– figyelmeztetett Tárik Meszár. Hozzátette azonban, hogy Törökország sem osztogatja könnyen a tartózkodási státuszokat, így a migránsok végcélja továbbra is Európa maradna.

A geopolitika hosszútávú játék

Rövid távon Törökország inkább veszteséget szenved a bizonytalanság és az energiaárak miatt, ám ha Irán tartósan gyengül vagy kiesik a regionális játékból, Ankara jelentős nyertes lehet:

• közép-ázsiai útvonalak,
• a tranzitfolyosók és
• az alternatív kereskedelmi lehetőségek

felértékelődnek.

– mondta a szakértő. Tárik Meszár szerint a történelem ismétli önmagát: felmerültek például a régi oszmán vasútvonalak, például Szaúd-Arábiáig tartó rekonstrukciós ötletek is, amelyek a régióban zajló átrendeződést jelzik.

Összességében Tárik Meszár szerint Törökország jelenleg óvatosan, de tudatosan navigál a válságban, miközben rövid távon kihívásokkal néz szembe, hosszú távon azonban pozíciója erősödhet, ha a régió hatalmi egyensúlya Irán rovására változik.

Nyitókép forrása: Andreas SOLARO / AFP

***