Alkotmányos válság: Koszovó nyugati elköteleződése miatt aggódik a POLITICO

Koszovóban vasárnap előrehozott parlamenti választást tartanak, ami Vjosa Osmani volt államfő szerint jóval többről szól, mint a következő kormány összetételéről. Erről a politikus a POLITICO-nak nyilatkozott. A tét szerinte az, hogy Pristina képes marad-e az EU- és NATO-tagság felé vezető úton haladni, vagy a belpolitikai viszályok és intézményi harcok tovább gyengítik az ország nyugati kapcsolatait. 

Osmani úgy fogalmazott, Koszovó jövőjét „nem tarthatja fogva a politikai egó”, és olyan vezetésre van szükség, amely visszafordíthatatlanul az euroatlanti pályára rögzíti az országot.

A POLITICO értelmezése szerint Kurti, a baloldali Vetëvendosje vezetője 2021-ben reformokat és mélyebb euroatlanti integrációt ígérve tért vissza a hatalomba, ám kormányzása alatt Pristina kapcsolata Brüsszellel és Washingtonnal is viharossá vált. 

Az egykori államfőt megszólaltató brüsszeli lap szerint a feszültségek különösen azután erősödtek fel, hogy 2023-ban Kurti albán polgármestereket iktatott be szerb többségű észak-koszovói településeken, amit a nyugati tisztségviselők az etnikai feszültségek szításaként értékeltek. Brüsszel később szankciókkal sújtotta Koszovót, és gazdasági támogatásokat függesztett fel, mert úgy ítélte meg, hogy Pristina nem tett eleget a helyzet enyhítéséért.

Osmani politikai ellenfélként is érintett Kurti bírálatában, hiszen a miniszterelnök nem támogatta újraválasztását az államfői posztra, saját pártjának jelöltjei mögé állt be. Miután egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges parlamenti támogatást, 

A voksolás azonban várhatóan nem oldja meg könnyen a patthelyzetet: a POLITICO-nak nyilatkozó elemzők szerint a Vetëvendosje ismét a legtöbb mandátumot szerezheti, Kurti pedig miniszterelnök maradhat, de továbbra sem biztos, hogy bármelyik politikai tábor képes lesz kétharmados többséggel új államfőt választani.

A volt elnök szerint Kurti célja nem csupán a kormányzás folytatása, hanem az intézmények feletti teljes ellenőrzés megszerzése. Szerinte Koszovónak ehelyett „erős, szuverén fellépésre, kiszámítható nyugati kapcsolatokra és nagyobb amerikai szerepvállalásra lenne szüksége a Szerbiával folytatott párbeszédben”. 

Nyitókép: Armend NIMANI / AFP