Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

A jobboldalnak egy színes, nagy létszámú hálózattá kell alakulnia, melynek részei a pártok is, de a törzsét a helyi, regionális és persze az országos szervezettségű autonóm csoportoknak, közösségeknek kell adniuk.

A teljes írást IDE kattintva olvashatja el.
„A választás utáni új helyzetben rendezni kell a jobboldal sorait, ki kell jelölni a határait, végre

tanulva a nyugati új jobboldaltól meg kell kezdeni a metapolitikai küzdelmet,
létre kell hozni intézményeit, csatornáit, mert az újprogresszívek átvették a tudatipari ellenőrzést a Facebook, a YouTube, a TikTok és a többi tudatipari hadszíntér megszállásával.
Még nem a valódi politikai cselekvés ideje van itt, persze a realitás az, főleg a pártok esetében, hogy a politikai cselekvést nem lehet felfüggeszteni, de nagyon fontos lenne az egész jobboldal jövőjének szempontjából végre lerakni a doktrinális alapokat, amik megfelelnek a 21. század követelményeinek, a neoprogresszív kihívásnak és amelyek megalapozhatják a jobboldali politikai cselekvést,
be kell látni, hogy a politikai kereszténység, amit a NER vetett be a kultúrharcban, hatástalan volt.
A hazai jobboldal korifeusainak, szellemi vezetőinek le kell rakniuk egy koherens, korszerű jobboldali ideológia, doktrína alapjait, folyóiratok, podcastek, YouTube-csatornák, könyvek segítségével, ez nem demokratikus folyamat, kell egy, nevezzük így jobboldali értelmiségi közeg, ami vezeti, kontrollálja, feladata például a nemzeti radikális szubkultúrában még ma is burjánzó „nemzeti ezotéria” kigyomlálása.
Nem csupán korszerű és hatékony cselekvésre van szükség, hanem helyes cselekvésre.
A magyar jobboldal egyik legnagyobb problémája, hogy pártcentrikus, hiányoznak azok az autonóm jobboldali közösségek, amelyek Franciaországban, Ausztriában, Németországban biztosítják a pezsgő, heterogén jobboldali szellemi életet és aktivizmust. Pontosabban vannak ilyenek, de a pártokhoz képest egyelőre még marginális szerepet játszanak.
A jobboldalnak egy színes, nagy létszámú hálózattá kell alakulnia, melynek részei a pártok is, de a törzsét a helyi, regionális és persze az országos szervezettségű autonóm csoportoknak, közösségeknek kell adniuk.
A Tisza jobboldali, konzervatív csomagolásban adta el magát, pontosabban, akik megkreálták azok adták el így, és sikeresen, mert a Tisza áprilisi elsöprő sikeréhez kevés lett volna a globalizált középosztály „intellektuális nomádjainak” (Oswald Spengler) megszerzése, kellett a rengeteg magát jobboldali-konzervatívként meghatározó, de a Fideszben csalódott szavazó is.
Számukra gyártották le a spektákulumban a „konzervatív Tiszát”.
Kérdés, hogy ez a szavazótábor meddig tart ki mellettük, ha eldobják a konzervatív maszkot és a valódi uraik utasításait követve elkezdik kiépíteni a progresszív mintaországot? Meddig tudják az identitáspolitikai kérdéseket háttérbe szorítani a preferenciájuk meghatározásakor?”
(Nyitókép: Facebook)
