Olyan erő írta felül Trianon gyalázatát, amire az egész világ felfigyel

A békediktátum sebe még mindig vérzik – de van okunk a reményre.

A Sándor-palotánál várják a demonstrálókat.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy
vasárnap délután négy órától a budapesti Sándor-palota előtt
rendezik meg a Ne féljetek! – szimpátiatüntetés Magyarország állami intézményvezetői mellett elnevezésű demonstrációt. A cél, hogy kiálljanak azon közjogi méltóságok és állami intézményvezetők mellett, akiknek távozását Magyar Péter követeli.

A demonstráción Teleki Béla, a CitizenGO magyarországi vezetője, Kurucz Dániel, a KözTér főszerkesztője, Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese, valamint Skrabski Fruzsina szólal fel.
Az esemény szervezője, Szabó Lászlót a lapnak elmondta: az alkotmányos rendszer egyik fontos eleme, hogy
bizonyos tisztségek mandátuma túlmutat az országgyűlési választási ciklusokon, ez biztosítja a fékek és ellensúlyok rendszerének működését,
és ezt a rendszert veszélyezteti az a törekvés, amely a hivatalban lévő vezetők távozását sürgeti.
Szabó László figyelmeztetett: egy ilyen gyakorlat precedenst teremthetne a jövőre nézve. Álláspontja szerint
ha egy kormány politikai nyomással lemondásra tudná kényszeríteni a köztársasági elnököt vagy más közjogi méltóságokat, akkor a későbbi kormányok is ugyanezt az eszközt alkalmazhatnák.
Magyar Péter már jelezte, hogy célja eléréséhez nem a megfosztási eljárást választanák, hanem az alaptörvény módosítását. A kialakult helyzetre való tekintettel a köztársasági elnök korábban a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte. Az állami intézmények vezetői is sorra jelezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni – emlékeztetnek.
A fenyegetett állami vezetők:
Sulyok Tamás köztársasági elnök,
Varga Zs. András, a Kúria elnöke,
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész,
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke,
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke,
Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke,
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
A Fidesz közleményben állt ki az államfő mellett, Gulyás Gergely, a párt parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott:
egy köztársasági elnököt hivatalából erőszakkal eltávolítani diktatúrában szokás.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt emlékeztetett: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte,
1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye,
mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg. A példa jól mutatja, hogy
még jelentős politikai vagy társadalmi nyomás sem írhatja felül a közjogi kereteket
– hangsúlyozta.
Hack Péter jogászprofesszor, aki három évtizede tart az ELTE jogi karán retorikakurzusokat, a köztársasági elnök elmozdítását elemző Facebook-posztját a vitatkozással indította: „A hallgatóimnak mindig azt tanítottam, hogy a vitákban az érveik mindig legyenek erősebbek, mint a jelzőik. Aki a vitában erős jelzőket használ, annak gyengék az érvei.
Vitatkozni nem személyekkel, hanem álláspontokkal kell, aki személyeskedik, annak nincsenek érvei.
Az alkotmányjogász szerint
a Tisza Párt részéről a vitában nem hangzottak el közjogi érvek az elnök elmozdítása mellett.
Emlékeztetett: az elnök jelölése és megválasztása 1990 óta gyakorlatilag ugyanazon szabályok szerint történt, ahogyan Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót és a Fidesz által jelölt elnököket megválasztották. Mint megjegyezte, azoknál a közjogi tisztségeknél, ahol ezek a vádak jogosak, indokoltak lehetnek a rendhagyó lépések, az elnök esetében azonban ezek az érvek nem állnak meg.”
Hack Péter nyilvánvalónak nevezte, hogy az új kormány csapdába is lép:
„Aki a pozíciójába a jogállam megsértésével került, a pozíció megszűnésekor nem hivatkozhat arra, hogy a jogállami elveket sérti a hivatal megszűnése,
hiszen nem lehet különböző mércét alkalmazni a hivatalba lépéskor és a hivatalból elmozdításkor.” Szerinte az elnök elmozdításánál pontosan ez történik.
Kapcsolódó vélemény
Nem lehet nem jogállami eszközökkel jogállamot építeni.
Nyitókép: Bencsik Gábor Facebook-oldala