Sulyok Tamás zavaró tényező Magyar Péter valóságtorzító mezejében – épp ezért állunk ki mellette
Két éve bizonyosan nem kapott volna Csíksomlyón rocksztári elbánást, de a politikában a formátumot a helyzet teremti. Kohán Mátyás írása.

Nem lehet nem jogállami eszközökkel jogállamot építeni.

„A bolsevizmus egyik alapkérdését Lukács György fogalmazta meg. Ő azt a dilemmát vetette fel, hogy keresztülhazudhatjuk- e magunkat az igazsághoz. A múlt századi totális diktatúrák szörnyű történeti tapasztalatai alapján egyértelműen tudjuk a választ: NEM.
Ugyanez a helyzet a jogállammal is: nem lehet nem jogállami eszközökkel jogállamot építeni. A jogállam ugyanis nem pusztán leírt jogot jelent, hanem jogi és politikai kultúrát is. Olyan alkotmányos rendet, ahol a jog korlátot jelent a kétharmados felhatalmazással rendelkező hatalom számára is.

Ahogyan erre utalni szokás, a demokráciának és a jogállamnak megvannak a maga íratlan szabályai, vagy ahogy Sólyom Lászlóék annak idején megfogalmazták: létezik láthatatlan alkotmány. Ez viselkedési és gondolkodási normát is jelent, ami szervesen hozzátartozik a jogállamisághoz.
Ha azt gondoljuk, hogy egy parlamenti többségnek mindent szabad, az nem jogállami gondolkodásmód. Pontosan ezért érte jogos kritika a Fidesz kormányzatot az elmúlt másfél évtizedben, mert rossz példát mutatott, és sajnos, volt honnan tanulni azoknak, akiket megrészegít a túlhatalom. Nem lehet úgy alkotmányozni – vagy választójogi törvényt módosítani-, hogy azt pusztán a többség erőből viszi keresztül.
A jelenlegi politikai törekvésekben – legyen szó például a köztársasági elnök elleni fellépésről, a vizsgálóbizottságokról, vagy a visszamenőleges hatályú jogalkotásról a miniszterelnöki ciklusok korlátozása esetében – ugyanezt a reflexet látom visszaköszönni. Az ilyen lépések pedig alapjaiban ellenkeznek a jogállam normáival.”
Ezt is ajánljuk a témában
Két éve bizonyosan nem kapott volna Csíksomlyón rocksztári elbánást, de a politikában a formátumot a helyzet teremti. Kohán Mátyás írása.

Nyitókép: Facebook