Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Ausztria is csatlakozhatna a visegrádi négyekhez – írja a brüsszeli European Voice. Habár földrajzilag egyértelmű, hogy Ausztria Közép-Európához tartozik, geopolitikailag ez újdonság, és fejlődést hozhatna a régiónak.
Edward Lucas, a The Economist magazin külpolitikai szakértője egy Szlovákiában rendezett konferencia után felvetette annak a lehetőségét, hogy Ausztria csatlakozása a visegrádi négyekhez elősegítené a négy ország fejlődését, és egy erősebb Közép-Európát eredményezne.
A szerző Közép-Európa restaurációja című írásában arról ír, hogy Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország, már nem „ideges új jövevények” az EU-ban, hanem „magabiztos öreg motorosok”, ahol irigylendő a társadalmi béke és a gazdasági fejlődés üteme, és a kihívásokkal szemben is kitartóan helytálltak, úgy a kommunizmus összeomlása utáni nehézségek esetében, ahogy a pénzügyi és gazdasági válság jelentette megpróbáltatásokkal szemben.
„A politika már-már unalmasan stabil, politikai együttműködésük, amelyre egykor tévesen csak legyintettem, egyre hatásosabb, meggyőzőbb és hatékonyabb” – írja Lucas. Szerinte Ausztria több területen is képes lenne előnyöket nyújtani a visegrádi négyek számára. Egyik ilyen terület az innováció, és a versenyképesség. Ezen a két területen egyelőre az olcsó munkaerőnek köszönhető hatékonyság miatt sikeresek, nem pedig a tudás miatt, ahogy Európa többi részén. A szerző szerint ez meglátszik a felsőoktatáson is, hiszen a négy ország jól teljesít az egyetemi tanulók mennyiségében, azonban a minősége az oktatásnak nem megfelelő, a felsőoktatás reformjában Ausztria segíthetne az országoknak.
Az Ausztriával való együttműködés javítaná a térség közlekedési összeköttetéseit is, és az országok számára jobb alkupozíciót jelentene energiaügyekben. Ez főként Magyarországot érinti, aki hamarosan újabb gáztárgyalásokba kezd Moszkvával.
A The Economist írója azzal zárja a gondolatait, hogy Közép-Európa országai „valódi hívők”, ha arról van szó, hogy hogyan kell irányítani Európát, mert aggasztja őket, hogy a nagy országok a fejük fölött döntenek, nekik pedig csak az a feladat jut, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az adott lehetőségekből. „Erős szabályokat és erős intézményeket akarnak – lehetőleg egy közép-európai vezetésével.”