Elképesztő káosz, fejetlenség, és kapkodás van Karácsony városában, a Lánchíd ügyében még a civilek is kifaroltak mögüle

„A Lánchídon a felújítás előtt jelentősek voltak a dugók, hiszen a híd és a környezete nem ekkora forgalomra voltak tervezve. Jelenleg a taxik és kétkerekűek mellett csak a buszok hajthatnak rá, ezek viszont sokkal sűrűbben és dugók nélkül közlekednek. A felújítás végével pedig hamarosan a gyalogosok is újra átkelhetnek a hídon. Ön szerint milyen legyen a közlekedés a Lánchídon?” – mások mellett ez olvasható a Karácsony Gergely által kezdeményezett Budapesti Lakógyűlés kérdőívén.

Ugyan már az áprilisi bejelentéstől kezdve sejteni lehetett, hogy valódi véleménynyilvánítási lehetőség helyett pusztán egy politikai kampányról van szó – annak időzítése, illetve adatkezelési aggályai miatt –; egyes civil szervezetek, amelyek eddig támogatták a főpolgármester azon kezdeményezését, hogy a Lánchíd rekonstrukcióját követően is „autómentes” legyen, alig egy hónap alatt kihátráltak a Karácsony vezette főváros mögül.

A Lánchíd rekonstrukciója viszont másfél hónappal a tervezett határidő előtt, ősz helyett nyár végén befejeződik – jelentette be minap a baloldali városvezető. Szerinte a többévnyi halogatás után elkezdett beruházás kuriózumnak számít Magyarországon, merthogy az időben, a költségkereten belül, a teljes átláthatóságot biztosítva valósul meg. Ezzel szemben a projekt műszaki tartalma jelentősen csökkent az eredeti tervekhez képest, a költségvetési kerete ellenben többmilliárddal nőtt.

Pártpolitika helyett szakpolitikát – üzenik a civilek

„Az alulírott civil szervezetek nevében kijelentjük, hogy nem kívánunk pártpolitikai szerepet vállalni, számunkra ugyanis az Új Lánchíd pártpolitikán átívelő ügye a prioritás.

 – írták abban a Facebook-bejegyzésben, aminek aláírói között ott találhatjuk A járda a gyalogosoké, Közlekedő Tömeg Egyesület, Magyar Kerékpárosklub, Kortárs Építészeti Központ nevű szervezeteket is.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) azonban ennél is tovább ment. Közösségi posztjukban úgy fogalmaztak: „Rossz hírünk van, a »lakógyűlés« csak pártpolitikai kérdéseket tartalmaz, szakmát nyomokban sem, és ők (a fentebb említett szervezetek – a szerk.) bizony nemcsak a politika játékszereként vettek ebben részt, hanem a politika aktív alakítóiként is, úgy is mint a főpolgármester politikai munkatársai vagy küldöttei. Részvétünk azoknak, akik erre még nem jöttek rá.”

Csakhogy szakpolitikát nem tud felmutatni a főváros

• A baloldali városvezetés úgy jelölte ki első számú célkitűzését, a belvárosi forgalomcsökkentést, hogy az elmúlt négy évben minden, minden ehhez jelentősen hozzájáruló budapesti fejlesztést elgáncsolt.
• Karácsonyék azt követően állnak neki a tervezésnek – értsük: a Lánchíd környezetét, valamint a 3-as metró felszínrendezését érintő koncepciók kidolgozása –, miután elkészültek a műtárgyak felújításával.
• Azok látványtervek, amiket a főpolgármester minap bemutatott a nagyközönségnek, bizony kísértetiesen hasonlítanak azokra az elképzelésekre, amelyek már jóval korábban elkészültek.
• A Lánchíd és környezetének forgalomcsillapítási tervei bizonyos szempontból elismerésre méltóak, de az ezáltal kiszoruló forgalomra nincs megoldása Karácsonyéknak. Ha voltak is alternatíva-kezdeményezések, azokat – mint jeleztük – a városvezetés elkaszálta.

Milyen projekteket buktatott el a főváros?

ha az ugyancsak baloldali vezetésű újbudai önkormányzattal karöltve Karácsonyék nem torpedózták volna meg a projekt környezetvédelmi engedélyét.

A fejlesztés kiemelt célja (lenne), hogy a vasút kényelmes, korszerű és fenntartható alternatívát kínáljon a dél-budapesti agglomeráció lakói számára a személygépkocsival szemben. A beruházás új átszállási kapcsolatokat biztosító megállóival új szerepbe helyezi a vasutat a városon belüli közlekedésben. A fejlesztés Magyarország leginkább kritikus vasúti átkelőjének bővítése, és a vasút mentén a Dunáig húzódó, parkosított kerékpáros-gyalogos zöldfolyosó kialakítása révén fenntartható módon járul hozzá a fővárosban és a környező településeken lakók életminőségének javulásához.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a környezetvédelmi engedély megvonása nyomán kifejtette: végleges döntést egyelőre nem tudtak hozni, de szerinte ez az első olyan eset, amikor még a laikus számára is nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy az önmagát zöldnek tekintő városvezetés a környezetrombolás és a budapesti lakosok érdekeivel szemben azoknak a pártjára állt, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne fejlődhessen a közlekedés Budapesten.

A tárcavezető emlékeztetett: a körvasútról teljes konszenzus volt; nemcsak Tarlós István korábbi főpolgármesterrel, hanem a jelenlegi városvezetéssel is; Karácsonnyal közösen írtak alá megegyezést annak támogatásáról. Ehhez képest az, hogy a bíróságon beavatkoztak, a miniszter szerint érthetetlen és elfogadhatatlan.

Azonban minap látott napvilágot a hír, ami szerint a híd kapcsolódó úthálózatának tervezésével megbízott tervezői konzorcium az engedélyes tervek elkészülte nélkül lezárja a tervezői szerződését a megbízó Építési és Közlekedési Minisztériummal.

Miért? Mert a Fővárosi Önkormányzat és az érintett kerületek (a Baranyi Krisztina [független] által irányított IX., a László Imre [DK] által vezetett XI., illetve a Gajda Péter [MSZP] által dirigált XIX. kerület) érdektelenné váltak a híd megépítésében. „Az eltelt közel két évben nem tudtak olyan véleményt kialakítani, amely lehetővé tenné a hídhoz kapcsolódó úthálózat tervezésének folytatását” – összegzett Almássy Kornél, a BME Út és Vasútépítési Tanszékének egyetemi docense az Indexnek küldött írásában. Ugyanitt az is olvasható, hogy az ügyben számos vitás pont akadt, de azt eddig senki sem kérdőjelezte meg, hogy a belvárosi átmenő forgalom csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a városközponton kívüli hiányzó, dunai átkelési kapcsolatok létesítése lehet. „A Galvani híd esete ezt a szakmai konszenzust kérdőjelezi meg.”

Az évtizedek óta, Budapest fejlesztési és szabályozási terveiben szereplő új északi híd építését egy évvel ezelőtt épp a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) melegítette fel – mondván: társadalmi egyeztetésre küldik a koncepciót. (Azóta nem hallani a projektről.)

Bár ezen a vonalon az Újpesti vasúti hídon jelenleg is van vasúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolat a Duna két partja között, ugyanakkor gépjárművel és helyi közösségi közlekedéssel csak nagy kerülővel lehet elérni a Duna átellenes partján lévő területeket. Egy új híd – a Pók utca és a Váci út között – rövidebb, gyorsabb utazásokat tenne lehetővé Budapest északi területei között, illetve segítené az egykori ipari-vasúti barnamezős területek fejlesztését, állítja a BKK.

Milyen üzenete van mégis Karácsonyék terveinek?

„A Lánchíd felújítása lassan befejeződik, ezért a munkálatokkal párhuzamosan elindult egy hasznos és jövőbe mutató közéleti vita a híd forgalmi rendjéről – írta közösségi oldalán a főpolgármester, hozzátéve: – A Lánchíd felújítása megújult lendületet adhat a történelmi belváros megújításának, nemzetközi szinten is helytálló gyalogos sétánnyal összekötve Budapest legfontosabb látványosságait.”

Egy másik bejegyzésében pedig Karácsony közölte: „Most, hogy elkészült az M3-as metró, itt a lehetőség, hogy a felszínt is rendezzük! A metrófelújítás közel 6 éve alatt a pótlóbuszok gyors haladásának kellett prioritást adni. Az érintett útvonalakon megváltozott a forgalmi rend, a város élete pedig alkalmazkodott ehhez. Ez várostörténeti léptékű lehetőséget ad számunkra arra, hogy a metró felújítását követően a metróvonal felett a várost is megújítsuk.”

Magyarán:

Mit csináltak eddig?

Mindenesetre e területen már elmaradt a konzultáció. A BKK ugyancsak a napokban jelentette be, miként alakulnak át az eddigi – metrópótlásból adódó – buszsávok.

A Váci úton

• a Göncz Árpád városközpont és a Dózsa György út közötti szakaszon 2x3 sávot használhatnak az autósok
• A Gogol utca és a Nyugati tér közötti szakaszon új kerékpársávok jönnek létre, autóval továbbra is 2x2 sávot lehet használni.
• A Nyugati téren három új gyalogátkelőhely is lesz.

A Bajcsy-Zsilinszky úton

• a Nyugati tér és a Deák Ferenc tér között visszaáll a metrópótlás előtti forgalmi rend, vagyis 2x2 sávot használhatnak az autók, emellett mindkét irányban megmarad a közös busz- és kerékpársáv is.

A Kiskörúton,

• azaz a Deák Ferenc teret és a Kálvin teret összekötő Károly körúton és Múzeum körúton szintén a metrópótlás előtti forgalmi rend lép életbe: 2x1 kerékpársáv és 2x2 forgalmi sáv lesz használható.

Az Üllői úton

• a Kálvin tértől a Szabó Ervin térnél lévő benzinkútig új, közös busz- és kerékpársávokat alakítanak ki,
• onnan a Népligetig pedig kerékpársávok jönnek létre.

Az Üllői úton a kerékpársávok biztonságát – ahol lehetséges – fizikai elválasztó elemek (műanyag elhajló pollerek) biztosítják majd. Ilyen Budapesten még nincs.

Az új sávok kialakítása június 1-je és július 30-a között ütemezetten zajlik. Bár a sávokat már nem használják autóbuszok, a BKK azt kéri, hogy azt az autósok se tegyék (amire tábla is figyelmeztet).

A Lánchíd környezetét is érintő változásról például így írtak: a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat megállapodása értelmében „megújul a Lánchíd pesti hídfője, a Széchenyi István tér is, eltűnik a közúti körforgalom, az autók helyét új köztér veszi át a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a Lánchíd és a József Attila utca közötti forgalom a tér megkerülése nélkül haladhat majd mindkét irányban a tér déli oldalán. A Széchenyi István térre a tervpályázaton született koncepció, de a részletes tervezés még csak most indulhat meg.”

Ez 2022 márciusáig nem történt meg, ugyan Lánchíd-felújítás és a rakparti tervpályázat nyomán is napirenden volt az ügy. Végül a Széchenyi tér tervezése fővárosi forrásokból indulhatott el, csakhogy innovációra már nem futotta – és ezt nem csupán a lenti képek sejtetik. Karácsonyék ugyanis azt a szerződést léptették hatályba, amelyet még Tarlós-féle menedzsment indított el a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) rögzített elvek mentén. Vagyis

Hasonló a helyzet a hármas metró felszíni rendezésének terveivel; amelyekhez hasonló elképzelések már 2013-ban megjelentek – emlékeztetett Facebook-posztjában Vitézy Dávid –, méghozzá a Rákóczi út megújítására.

Végül mi a gond Karácsonyék fejlesztéseivel?

Szakmai konszenzus van – nem csak arról, hogy a baloldali városvezető által megosztott, propagált látványtervek „össze lettek dobva” –, Budapest nem azzal éri el a településre nehezedő forgalom csillapítását, hogy arra kényszerítik a lakókat: ne üljenek autóba, plusz lezárnak egy hidat a belvárosban. Hanem azzal, hogy a főváros alkot egy forgalomcsillapítási stratégiát, amelynek végcélja a forgalomcsillapítás és a hídlezárás.

Ehhez több, szisztematikus intézkedés szükségeltetik, amiknek egy része lehet, hogy még nem fog élni az építmény forgalomkorlátozásakor, ám legalább folyamatban lesz. Több mint egymillió budapesti érintett: a forgalom egy része nem keresné, hanem elkerülné a belvárost – erre lenne megoldás a Galvani híd; a forgalom jelentős része nagyobb kapacitásigénnyel és jobb átszállókapcsolattal érkezne a belvárosba a tömegközlekedéssel – mindezt orvosolná a Déli Körvasút.

Nyitókép: Facebook