a baloldali városvezetés akkor látott neki a felszínrendezés megtervezésének, miután már elkészültek a projektek: a Lánchíd bő két-, a hármas metró majd hatéves felújítása.
Mit csináltak eddig?
Mindenesetre e területen már elmaradt a konzultáció. A BKK ugyancsak a napokban jelentette be, miként alakulnak át az eddigi – metrópótlásból adódó – buszsávok.
A Váci úton
- a Göncz Árpád városközpont és a Dózsa György út közötti szakaszon 2x3 sávot használhatnak az autósok
- A Gogol utca és a Nyugati tér közötti szakaszon új kerékpársávok jönnek létre, autóval továbbra is 2x2 sávot lehet használni.
- A Nyugati téren három új gyalogátkelőhely is lesz.
A Bajcsy-Zsilinszky úton
- a Nyugati tér és a Deák Ferenc tér között visszaáll a metrópótlás előtti forgalmi rend, vagyis 2x2 sávot használhatnak az autók, emellett mindkét irányban megmarad a közös busz- és kerékpársáv is.
A Kiskörúton,
- azaz a Deák Ferenc teret és a Kálvin teret összekötő Károly körúton és Múzeum körúton szintén a metrópótlás előtti forgalmi rend lép életbe: 2x1 kerékpársáv és 2x2 forgalmi sáv lesz használható.
Az Üllői úton
- a Kálvin tértől a Szabó Ervin térnél lévő benzinkútig új, közös busz- és kerékpársávokat alakítanak ki,
- onnan a Népligetig pedig kerékpársávok jönnek létre.
Az Üllői úton a kerékpársávok biztonságát – ahol lehetséges – fizikai elválasztó elemek (műanyag elhajló pollerek) biztosítják majd. Ilyen Budapesten még nincs.
Az új sávok kialakítása június 1-je és július 30-a között ütemezetten zajlik. Bár a sávokat már nem használják autóbuszok, a BKK azt kéri, hogy azt az autósok se tegyék (amire tábla is figyelmeztet).
A városvezetés tervei egyébiránt kísértetiesen hasonlítanak korábbi, sajtóban is megjelent elképzelésekre.
A Lánchíd környezetét is érintő változásról például így írtak: a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat megállapodása értelmében „megújul a Lánchíd pesti hídfője, a Széchenyi István tér is, eltűnik a közúti körforgalom, az autók helyét új köztér veszi át a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a Lánchíd és a József Attila utca közötti forgalom a tér megkerülése nélkül haladhat majd mindkét irányban a tér déli oldalán. A Széchenyi István térre a tervpályázaton született koncepció, de a részletes tervezés még csak most indulhat meg.”
Ez 2022 márciusáig nem történt meg, ugyan Lánchíd-felújítás és a rakparti tervpályázat nyomán is napirenden volt az ügy. Végül a Széchenyi tér tervezése fővárosi forrásokból indulhatott el, csakhogy innovációra már nem futotta – és ezt nem csupán a lenti képek sejtetik. Karácsonyék ugyanis azt a szerződést léptették hatályba, amelyet még Tarlós-féle menedzsment indított el a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) rögzített elvek mentén. Vagyis
a fővárosnak azt kell megterveztetnie, amit Tarlós és stábja tett le az asztalra.
Hasonló a helyzet a hármas metró felszíni rendezésének terveivel; amelyekhez hasonló elképzelések már 2013-ban megjelentek – emlékeztetett Facebook-posztjában Vitézy Dávid –, méghozzá a Rákóczi út megújítására.
Végül mi a gond Karácsonyék fejlesztéseivel?
Szakmai konszenzus van – nem csak arról, hogy a baloldali városvezető által megosztott, propagált látványtervek „össze lettek dobva” –, Budapest nem azzal éri el a településre nehezedő forgalom csillapítását, hogy arra kényszerítik a lakókat: ne üljenek autóba, plusz lezárnak egy hidat a belvárosban. Hanem azzal, hogy a főváros alkot egy forgalomcsillapítási stratégiát, amelynek végcélja a forgalomcsillapítás és a hídlezárás.
Ehhez több, szisztematikus intézkedés szükségeltetik, amiknek egy része lehet, hogy még nem fog élni az építmény forgalomkorlátozásakor, ám legalább folyamatban lesz. Több mint egymillió budapesti érintett: a forgalom egy része nem keresné, hanem elkerülné a belvárost – erre lenne megoldás a Galvani híd; a forgalom jelentős része nagyobb kapacitásigénnyel és jobb átszállókapcsolattal érkezne a belvárosba a tömegközlekedéssel – mindezt orvosolná a Déli Körvasút.
Nyitókép: Facebook