Hiába nyerik az aranyérmeket, az orosz úszók a budapesti vb-n is kirekesztettek! (VIDEÓ)
Nincs himnusz, nem nyilatkozhatnak, be sem tehetik a lábukat a vegyes zónába...
Péterfalvi Attila szerint nagy kérdés, milyen adatbázisból dolgozik a főváros vezetése.
Karácsony Gergely pénteken kora délután jelentette be közösségi oldalán, hogy megcsinálja az első Budapest Lakógyűlést, melyen minden budapesti, állandó lakcímmel rendelkező polgár részt vehet, ha elmúlt 14 éves. A politikus úgy fogalmazott, ez nem tévesztendő össze a nemzeti konzultációval, hiszen nem akar megállítani más európai nagyvárosokat.
Péterfalvi Attila a Mandiner megkeresésére azt mondta, először fontos kideríteni, milyen forrásból dolgozik a főváros; honnan tudja, hogy ki töltötte be a 14. életévét; és honnan van meg nekik a 14. életévüket betöltött személyek elérhetősége. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke portálunknak úgy fogalmazott: kérdés, hogy ennek a levélnek mi a célja, politikai marketing célú vagy egy az egyben a GDPR rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szakértő szerint a címzetteknek joga van nem fogadni, nem kapni levelet a fővárostól, és az is felmerülő kérdés, milyen lehetőségük van azoknak, akiket megkeresnek Karácsony Gergelyék. A nemzeti konzultációval összevetve Péterfalvi Attila említette, hogy arra van jogszabályi rendelkezés, ami a kormányt illeti meg. Szavai szerint pártok is konzultálhatnak a saját meglévő adatbázisukból merítve.
„A főpolgármester egy olyan párthoz tartozik, amelynek a közvélemény-kutatások szerinti népszerűségi adatai elég csekélyek, nem gondolnám, hogy az a párt rendelkezik a teljes lakossággal mint szimpatizáns-adatbázissal” – közölte lapunkkal a volt adatvédelmi biztos.
Pártok egymásnak nem adhatják át az adatbázist”
– jelezte Péterfalvi Attila, aki szerint ez csak akkor valósulhat meg, amikor az adatok felvételénél erről tájékoztatják a szimpatizánsokat.
Állítása szerint állami adatbázisból Karácsony Gergelyék nem tudnak ilyen jellegű adatot szerezni, vagy ha igen, akkor meg kell vizsgálni, kitől, honnét van meg nekik az az információ. Kijelentette, a lakcímnyilvántartás nem főpolgármesteri feladat, értelemszerűen a kormányhivataloknál kell a lakcímet bejelenteni.
Központi nyilvántartás van róla, de annak a célja más. A választások kapcsán lehet igényelni választói névjegyzéket, de jelenleg nincs választás”
– ismertette a NAIH első embere, majd úgy fogalmazott, aki a lakcímadatokat kezel, nem az a célja, hogy politikai marketing anyagokat küldjenek ki.
Karácsony Gergely bejelentése alapján a címzettek a levélben találnak majd egy egyedi azonosítót, melynek alapján be lehet regisztrálni a főváros lakógyűlésére. Arra a kérdésre, mennyire biztosítható az anonimitás, ha egy egyéni kód megadását követően lehet regisztrálni, Péterfalvi Attila azt mondta, ezeket majd mind meg kell vizsgálni.
Az ellenzéki előválasztás kapcsán is felmerült egy QR-kódos megoldás. Nyilván azt kell vizsgálni, mi az adatkezelés célja, hogyan történik az adat kezelése”
– jelezte.
Elképzelhetőnek tartja, hogy nem névre szólóan érkezik a levél, hanem az összes postaládába bedobnak egy levelet, hogy aki akar, válaszoljon, ez akkor az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés lesz. Megjegyezte továbbá, hogy adatvédelmi szempontból, ha hozzájáruláson alapul az adatkezelés, akkor a hozzájárulás korhatára a betöltött 18. életév.
14 és 18 év között a törvényes képviselőnek a közreműködése, jóváhagyása szükséges az adatkezeléshez”
– húzta alá Péterfalvi Attila.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP