Szeptember óta van Budapesten érvényben az új parkolási rendszer, a helyzet nem lett könnyebb, maximum átláthatóbb. Vagy nem? Újbudán belül zónásítottak, növelték a fizetős övezetek számát. Zuglóban sem lett könnyebb az autósok élete: garázsadót vetette ki. Januártól pedig már Józsefvárosban is perkálni kell a helyieknek a parkolásért. Budafok-Tétényben viszont egészen más eszközökkel próbálkoznak. Összefoglalónk!
Tavaly szeptember 5-től többet, több helyen kell fizetni a parkolásért Budapesten. (Nagyjából tíz százalékkal nőtt a térítéses szektorok területe.)
Karácsony Gergelyék nehézkesen megszülető új szabályozása (majd 3 évet kellett várni az egységes parkolási rendszer bevezetésére, amit még a megválasztása előtt ígért meg a politikus) négy zónát jelölt ki a fővárosban. Az A, B és C jelzésű szektorokban immár csupán három órát (!) lehet parkolni, a D zónában nincs erre irányuló korlátozás.
Míg korábban 175 és 525 forint között mozogtak a parkolási díjak, addig az A jelű szektorban 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni; a B jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között; a C zónában 300 forint 8–18 óra között; a D-ben pedig 200 forint 8–18 óra között. Vagyis, a belvárosban csak három órát lehet egyhuzamban parkolni, majd 2000 forintért; ráadásul este 10 óráig fizetni kell. A külsőbb városrészekben is drágult a parkolás (és nőtt a díjfizetési időszak), méghozzá olyan mértékben, hogy sok esetben már meggondolandó a parkolóházak, -garázsok használata.
Budapest frekventált részein ugyan még 1000 forint környékén kell fizetni egy óra várakozásért – az Operánál és a Gozsdu Udvarnál például 1200 forint, a bazilikánál 800 forint, az Oktogonnál pedig 700 forint –, de hely függvényében egyik helyszínen sincs időbeli korlátozás. Kijjebb, a Nagykörút közelében (és azon túl) viszont már vannak olyan díjszabások, amelyek megegyeznek vagy olcsóbbak az utcai parkolási díjaknál. A Rákóczi téri mélygarázsban 600 forintba kerül egy óra várakozás; a Vígszínház utcánál 600 forint; a Blaha Lujza téren található Europeum bevásárlóközpont parkolójában 550 forint; a Kertész utcánál 500 forint; a Ram Colosseum parkolójában, valamint a Westend bevásárlóközpont parkolójában úgyszintén 500 forint.
A mi helyzetünk különös érdekes, hiszen Budafok-Tétény az agglomeráció és a főváros belső kerületei közt fekszik, ezáltal komoly átmenő forgalom sújtja a XXII. kerület főbb útjait, de már a kertvárosi utcákat is, annak következtében, hogy az autósok keresik a különböző egérutakat – mondta érdeklődésünkre Németh Zoltán alpolgármester.
Úgy folytatta, az átmenő, növekvő forgalom mellett egyre nagyobb problémát okoz az is, hogy sok autós P+R parkolóként használja a kerület utcáit. „Például az agglomerációból érkezők, akik itt teszik le a járműveiket, majd a közösségi közlekedést választva folytatják útjukat a városközpont irányába.” A kormánypárti kerületi vezetés úgy látja, a helyzetet szabályozni kell, ezért már tavaly tavasszal, májusban számos lépésről döntöttek Budafok belvárosában annak érdekében, hogy a helyiek ne „szoruljanak ki” a városrészből.
Az új forgalmi rendet így kell elképzelni: azért, hogy a környékbeli lakótelepi parkolók, kertvárosi utcák ne csak P+R-ként funkcionáljanak; hogy a kerület központjában lévő hivatalok, rendelők, vendéglátóegységek, szolgáltatók, boltok, piac előtt is meg tudjanak állni a helyiek, a terület egyes részein időkorlátos parkolást vezettek be.
Ezeken a helyeken munkanapokon a nappali időszakban általánosan maximum három órát, a bölcsőde, óvodák, iskolák környezetében pedig fél órát lehet várakozni – magyarázta az alpolgármester, megjegyezve: jócskán maradtak korlátozásmentes helyek is. Továbbra is gyűjtik a tapasztalatokat, figyelnek a lakossági véleményekre, ezek alapján olykor változtatásokat eszközölnek (például a Leányka utcai lakótelep esetében, ahol márciustól délután 3 órától este 9-ig csak engedéllyel lehet majd behajtani a parkolóterület nagy részére), de az eddigi „eredmények” biztatóak.
A Mandinernek hangsúlyozta, ezt megelőzően
amelyben többek között arról is kikérték a helyiek véleményét, hogy szeretnének-e fizetős zónákat a kerületben. A válaszadók nagy többsége erre a felvetésre nemmel felelt. A kerület vezetése addig nem is szeretne fizetős parkolást, amíg a helyiek ezt nem kérik. Ezért lehetséges, hogy Budafok-Tétény az egyetlen olyan budai kerület, ahol nem kell fizetni a várakozásért.
Kérdésünkre reagálva kifejtette, az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a P+R parkolók fejlesztésére, bővítésére, új helyszínek kialakítására – a kabinettel együttműködve. Ilyenek továbbra is vannak Budafok-belvárosban is, sőt a vasútállomásnál bővült is a helyek száma, akárcsak Háros vagy Nagytétény-Diósd vasúti megállóhelynél. Utóbbinál és a Barosstelep megállóhelynél további fejlesztést szeretnének, mert a vasútnak fontos szerepe lehet a közlekedési gondok enyhítésében.
Ugyanakkor nem ment el szó nélkül a fővárosi parkolási változtatások mellett sem: az egyre inkább kitolódó fizető parkolási övezetek (amelyek jelenleg a szomszédos XI. kerületet érintik) Budafok-Tétényre „tolják át” a parkoló autókat. „Minden, amit a belsőbb kerületekben tesznek, kihat ránk is. Ehhez azonban újra és újra alkalmazkodnunk kell” – fűzte hozzá Németh Zoltán.
A szeptemberi fővárosi, valamint az ugyancsak nagy visszhangot kiváltó újbudai parkolási rendszer átalakításai következtében a XI. kerületben is nagy mértékben bővült a díjfizető övezet területe, a korábbi 5 600 férőhelyről 24 000-re növekedett, illetve növekszik (az ütemezett bevezetés következtében) a díjfizetésbe bevont parkolóhelyek száma.
„Már ez a változás is pont elég kellemetlenséget okozott az újbudai embereknek, de a baloldali vezetés erre rátromfolva hatszorosára, illetve tizenkétszeresére emelte a lakossági várakozási hozzájárulás éves díját” – mondta a lapunknak Szabó László.
A Fidesz-KDNP újbudai frakciójának vezetője emlékeztetett: bevezették emellett az állandó lakóhely alapján meghatározott várakozási zónákat, melynek a kitáblázását már nem sikerült a kihirdetett rendelet szerint megtenniük, „így az ebből adódó pótdíjazások csak még tovább borzolták a kedélyeket. Épphogy letelt az 5 éves fenntartási időszak, július 1-től fizetni kell mind a 4 kelenföldi P+R parkoló használatáért is.”
Mint mondta, Junghausz Rajmund képviselőtársával egy több mint ezer fős közvélemény-kutatás eredményeképpen tíz pontból álló módosítócsomagot állítottak össze, amit még decemberben tárgyalt a XI. kerületi képviselő-testület.
A baloldali többség a lakossági és helyi civil szervezetekkel folytatott egyeztetés eredményeképpen benyújtott tíz határozati javaslatból egyet sem fogadott el.”
Januárban ismét benyújtottak egy, a parkolási helyzet javítását célzó javaslatot – tette hozzá Szabó, megjegyezve: „de azt a demokrácia miatt aggódó baloldal már tárgyalni sem volt hajlandó, így nem kerülhetett a testület napirendjére”.
A 2023. évi költségvetés vitájából azonban kiderült: a fenti intézkedések eredményeképp, az idei évben 1,8 milliárd forint parkolási bevételre számít az önkormányzat.
Zuglóban a baloldali vezetés 2019 óta szinte folyamatosan rontja az autósok lehetőségeit, jelentette ki érdeklődésünkre Borbély Ádám.
A zuglói Fidesz elnöke rámutatott: főként igaz ez az autótulajdonos kerületi lakosokra, akik még mindig nem parkolhatnak ingyen a kerületben, sőt tavaly ősszel 2019-re visszamenőleg a baloldali vezetés által 4 éve bevezetett garázsadót is be kellett fizetniük. „Így az ünnep előtt sokaknak akár 100 ezer forintos csekk is érkezhetett az intézkedés miatt a postaládájába. Zugló tehát alapból hátránnyal indult a fővárost érintő szeptemberi fizetős parkoló-zóna bővítés ügyében” – állapította meg.
Borbély felhívta a figyelmet, a szeptemberi módosítás eredményeként 2022 őszétől a Fogarasi út–Nagy Lajos király útja–Kerepesi út által bezárt háromszög területét is teljesen fizetőssé tették, miközben a zuglói lakosoknak a „nagyvonalú” zuglói önkormányzat 90 percnyi, napi egy alkalommal, egybefüggően igénybe vehető várakozási időtartamot szabott meg január elsejétől.
A kerületi Fidesz-elnök szerint a zuglói városvezetés nem abban érdekelt tehát, hogy könnyítsen az itt lakók életén,
„hanem még plusz adókat vet ki azokra, akik Zuglóban élnek.
Ráadásul a helyi parkolási rendszer-, mint rosszul működő forgalomszabályozási eszköz következtében a fizetős övezeten kívüli területek megteltek autókkal, szinte alig lehet parkolóhelyet találni, gyakran a helyben lakóknak is körözni kell a saját otthonaik körül”.
Mi lehet akkor a megoldás? Borbélyék úgy látják, meg kellene oldani, hogy a zuglóiak gond nélkül tudjanak parkolni ingatlanjaik közelében. Ezzel a P+R parkolást lehetne megszüntetni azokon a területeken, ahol ez még problémaként jelentkezik. A másik lépés az lenne, hogy a fizetős övezetek kijelölése helyett korlátozott várakozási zónák kijelölésével csökkentsék a feladatokat, biztosítsák a kerületiek számára a várakozási lehetőséget. „A harmadik fontos feladat pedig az lenne: elérjük, hogy a zuglóiak Zugló közigazgatási területén belül időkorlátozás nélkül ingyen parkolhassanak.”
Továbbá, ha és amennyiben van igény, parkolóházak építésén is el kell gondolkodni. A kabinet részéről egyébként már konkrét tervek vannak ezzel kapcsolatban, mégpedig az M3-as autópálya bevezető szakaszának közelében.
Január elsejétől Józsefvárosban fizetőssé vált a parkolás a helyi lakosoknak is. A kedvezményes parkolási tarifa a legdrágább zónában 30 ezer forint évente, ha egy autóról van szó. Két autó esetében ez az összeg 72 ezer forint. A HírTV kapcsolódó riportja megjegyezte, ha és amennyiben valaki újonnan épített lakóépületbe költözik, az pedig a legdrágább fővárosi parkolási zónába esik, annak
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A polgárok vagy megelégszenek az üres ígéretekkel és látványtervek tömkelegével, vagy pedig végre a fejlődés pályájára állítják a fővárost – mutatott rá a miniszter.
Németh Szilárd azt is elmondta, hogy hatalmas a tét: béke vagy háború.
A főpolgármester inkább átnevezi a gaztengert.
„Ami engem legjobban zavarba hoz, az, hogy engem apunak hívnak a Tiktokon az én követőim” – mondta Budapest főpolgármestere.
Érdekes összefüggésekre mutatott rá a Magyar Nemzet.
Senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy a magyarországi baloldal honnan veszi át a narratíváit, és milyen urat szolgál.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
