Nem akaródznak működni az Oroszország elleni szankciók a Wall Street Journal szerint. Mutatjuk, mivel magyarázzák ezt.
Bő egy évvel a háború kitörése után, úgy tűnik, az Oroszországra kiszabott nyugati szankciók mégsem működnek elég hatékonyan. Ennek egyik fő oka pedig, hogy a vártnál sokkal kevésbé bizonyult hatékonynak az USÁ-nak és szövetségeseinek azon képessége, hogy ők diktálják a globális kereskedelmi áramlásokat a csúcstechnológiás termékek, például a mikrochipek vagy az úgynevezett félvezetők esetében – írja a Wall Street Journal.
A portál szerint míg az Egyesült Államokból, az Európai Unióból és Japánból származó félvezetők, gépek és egyéb berendezések Oroszországba történő exportja meredeken visszaesett, addig a szankciókhoz szkeptikusan álló ázsiai és közel-keleti országokban – például Kínában, Törökországban és Hongkongban – működő cégek továbbra is kínálnak efféle árukat Oroszországnak. Mind az orosz vámügyi adatok, mind a Kínából, Törökországból vagy más érintett országokból származó adatok azt erősítik meg, hogy a csúcstechnológiás termékek kereskedelmi forgalma 2022 eleje óta átrendeződött.
„A technológiai szankciók további fokozása sikerrel járhat, ám az is könnyen megeshet, hogy mindez egyszerűen arra készteti majd Kínát, hogy tovább növelje az Oroszországnak nyújtott segítséget – jegyzi meg a portál. – Ha megpróbáljuk teljesen elfojtani a Kínából érkező félvezető-szállítmányokat, az akár működhet, ugyanakkor vissza is üthet, és még jobban megronthatja az amúgy is feszült kínai-amerikai kapcsolatokat” – világít rá a dilemmára a cikk.
A fejlett világ kereskedelmi partnereitől Oroszországba irányuló export mértéke 2022 februárja óta csökken.
A fenti adatokkal szemben a Törökországból Oroszországba érkező export azonban nagyjából megduplázódott – körülbelül havi 1 milliárd dollárra tehető –, ami valamivel nagyobb összeg, mint amennyit Olaszország szállított a háború előtt az oroszoknak. Törökország az ENSZ adatai szerint 2021-ben körülbelül 831 millió dollár értékben importált tranzisztorokat, diódákat és hasonló félvezetőket, és ebből körülbelül 79 000 dollár értékben exportált Oroszországba. 2022-ben közel 1,7 milliárd dollárt importált, amelyből 3,2 millió dollár értékben exportált Oroszországba.
A CEIC adatai szerint a Kínából érkező szállítmányok decemberben közel 9 milliárd dollárt értek el, szemben a 2021-es utolsó negyedévi átlaggal, amely havi 6,7 milliárd dollár volt. A háztartási készülékek és katonai hardverek áramellátására egyaránt használt – azaz kettős felhasználású termékek például a félvezetők – kereskedelme különösen élénk volt.
Nyitókép: Isza Ferenc / AFP
Kijev listát tett közzé: Magyarország kimaradt az „ukrán állampolgárságra érdemes” országok közül. Már csak az a kérdés, mi a helyzet a kettős állampolgárokkal.
A kijevi katonai vezetés büszkén vállalta a felelősséget a gáz- és olajüzemek elleni dróntámadásokért.
A támadások nyomán több régióban üzemanyaghiány alakult ki, miközben Moszkva válságintézkedésekkel próbálja menteni a helyzetet.
Fel akarják mérni az erőviszonyokat.
Teljesen átrendezheti az erőviszonyokat a csatatéren.
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők már találkoztak hasonló lőszerek kilövésével Szíriában és tapasztalatuk is van a hatástalanításában.
Igazi vagány, gerinces román fiatalemberek.
Sorra érkeznek a gratulációk Krasznahorkai László Nobel-díja kapcsán, Orbán Viktor is köszöntötte az első gyulai Nobel-díjast. A Mandiner megkereste a dél-alföldi város polgármesterét, aki elmondta, nagyon büszkék rá, hogy a település adta az egyetemes kultúrának Krasznahorkai Lászlót is, Erkel Ferenc és Bay Zoltán mellett.
