Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Az árpádsávok Magyarország ezeréves, ma is használatos jelképei, míg a horogkeresztet egyedül a nácik emelték be a német állam jelképei közé, ezerévesnek szánt, de tizenkét év után megsemmisült birodalmuknak.
Emlékezetes, volt ez a furcsa történet az MLSZ-szel, UEFA-val meg a „Nagy-Magyarország”-jelképekkel. Az idézőjel indokolt, Csintalan Sándornak ugyanis szerintem igaza van, csak hát nem úgy, ahogy gondolja. Tényleg nem volt ilyen nevű formáció, mert ami kilencszáznegyvenhárom-negyvennégy évig többé-kevésbé kontinuusan létezett, azt úgy hívták, hogy Magyar Királyság, és ha a három tenger mosta-hagyomány legfeljebb perszonáluniókkal, vazallusokkal és a Balti-tenger felé nagyon erősen hunyorítva volt igaz egy egészen rövid időre, attól még a Magyar Királyság története nagyobbik felében Közép-Európa egyik meghatározó állama volt.
Már nehéz kibogozni, hogy az MLSZ valóban előremenekült-e azzal, hogy előbb tiltást helyezett kilátásba, aztán lobbizik jelképeinkért; az UEFA diszkriminációellenes partnercsoportja, a FARE pedig hazudik-e vagy sem, amikor azt állítja, hogy nem szankcionálta (volna) a történelmi Magyarország körvonalait mutató jelképet.
Ugyanakkor minderre Uj Péter, az úgynevezett gonzó újságírás egyik hazai, megfakult frissességű doyenje előszedte az unalomig ismert nyilaskártyát Bevezetés az élettérgeometriába címmel, mondván:
„Ment, mendegélt, hetedhét országon át, mígnem egy négyszögletű kerek országba ért: Geometriába. Ott aztán józan paraszti Eukleidészbe kapott, és megalkotta az élettérgeometria nagy tételét, a Csányi tételt, miszerint:
»Az árpádsávos zászló ott van a Parlamentben Magyarország történelmi zászlói között, amely évszázadokon át Magyarország hivatalos zászlója volt. Valóban volt egy rövid időszak a magyar történelemben, amikor a fasizmust, a rasszizmust testesítette meg, annak jelképévé tették. De azt gondolom, egy rövidebb időszak egy sokkal hosszabb időszakot nem írhatna felül.«
Vagy röviden: egy rövidebb időszak egy sokkal hosszabb időszakot nem írhat felül.
Alkalmazzuk a tételt egy másik híres geometriai objektumra, amelyet hakenkreuz avagy horogkereszt néven ismer a szélesebb közvélemény, és amelyről szintén elmondható, hogy igen rövid időszakon keresztül, egész pontosan 1920-tól 1945-ig, tehát mindössze negyed századon át a fasizmust és a rasszizmust »testesítette meg«. A Csányi-tétel értelmében ez az időszak simán felülírható azzal a több száz vagy akár ezernél is több éves időszakkal, amikor védikus proto-hindu kultúrákban, majd a hinduizmusban, buddhizmusban, zoroasztrianizmusban (ésatöbbiegyebütt) mindenféle náculástól mentesen használták.”
Kedves Uj Péter, a stílus egy dolog, de valószínűleg azt is pontosan tudod, hol sántít az érvelésed. Az a helyzet, hogy a sávozott zászló (mint királyi lobogó) már Szent István pénzein feltűnik, Imre király függőpecsétjén úgyszintén. Az 1270-es évek óta pedig bizonyítottan ott volt magyar királyi zászlókon-címereken az árpádsáv, az Árpád-dinasztia kihalása után is, többek között a folytonosság hangsúlyozása végett (egyébként II. Rákóczi Ferencnél is).
Ehhez képest
a nyilas ámokfutás néhány tragikus hónapjában egy kilencsávosra torzított verziót használtak.
Az árpádsávos minta tehát a magyar állam legősibb és – a torz nyilas korszak meg a jelképet eltüntető kommunizmus időszakától eltekintve – legfolyamatosabb jelképe, ami a rendszerváltás óta ismét a hivatalos magyar címer része. Mint az köztudott.
A horogkereszt ezzel szemben nem tartozott Németország, vagy – ha maradunk a kor nagy részénél s a neveknél – a Szent Római Birodalom, illetve A Német Nemzet Szent Római Birodalma nevű államalakulat hivatalos jelképei közé. Kizárólag a nácik emelték be a kétségtelenül ősi keleti jelképet a német állami kánonba.
Vagyis Uj Péter nem cáfolja meg az eredeti Csányi-nyilatkozat tartalmát, csak a fülénél fogva idecibál egy szerencsétlen, sánta párhuzamot (nem is nagyon ellenkezik szegény, jól ismeri a járást ezen az úton 1945 óta) a szokásos fölényeskedő, kioktató modorban.
itt van róla egy könnyen és gyorsan befogadható Wikipedia-cikk; az árpádsávról (igen, köznevesült, ezért így javasolt írni) itt, a horogkeresztről pedig itt olvashat többet az egykori jó tollú írástudó.
Örülök, ha segíthettem.
Nyitóképünkön a Gelre herold (1340/1345-1414), Ruyers címerkirálya, II. Jean de Châtillon, Blois grófjának, Gelderland hercegének a szolgálatában álló herold címerkönyvében szereplő magyar királyi címer, I. Lajos királyunk korából. Csak hogy kontextusba helyezzük a témát a 444 főszerkjének árpádsávozós horogkeresztezésével.