Papi molesztálásáról számolt be a hétvégén Hodász András, akiről kiderült, hogy a papságot is otthagyja. A főegyházmegye a sajtó megkeresésére jelezte: Hodász atya bármikor jelenthette volna az esetet, de nem tette meg. Mint azóta az Hodász András Telexnek adott interjújából kiderült, kamaszként molesztálta egy pap, akit aztán az egyház kirúgott, a hatóságok pedig lecsuktak.
Az egyházban ismereteink szerint azért is fogadták megdöbbenéssel Hodász bejelentését, mert eddig nem beszélt erről, ráadásul papként pontosan tudta, hogy tehet bejelentést, és mindent kivizsgálnak; habár igaz, hogy az illető már rács mögött van. Sőt, akár személyesen is ismerheti az illetékeseket.
Izgalmas adalék, hogy az Angyalföldi Szent Mihály plébánián, ahol Hodász plébános volt, a Magyar Kurír egyházi hírportál és az Új Ember egyházi lap főszerkesztője, Kuzmányi István volt a diakónusa, kvázi a beosztottja, aki úgyszintén az említett írást közlő Szemlélek-körhöz tartozik. Magyarán egy olyan portál kért állásfoglalást a főegyházmegyétől, amelynek a főszerkesztője közvetlen kapcsolatban és jó viszonyban van Hodász Andrással.
Hogy lehet bejelentést tenni, mi történik utána?
A Mandiner megkeresett több szakértőt is, hogy elmondják, pontosan mit is tett idáig a magyar katolikus egyház a molesztálások kezelésére és elkerülésére, mit tud tenni, aki maga is érintett.
Mint megtudtuk: a https://katolikus.hu/gyermekvedelem/#LATIN oldalon bárki tehet bejelentést, és persze személyesen vagy levélben is lehetséges jelezni, ha valaki illetlen bánásmódot tapasztalt. A főegyházmegye gyermekvédelmi bizottsága azonnal nekilát kivizsgálni az ügyet, akkor is, ha az több évtizede történt – bár ekkor a bizonyítékok összegyűjtése nehezebb.
Az áldozatnak megadnak minden jogi, mentális-pszichikai és spirituális segítséget. A feljelentésre is biztatnak,
habár az áldozatok részéről a tapasztalat szerint erre nincs igény, nem szeretnének még egy hosszas eljárás részesei lenni. Ugyanakkor mégis jobb, ha a rendőrség is nyomoz, mert olyan eszközei vannak, amilyenek az egyháznak nincsenek.
Fontos tudni, hogy a kánonjog szerint a szexuális visszaélések nem évülnek el, azaz az egyházi törvény sokkal szigorúbb a világinál. Az egyházi büntetőügyeknél, amelyeket egyházi bíróság tárgyal, valóban van hivatali titoktartás, ám ez nem jelenti azt, hogy aki a világi törvények által büntetett bűncselekményt követ el, az ne lenne feljelenthető világi bíróságon. A diszkréció pedig az áldozat jóhírét és lelki nyugalmát is szolgálja. A legtöbb áldozat nem vágyik sajtónyilvánosságra, hiszen még a saját környezete számára is nehezen nyílik meg. A sajtóhoz jellemzően akkor fordulnak, ha más módszerrel nem tudták elérni a bántalmazó elleni eljárások megindítását.