Mit tett eddig a magyar egyház a molesztálással vádolt papok ellen, és hol, miként kérhet segítséget egy esetleges áldozat? Utánajártunk.
Papi molesztálásáról számolt be a hétvégén Hodász András, akiről kiderült, hogy a papságot is otthagyja. A főegyházmegye a sajtó megkeresésére jelezte: Hodász atya bármikor jelenthette volna az esetet, de nem tette meg. Mint azóta az Hodász András Telexnek adott interjújából kiderült, kamaszként molesztálta egy pap, akit aztán az egyház kirúgott, a hatóságok pedig lecsuktak.
Az egyházban ismereteink szerint azért is fogadták megdöbbenéssel Hodász bejelentését, mert eddig nem beszélt erről, ráadásul papként pontosan tudta, hogy tehet bejelentést, és mindent kivizsgálnak; habár igaz, hogy az illető már rács mögött van. Sőt, akár személyesen is ismerheti az illetékeseket.
Izgalmas adalék, hogy az Angyalföldi Szent Mihály plébánián, ahol Hodász plébános volt, a Magyar Kurír egyházi hírportál és az Új Ember egyházi lap főszerkesztője, Kuzmányi István volt a diakónusa, kvázi a beosztottja, aki úgyszintén az említett írást közlő Szemlélek-körhöz tartozik. Magyarán egy olyan portál kért állásfoglalást a főegyházmegyétől, amelynek a főszerkesztője közvetlen kapcsolatban és jó viszonyban van Hodász Andrással.
A Mandiner megkeresett több szakértőt is, hogy elmondják, pontosan mit is tett idáig a magyar katolikus egyház a molesztálások kezelésére és elkerülésére, mit tud tenni, aki maga is érintett.
Mint megtudtuk: a https://katolikus.hu/gyermekvedelem/#LATIN oldalon bárki tehet bejelentést, és persze személyesen vagy levélben is lehetséges jelezni, ha valaki illetlen bánásmódot tapasztalt. A főegyházmegye gyermekvédelmi bizottsága azonnal nekilát kivizsgálni az ügyet, akkor is, ha az több évtizede történt – bár ekkor a bizonyítékok összegyűjtése nehezebb.
habár az áldozatok részéről a tapasztalat szerint erre nincs igény, nem szeretnének még egy hosszas eljárás részesei lenni. Ugyanakkor mégis jobb, ha a rendőrség is nyomoz, mert olyan eszközei vannak, amilyenek az egyháznak nincsenek.
Fontos tudni, hogy a kánonjog szerint a szexuális visszaélések nem évülnek el, azaz az egyházi törvény sokkal szigorúbb a világinál. Az egyházi büntetőügyeknél, amelyeket egyházi bíróság tárgyal, valóban van hivatali titoktartás, ám ez nem jelenti azt, hogy aki a világi törvények által büntetett bűncselekményt követ el, az ne lenne feljelenthető világi bíróságon. A diszkréció pedig az áldozat jóhírét és lelki nyugalmát is szolgálja. A legtöbb áldozat nem vágyik sajtónyilvánosságra, hiszen még a saját környezete számára is nehezen nyílik meg. A sajtóhoz jellemzően akkor fordulnak, ha más módszerrel nem tudták elérni a bántalmazó elleni eljárások megindítását.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse Gájer László atya, aki tagja az egyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságának is, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és jogászok mellett. 2019-re a többi egyházmegyében is létrejöttek az ilyen testületek. Federico Lombardi jezsuita atyának 2019-ben jelentette meg a jezsuita rend magyarul A kiskorúak védelme az Egyházban című könyvét. A főegyházmegyének van egy Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szabályzata, melyet az egyházi alkalmazásban álló tanároktól kezdve a csak egyszeri alkalommal segítő önkéntesekig mindenkinek alá kell írnia és be kell tartania.
2019-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a püspöki kar fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézettel együttműködésben egy négy féléves, pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzést indított, amely jelenleg az egyetlen akkreditált gyermek- és ifjúságvédelmi képzés.
A vízválasztó a 2019 május, amikor megjelent Ferenc pápa Ti vagytok a világ világossága című apostoli levele. Ebben a szentatya elrendelte, hogy minden egyházmegyében és szerzetesrendnél legyen gyermekvédelmi felelős és hozzá rendelt szakmai stáb, és előírja a hatóságokkal való együttműködést is. Itthon ezt azonnal implementálták. A pápa ebben elrendelte azt is, hogy legyenek szabályzatok, amelyek el is készültek – mondja a Mandinernek Puskás Balázs, a szalézi rend gyermekvédelmi felelőse, a Szent István Intézet szakértője, a Gyermekjogokért Egyesület elnökhelyettese. Az egyház belső jogát, a kánonjogot is átalakították, új fejezettel bővült a büntetőjogi rész, ami ezzel a kérdéskörrel foglalkozik
Puskás hozzáteszi:
Ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, azonnal felveszik a kapcsolatot a hatóságokkal. A magyar egyház ekkor már évek óta dolgozott a szemléletváltáson és eljárásrenden, de a pápai dokumentum szimbolikusan is véglegesítette a paradigmaváltást – mondja Puskás.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több körlevelet is kiadott a témában, már 2014-ben voltak gyermekvédelmi irányelvei, és zéró toleranciát hirdetett. Nemrég a főegyházmegyei iskolafenntartónak csináltak egy komoly szabályzatot.
A püspöki kar intézményeként dolgozó Katolikus Pedagógiai Intézet is tesz erőfeszítéseket, például gyermekvédelmi mentorképzést indított az amerikai püspöki kar finanszírozásával. Ennek a képzésnek most indul a második köre, amelyben negyven iskola vesz részt.
De a szerzetesrendeknél is megindult a folyamat, 2020-ban készült el az Emberi méltóság stratégia, ami a rendek közös öt éves stratégiája, mely egyszerre vonatkozik közösségeikre és intézményeikre is. A stratégia preventív eszközöket, szabályzókat jelöl ki, és képzéseket irányoz elő. Az első időszak eremdényeit nemsokára értékelni is fogják Puskás Balázs elmondása szerint. A rendek bevezettek
Emellett pedig a Sapientia Szerzetesi Főiskola akkreditálja a római Pápai Gergely Egyetem, azaz a Gregoriana nemzetközileg elismert gyermekvédelmi képzését, amit az ifjúsággal foglalkozó munkatársak számára indítanak.
Szerzetesi etikai kódex is készült, amelyben külön fejezetet szenteltek a gyermekvédelemnek a szerzetesrendek irodája biztonságos iskolával foglalkozó munkacsoportjának segítségével.
Puskás Balázs azt is elmondja: készült egy átfogó szociológiai felmérés a szalézi iskolákban az alsó tagozattól a középiskolákig, amelyben az iskolai kultúrát, légkört mérték fel, megkérdezve diákokat és tanárokat egyaránt, hogy hogy érzik magukat, milyen a közösségi élet, van-e bántalmazás. Ennek elszomorító adata, hogy 15 százaléknyi diáknak nincs bizalmi személy az életében – a saját családjában sem. Eme felmérés rákérdezett az esetleges papi abúzusokra, de az anonim kérdőíveken senki nem számolt be ilyesmiről – derül ki a szakértő szavaiból. A felmérés eredményeit az ilyen ügyeket vivő, 444-es Urfi Péter is elkérte.
Az egyetemes tapasztalat Hans Zollner német jezsuita pszichológus, a kérdés szakértője szerint az, hogy
Ez nem magasabb, sőt alacsonyabb az iskolai molesztálásokat elkövető tanárok vagy a család körében található elkövetők arányszámánál. A nyugati társadalmakban is bajok vannak: Németországban 17-18 ezer gyermekmolesztálás eset van évente, a fejlett világban az EU felmérései szerint minden negyedik lányt és minden hatodik fiút bántalmaznak. Hogy a probléma egyáltalán nem csak az egyházban van jelen, annak jele a 15 éves diákfiúval kapcsolatot ápoló 39 éves férfitanár esete is.
Puskás megjegyzi: az való igaz, hogy
mert a kívülállók gyakran nem értik, hogy egy molesztált áldozat miért csak évtizedekkel később rukkol elő azzal, mi történt vele, és miért éppen akkor, amikor, ami mögött feleslegesen szokás hátsó szándékokat feltételezni. És arról sem beszélünk, hogy milyen módon rontja el az abuzálás az áldozat szexualitását: a következmény a frigiditástól a promiszkuitásig és a fluid szexualitásig bármi lehet.
(Nyitókép: Youtube)
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
A Magyar Szemle különszáma a kultúr- és politikai kereszténység kérdését járta körbe. A lapbemutatón a szerzők Orbán Viktor tusványosi szavaira is reagáltak.
Túlságosan könnyű megülni a langyos vízben, és elhinni, hogy sosem jöhet olyan új medencemester, aki lassan felforralja a vizet. Pedig jöhet, és látjuk, hogy itt van a kapuban. Giró-Szász Áron írása.
„Fontos mérföldkő” – állapította meg az egyházból kirúgott pap.
Hogyan indult el Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási ügye? Miként zajlik egy ilyen a döntés a Vatikánban? Kik a vértanúk, a boldogok, a szentek? Kovács Gergely okleveles posztulátort kérdeztük.
Tibi atya szerint már semmiről nem lehet értelmes vitát folytatni.
Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.
Matthias Ecke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor a német AfD megbénításáról beszél, de a német politikus valós érveket nem tudott mondani.
