Nem kíván versengeni a tagállamokkal, szerinte a Bizottság feladata az, hogy segítse a tagállamokat. Tapasztalatai szerint a Balkánon nyitottabbak felé, mert magyar. De sok minden más is szóba került: EU-bővítés, Oroszország és Ukrajna EU-csatlakozási lehetőségei, a brüsszeli politika, a Bizottság távolsága az átlagemberektől. Mandiner Reakció Extra Brüsszelből, Várhelyi Olivér EU-biztossal.
A Mandiner Reakció Extra legújabb adásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa volt a vendégünk. Egészen pontosan mi voltunk az ő vendégei, beszélgetésünket ugyanis Brüsszelben, az Európai Bizottság központjában, a Berlaymont épületben rögzítettük.
Alább ajánlóképpen egy összefoglalót is olvashatnak, de a részletekért érdemes a teljes videót megnézni:
A teljes beszélgetés podcast formában is meghallgatható az alábbi linkre kattintva:
Várhelyi Olivér jelentését megírta…
Beszélgetésünk apropóját az Európai Bizottság 2022-es bővítési jelentése adta, amelyet Várhelyi Olivér készített, s amelyet a biztosi kollégium éppen ottlétünkkor fogadott el, majd küldött bemutatásra és megvitatásra az Európai Parlament külügyi bizottságába, illetve ezt követően a Tanácsba. A dokumentum legfontosabb eleméről Európában első között írtunk, nevezetesen, hogy az Európai Bizottság Bosznia-Hercegovina tagjelöltté válását javasolja. Emellett a sajtótájékoztatón tett hivatalos bejelentésről is bejelentkeztünk, majd az EP szakbizottsági vitán is ott voltunk. A EP-vitát követően Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője nyilatkozott nekünk, a Tanácsban történt prezentáció után pedig Andrzej Sadoś, lengyel EU-nagykövettel beszélgettünk.
A bővítési politika az egyik legfontosabb területté vált
A beszélgetésünk során Várhelyi Olivér elmondta: az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az EU biztonsági környezetét. Emiatt az egyébként is fontos bővítési politika szinte a legfontosabb területté lépett elő. A biztos szerint Európa most is rengeteg forrást biztosít a körülötte lévő régióknak, összesen több mint 90 milliárd euróval gazdálkodnak. De tett egy sokak számára váratlan bejelentést: kezdeményezésére a Bizottság 1 milliárd euróval támogatja a nyugat-balkáni régiót célzó elsősorban energetikai fejlesztést támogató csomagot. Várhelyi vallja: az összefogásnak nincs alternatívája, ezért van szükség az EU szomszédsági- és bővítési politikájában további lépésekre.
A térség egyúttal versenyrégióvá is vált, egyre több nagyhatalom mutat érdeklődést a terület iránt. Várhelyi szerint a bővítési politika arról is szól, hogy Európa hol gondolja a határait. A magyar biztos elkötelezett a nyugat-balkáni országok bővítési folyamatban való előrelépése mellett – de nem minden áron: bár a Bizottság kommunikációja pozitívan változott, partnerként tekint a csatlakozni kívánó országokra, az alapvető elvárásokat ugyanúgy megfogalmazza, mint eddig.
Egymilliárd eurót költünk az EU-n kívülre, pedig itt is baj van
Európa stabilitása akkor garantálható, ha a minket körülvevő régiók is stabil állapotban vannak – magyarázza Várhelyi, hogy miért adunk ki egymilliárd eurót akkor, amikor nálunk is komoly problémák vannak. A biztos szerint ha csak az energiarendszerekre gondolunk, akkor például Magyarország Szerbián keresztül jut most földgázhoz. Láthatóan egyre inkább összeépülnek ezek a rendszerek. Nem tudunk csak saját magunkon segíteni és közben hagyni a Nyugat-Balkánt vergődni, mert előbb-utóbb az a válság úgyis el fog érni bennünket is – hangsúlyozta a magyar biztos.
„A Nyugat-Balkán Európa számára egy hihetetlen lehetőséget jelent.”
A Balkánon keresztül energiához juthatunk
Szerinte ezen a térségen keresztül tudunk hozni energiát Európába. Ez a térség egy olyan földrajzi kijáratot jelenthet Európa számára, amin keresztül gázt és elektromos áramot lehet behozni – magyarázta a biztos. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bizony ezek nem kész dolgok, ezeket a lehetőségeket még meg kell teremteni. „Pontosan ezért lépünk most, és ezért jelentettem be ezt a csomagot tegnap, hogy felgyorsítsuk ezt a munkát.” Ezt a problémát már évekkel ezelőtt látni lehetett. „Én már három éve nyomom, mint süket a csengőt, hogy erre oda kellene figyelni.” – mondja Várhelyi. Szerinte akkor ennek még semmilyen elfogadottsága nem volt Brüsszelben, mert akkor még az volt a hangulat, hogy az energiaellátásban itt és most minden zöld lesz.
Óriásit hibázott az előző Bizottság
Egy óriási hibát követett el az előző Bizottság, amikor azzal kezdett, hogy bővítés márpedig nem lesz – mondja Várhelyi. Szerinte az Unió egyik legnagyobb geostratégiai eszköze a szomszédságpolitika, hiszen mindenki az európai életszínvonalat, társadalmi berendezkedést, piacgazdaságot szeretné.
Szerinte Európa nem fordíthat hátat saját környezetének és saját érdekeinek. Ugyanis az Európai Unió érdeke a bővítés.
Bővítés vagy mélyítés?
„Az EU nem egy vízvezeték rendszer, hogy ha itt beöntöm, akkor ott kijön. Ez nem így működik.”– reagálta arra a felvetésre, hogy ha nincs mélyítés, akkor bővítés van, s ha nincs bővítés, akkor mélyítés van. A bővítés szerinte egy stratégia kérdés arról, hogy hol gondoljuk Európa határait, hol gondoljuk azokat az értékeket, amiket mi képviselünk.
Oroszország is benyújthatja csatlakozási kérelmét
Szerintem adnánk nekik egy "rule of law kézikönyvet", megkérnénk, hogy fáradjanak ki Ukrajnából és kapnának egy kérelmet kitöltésre, majd elküldenénk őket az Európai Tanácshoz – reagált arra, hogy mi lenne, ha Oroszország kopogtatna tagjelöltségért.
„Minden jelentkezőt komolyan kell venni.”
Majd hozzátette: „Ha nem vesszük komolyan azokat, akik ide törekszenek, akkor magunkat nem vesszük komolyan.”
A Bizottság tevékenységét feszegetve kifejtette: szerinte a Bizottság feladata az, hogy segítse a tagállamokat azoknak a közös céloknak az elérésében, amelyeket megfogalmaznak. „Én nem versengeni akarok a tagállamokkal” – húzta alá.
Beszélgetésünkben számos más témát is érintettünk, izgalmas válaszokat kaptunk, így bátran ajánljuk a teljes beszélgetés megtekintését.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Sőt, mint kiderült, ezeket még a saját brüsszeli pártja is erőlteti.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
Semmi, de semmi nem akar összejönni.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
