Magyar EU-biztos: Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát garantálni kell

Várhelyi Olivér beszédében kiemelte: az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az EU biztonsági környezetét. Emiatt az amúgy is fontos bővítési politika szinte a legfontosabb területekké lépett elő, hiszen az EU biztonsága és ezen keresztül geopolitikai, geostratégiai érdekei a szomszédos országok, régiók tekintetében kiemelt jelentőségűvé váltak.

A nyár folyamán Ukrajna, Moldova és Georgia elkötelezte magát az EU-s csatlakozás mellett. Míg előbbi két ország esetében már a tagjelöltté válás is megtörtént, az előkészítő tárgyalások Georgia esetében is haladnak.

Ahogyan korábban megírtuk, a mostani jelentés még nem érinti Ukrajna, Moldova és Georgia helyzetét. Ezek a jövő évtől szerepelnek majd az éves jelentésben. Ezzel pedig már 10 országról készül jelentés.

Várhelyi Olivér Brüsszelben (Fotó: Földházi Árpád)

A magyar biztos beszélt a kibontakozó energiaválságról is.Szerinte ez ugyanúgy kihívás nyugat-balkáni országok vagy Törökország számára, ahogyan kihívás az EU számára. Várhelyi kiemelte: az EU meghívta a nyugat-balkáni országokat, hogy közös platformot hozzanak létre a gázbeszerzéseket, elsősorban a cseppfolyós gázt illetően. Szerbia és Észak-Macedónia már csatlakozott is az összefogáshoz.

Az Európai Bizottság ezért a Tanácsnál kezdeményezi az ország tagjelöltté válását.

Várhelyi szerint Bosznia-Hercegovina jelentős eredményeket ért el, de megerősítette az EU további elvárásait is: előrelépések az alkotmányos, illetve a választási reform terén, az igazságszolgáltatás megerősítése, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának garantálása.

A végső döntést a kérdésben az Európai Tanácsnak kell majd meghoznia – várhatóan decemberben.

Fotó: Mandiner archív