Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos ismertette az Európai Parlament külügyi bizottságában a 2022-es bővítési jelentését. Helyszíni tudósításunk!
Várhelyi Olivér beszédében kiemelte: az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az EU biztonsági környezetét. Emiatt az amúgy is fontos bővítési politika szinte a legfontosabb területekké lépett elő, hiszen az EU biztonsága és ezen keresztül geopolitikai, geostratégiai érdekei a szomszédos országok, régiók tekintetében kiemelt jelentőségűvé váltak.
A nyár folyamán Ukrajna, Moldova és Georgia elkötelezte magát az EU-s csatlakozás mellett. Míg előbbi két ország esetében már a tagjelöltté válás is megtörtént, az előkészítő tárgyalások Georgia esetében is haladnak.
Ahogyan korábban megírtuk, a mostani jelentés még nem érinti Ukrajna, Moldova és Georgia helyzetét. Ezek a jövő évtől szerepelnek majd az éves jelentésben. Ezzel pedig már 10 országról készül jelentés.
Várhelyi Olivér Brüsszelben (Fotó: Földházi Árpád)
A magyar biztos beszélt a kibontakozó energiaválságról is.Szerinte ez ugyanúgy kihívás nyugat-balkáni országok vagy Törökország számára, ahogyan kihívás az EU számára. Várhelyi kiemelte: az EU meghívta a nyugat-balkáni országokat, hogy közös platformot hozzanak létre a gázbeszerzéseket, elsősorban a cseppfolyós gázt illetően. Szerbia és Észak-Macedónia már csatlakozott is az összefogáshoz.
Az Európai Bizottság ezért a Tanácsnál kezdeményezi az ország tagjelöltté válását.
Várhelyi szerint Bosznia-Hercegovina jelentős eredményeket ért el, de megerősítette az EU további elvárásait is: előrelépések az alkotmányos, illetve a választási reform terén, az igazságszolgáltatás megerősítése, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának garantálása.
A végső döntést a kérdésben az Európai Tanácsnak kell majd meghoznia – várhatóan decemberben.
Fotó: Mandiner archív
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
Szembesítették a valósággal Ulf Kristerssont.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
Felbuggyant a panaszáradat.
A világbajnok kapus gyerekként rajongott a magyar támadóért.
