Kabaré: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az EU bővítése stratégiai befektetés, az ukrajnai háború pedig alapjaiban változtatta meg Európa biztonsági környezetét. Bemutatta az Európai Bizottság éves bővítési jelentését Várhelyi Olivér, a területért felelős biztos. Helyszíni tudósításunk a Berlaymont épületből.
Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa szerdán Brüsszelben arról beszélt: a bővítés egy befektetés, egy fontos geostratégiai befektetés az Európai Unió számára. Az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az EU biztonsági környezetét. Emiatt az amúgy is fontos bővítési politika szinte a legfontosabb területekké lépett elő, hiszen az EU biztonsága és ezen keresztül geopolitikai, geostratégiai érdekei a szomszédos országok, régiók tekintetében kiemelt jelentőségűvé váltak.
Várhelyi szerint az általa ismertetett jelentés átfogó, pontos, tényszerű és fair képet, illetve iránymutatást ad az EU-bővítés helyzetéről. Szerinte a tagjelölti státusz biztosítása Bosznia-Hercegovina számára egy történelmi pillanat, ezért arra kéri, arra biztatja a tagállamokat, hogy támogassák javaslatát és az ország tagjelöltté válását.
A magyar biztos kiemelte:
olyan időket élünk, amikor az összefogásnak nincs alternatívája,
az EU érdekei és a jelen helyzet különösen a közeledést követeli és sürgeti.
*
Várhelyi tájékoztatója során részletesen is kitért az egyes országok értékelésére:
Bosznia-Hercegovina számára – ahogy említettük – tagjelölti státuszt javasolnak.
Albánia és Észak-Macedónia esetében komoly áttörést jelentett az EU-val közös kormányközi konferencia. Ezekben az országokban szükség van a jogállamiság megerősítésére, a korrupció elleni harc fokozására.
Montenegróval az egyeztetések folytatására van szükség, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára és igazságszolgáltatásra.
Szerbia fontos lépéseket tett, különösen a jogállamiság területén és az igazságszolgáltatás függetlenségében.
A Bizottság Koszovó esetében is előrelépéseket állapított meg, ugyanakkor további lépésekre van szükség az integrációban való előrehaladás érdekében.
Várhelyi Olivér beszélt Törökországról is, amely szerinte az Európai Unió kiemelten fontos partnere az olyan közös érdekeket érintő kérdésben, mint a migráció, a terror elleni küzdelem vagy az energiaellátás. Ugyanakkor kiemelte, hogy a Földközi-tengeren a helyzet újra feszült. Várhelyi felhívta a figyelmet arra is, hogy Törökország fontos szerepet játszik az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolatban, valamint kulcsszerepe volt a gabonaexport biztosításában.
Fotón: Várhelyi Olivér Brüsszelben (fotó: Földházi Árpád)