„Egy ilyen háborús időszakban különösen szükségünk van arra, hogy ez a térség stabil maradjon.” A Fidesz európai parlamenti képviselőjével Várhelyi Olivér biztos külügyi bizottsági meghallgatását követően beszélgettünk Brüsszelben.
Európai parlamenti képviselőként hogyan értékeli a Várhelyi Olivér által bemutatott bővítési jelentést?
Nagy dolgot tett ma Várhelyi Olivér. Rögtön azután, hogy az Európai Bizottság elfogadta a nyugat-balkáni bővítésre vonatkozó csomagját, az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt is ismertette azt, illetve részt vett az erről szóló vitában. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon szép gesztus, amelyet láthatóan értékelt is a Parlament külügyi bizottsága. Ez egy pozitív, bátorító javaslatcsomag, és szimbolikus üzenet is egyben. Hiszen
arról, hogy az Unió komolyan gondolja a bővítést és fontos partnerként tekint a nyugat-balkáni térségre.
A jelentés erőssége, hogy teljesen világos kritériumokat állapít meg a különböző országokra nézve, amely segít, hogy ez a bővítés ténylegesen is gyorsuljon és előrelépés legyen. Akik követték a vitát, láthatták, hogy a biztos úrnak többen is gratuláltak a jelentés miatt. A másik nagy előrelépés ennek a ma bemutatott jelentésnek köszönhetően, hogy kimondja: javasolja a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovina számára. Ez önmagában egy komoly eredmény. Természetesen végeredményben a Tanács fog majd döntést hozni a kérdésben, de az, hogy a Bizottság ezt a javaslatot megtette, nagyon fontos lépés volt.
A bizottsági meghallgatás során személyesen is felszólalt.
A jelentésben egyértelműen szerepel az a tény, amelyre a meghallgatás során a felszólalásomban is utaltam, hogy bizony
A kérdésem pedig arra vonatkozott, hogy tud-e segítségre javaslatot tenni a Bizottság. A válaszban hallottuk, hogy Várhelyi biztos úr egy komoly, lényegi energia mentőcsomagot kíván javasolni a Nyugat-Balkán országainak.
Ha visszaemlékszünk, az Ursula von der Leyen vezette Bizottság úgy kezdte meg munkáját, hogy lényegében deklarálták: az elkövetkező öt évben az EU nem tervezi új tagok felvételét. Hogyan látja az EU-bővítés mostani perspektíváit most?
Várhelyi biztos úr tevékenységének is köszönhetően a bővítési terület nem rekedt meg. Mind politikai hozzáállásban, mind pedig szakmai megalapozottságban elismerésre méltó munkát végez. Ezt egyébként itt, a külügyi bizottságban is rendre elismerik, és elismerték ma is. Mi mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy Európa stabilitása és jövője szempontjából – gondoljunk csak a migrációra vagy a biztonságra – fontos, hogy mi történik a Nyugat-Balkánon.
valamint, hogy a Nyugat-Balkán felől meg tudjuk állítani azt a nagyon erős migrációs nyomást, amely láthatóan újra fokozódik. Egy stabil partnerre van szüksége az Uniónak, amely megkapja végre, amit az EU évekkel ezelőtt megígért. Ez közös érdek. Sőt, a tét már az Európai Unió hitelessége. Nekünk, magyaroknak kifejezett érdekünk, hogy a Nyugat-Balkán stabil legyen, a térséggel jó kapcsolatok és erős gazdasági kapcsolatok legyenek, illetve az illegális bevándorlással szemben is egy akadályt tudjon képzeni ez a térség.
A vita az Unió külső dimenzióit érintette. Hogyan látja a közösség belső helyzetét? Várhelyi a nyugat-balkáni országok integrációját sürgette, de ehhez egy belső stabilitás, egység is szükségeltetik.
A jelenlegi európai politika ezer sebből vérzik. Vannak olyan következtetések, amelyekre előbb vagy utóbb, de rájönnek a tagállamok. Ilyen a már említett nyugat-balkáni stabilitás kérdése. Lassan, nehezen, de a döntéshozók uniós szinten is csak rávezethetőek lesznek rá, hogy az eddigi migrációs politika elhibázott, és hogy az illegális migráció megállítása nélkül pedig nem lesz tovább fenntartható ez az Unió. Ezért annyira fontos a határok védelme. Azt gondolom, a számos nézeteltérés ellenére is vannak olyan pontok, amelyekben lehet egyezség.
Nyitófotó: MTI
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
A Republikon Intézet konferenciáján a politikai elemzők véleménye alaposan megoszlott abban, hogy a mostani közvélemény-kutatási adatokból milyen következtetéseket lehet levonni.
Csak Franciaország és Lengyelország hívhat le több forrást.
A kötcsei találkozón Orbán Viktor beszéde idén is programalkotó jelleggel határozta meg a jobboldali politikai közösség gondolkodását.
Itt a válaszom.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
