Ahogy felidézik, a rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd – három lépésben – 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, a gáz és a távfűtés ára. A lap idézi Hortay Olivért a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetőjét, aki egy korábbi nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a balliberális kormányzás alatt a magyar energiaszektor privatizációja során az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került, amelyek így a teljes értékláncot lefedő pozícióhoz juthattak.
Ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak, ami a kétezres évek második feléig fennálló hatósági árszabás miatt közvetett terhet okozott a végfogyasztóknak. Majd 2002 és 2010 között az ország vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Ezzel belesimultunk a mai napig tartó uniós liberalizációs törekvésekbe.
A torz piaci helyzet következtében egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban.