Sokan kerülnének lehetetlen helyzetbe, ha teljesítenénk Brüsszel elvárásait.
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat is alátámasztotta, amit már a Magyar Nemzet is többször megírt: a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb energiaárakat az Európai Unióban. Ez a rezsicsökkentés politikájának köszönhető – írta cikkében a lap.
A villamos energia ára Magyarországon az idei első fél évben 10,4 euró volt 100 kWh-ként, ami jóval elmarad az európai átlagtól (28,7 euró). A földgázért 3,07 eurót fizettünk 100 kWh-ként, míg az uniós átlag 11,4 euró.
A Magyar Nemzet rámutat: Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump minapi megállapodása ennek a helyzetnek a folytatását ígéri, miután mentesül a szankciók alól, és jövőben is hozzá tudunk jutni a megfizethetőbb orosz energiaforrásokhoz.
Ezt is ajánljuk a témában
Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár. A magyar miniszterelnök megállapodott az amerikai elnökkel, hogy korlátlan időre kaptuk a mentességet a szankciók alól.
A rezsicsökkentés hatalmas segítség a családoknak, ennek köszönhetően
2012 óta összességében mintegy ötezermilliárd forintot spórolhattak meg. Ez háztartásonként 1,2 millió forintot jelent.
Ahogy felidézik, a rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd – három lépésben – 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, a gáz és a távfűtés ára. A lap idézi Hortay Olivért a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetőjét, aki egy korábbi nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a balliberális kormányzás alatt a magyar energiaszektor privatizációja során az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került, amelyek így a teljes értékláncot lefedő pozícióhoz juthattak.
Ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak, ami a kétezres évek második feléig fennálló hatósági árszabás miatt közvetett terhet okozott a végfogyasztóknak. Majd 2002 és 2010 között az ország vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Ezzel belesimultunk a mai napig tartó uniós liberalizációs törekvésekbe.
A torz piaci helyzet következtében egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban.
Ezt is ajánljuk a témában
„Minden feltétel adott Pakson” – jelentette ki Szijjártó Péter.
A 2010-es kormányváltás után a döntéshozók léptek, első intézkedésként 2010 nyarán jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét. Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés. A kormány mindezek mellett növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait.
A Századvég egyik tanulmánya rámutatott: ha a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter teljesítené Brüsszel elvárását és elvágná az orosz energiahordozóktól hazánkat, az egy átlagos magyar család
áram- és gázszámláját évente 510 ezer forinttal, egy alacsony jövedelműét pedig 540 ezer forinttal növelné.
Ezt több mint egymillió háztartás nem tudná kifizetni. Az energiaárak elszabadulása azt jelenti, hogy az európaiak ötöde nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát. Azaz: az arány a tagállamok kétharmadában eléri a húsz százalékot, és egyedül a hatóságilag rögzített tarifákat alkalmazó Magyarország esetében alacsonyabb tíz százaléknál.
Nyitókép: SEBASTIEN BOZON / AFP
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy Trumppal az általa nem ismert Magyar Péternek kellene letárgyalnia a további mentességet.
Pintér Bence korábban támadta a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat és a bevándorlásellenes politikát is.
Az egykori SZDSZ volt elnöke ismét belerúgott a kormánypárti szavazókba: műveletlen, megtévesztett rétegnek tartja őket.
Az energiaügyi lépések mellett a kormány a helyi iparűzési adóbevétel felhasználását is szabályozta.
Sikerrel járt a „magyar nap” Washingtonban: a tét a rezsicsökkentés megvédése volt, Orbán Viktor pedig meggyőzte erről Trumpot.
Nem olyan bonyolult a képlet, de agy mindenképpen szükséges hozzá.
Azonnal tiltakozni kezdtek a baloldali pártok.
A megalázkodás helyett akár simán meg is kérhetné Magyar Pétert, hogy végre hívja már meg a Tiszába.
