Értesüléseink szerint az Európai Bizottság elfogadta a Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos által készített 2022-es bővítési jelentést.
Várhelyi Olivér jelentése alapján a Bizottság azt javasolja a Tanácsnak, hogy Bosznia-Hercegovina számára is adja meg a tagjelölti státuszt. Ennek oka, hogy a Bizottság úgy ítéli meg, jelentős előrelépések történtek a demokrácia, a jogállamiság és az állami intézményrendszer működésében.
A jelentés kiterjed a nyugat-balkáni országok, Törökország és Bosznia-Hercegovina csatlakozási helyzetére.
Nem érinti viszont Ukrajna, Moldova és Georgia csatlakozását.
Ennek oka, hogy Ukrajna és Moldova ugyan már tagjelölt országok, de csak idén nyáron váltak azzá, így átfogó jelentések még nem készülhettek. Várhatóan év végére erről a két országról is elkészül majd egy átfogó jelentés, s a következő évtől az éves jelentésekben is szerepelnek majd.
Az orosz-ukrán háború alapjaiban változtatta meg az EU biztonsági környezetét. Emiatt
az egyébként is fontos bővítési politika szinte a legfontosabb területté lépett elő,
hiszen az EU biztonsága és ezen keresztül geopolitikai, geostratégiai érdekei a szomszédos országok, régiók tekintetében kiemelt jelentőségűvé váltak.
Mint ismeretes, a magyar kormány által az Európai Bizottságba jelölt Várhelyi Olivér kapta a szomszédságpolitikai és bővítési portfóliót. Már az Ursula von der Leyen vezette Bizottság felállásakor látható volt, hogy ez egy kiemelt terület lesz, s Magyarország ezzel egy fontos, a várakozások feletti jelentőséggel bíró területet kap a Bizottságban. Orbán Viktor egyenesen úgy fogalmazott: „Magyarország kapja meg a következő öt év szerintem legfontosabb európai portfólióját.”
Orbánnak igaza lett, a kritikusoknak viszont nem. Utóbbiak szerint semmi jelentősége nincs ennek a területnek, hiszen az EU már a von der Leyen vezette testület munkába állásakor elkötelezte magát amellett, hogy ebben az öt éves ciklusban nem vesz fel újabb tagokat.
A megváltozott geopolitikai helyzet és nem kis mértékben Várhelyi erőfeszítéseinek eredménye,
hogy a szomszédságpolitika és a bővítési kérdések a Bizottság munkájának egyik legláthatóbb és legkevésbé vitatott részévé vált.
Ezek eredményeképpen Ukrajna és Moldova még nyáron tagjelöltté vált, most pedig megnyílik az út Bosznia-Hercegovina előtt is. De komoly előrelépések történtek Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia tekintetében is.
Nyitóképen: Várhelyi Olivér (fotó: Földházi Árpád)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
