Orbán Viktor: Karnyújtásnyira vagyunk a békétől
Az M1-nek értékelte az évet a miniszterelnök.
„Államok esetében barátságról beszélni egy érdekes kérdés” – vallja Andrzej Sadoś, Lengyelország Európai Unióhoz akkreditált nagykövete, aki szerint ugyanakkor sok közös érdeke van Lengyelországnak és Magyarországnak. Interjúnk Brüsszelből!
Nyitóképen: ukránpárti lengyel tüntetés a varsói orosz nagykövetség előtt október 15-én (Wojtek RADWANSKI / AFP)
Hogyan néz ki az Európai Unió helyzete és jövője innen Brüsszelből, lengyel szemmel?
Komoly kihívásokkal kell most szembesülnünk – részben, de nem csupán a háború miatt. Például 2015-ben indult a migrációs válsággal. Egyre nagyobb igény mutatkozik azzal kapcsolatban, hogy a vezetőink válaszokat adjanak ezekre a kihívásokra. Lengyelország és Magyarország különleges és igen hasonló helyzetben van: mindkét országnak konzervatív kormánya van, s mindketten tapasztalhatjuk, hogy nem minden egyeztetés könnyű vagy baráti hangulatú, de demokratikus országokban élünk, s hasonló politikai mozgásokat és változásokat látunk máshol is – gondoljuk csak a legutóbbi olaszországi vagy svédországi választásokra –, ezért
Hogyan áll most a lengyel jogállamiság körüli vita?
A hetes cikkely szerinti eljárás és a jogállamisági vita már öt éve folyik Lengyelországgal szemben. A lengyel kormány az első perctől kezdve igyekezett konstruktívan részt venni ebben az eszmecserében – meghívva az Európai Bizottságot, hogy konstruktív egyeztetéseket folytassanak a kérdéses pontokról. Az észrevételek alapján számos változtatás is implementálásra került a lengyel jogalkotók által. Nagyon bízunk abban, hogy az Európai Bizottság értékelni fogja az általunk tett lépéseket. Tisztában vagyok azzal, hogy hozzánk hasonlóan Magyarország is érintett egy nagyon hasonló vitában, s hozzánk hasonlóan jogalkotási lépésekkel igyekszik válaszokat adni a felmerülő kérdésekre. Őszintén bízom abban, hogy mindkét vitának pozitív kimenetele lesz.
Az ukrajnai helyzetre adandó eltérő válaszok miatt Magyarországon vannak, akik azt gondolják, hogy a magyar-lengyel barátságnak vége. Mit gondol erről?
A mostani helyzet megítélésben vannak bizonyos különbségek. De nézzük más szögből. Február 24-ét követően mi hétmillió ukrán menekültet regisztráltunk, akik a háború miatt hagyták el országukat. Önök szintén nagyszámú menekült előtt nyitották meg a kapukat. Segítették őket, ahogyan mi is segítettük őket. Amikről beszélünk, azok univerzális értékek. Bízom abban, hogy egy napon az egyéb nézetkülönbségek is eltűnnek.
sokkal pontosabb, ha érdekekről, közös érdekekről beszélünk. Barátságról inkább emberek között érdemes beszélni. Nekem például sok magyar barátom van – itt Brüsszelben, de Magyarországon is. Ennek oka a közös múlt.
Közös érdekeket említett. Melyek ezek?
Azt gondolom, önök is jól ismerik azokat a pontokat, amikben egyetértünk.
Igen, de talán fontos ezekről említést tenni.
Országaink nagyon sok tekintetben nagyon hasonló nézeteket vallanak az Európát 2015-ben elérő migrációs hullámmal kapcsolatban. Azonos értékeket vallunk az energiabiztonság terén. De a mostani energiakrízis megoldásával kapcsolatban is nagyon sok közös gondolatunk van – hogy csak néhányat említsek.
Hogyan látja a lengyel-magyar együttműködést az EU-n belül?
Közösen dolgozunk, azonosak a prioritásaink. Egyetértünk abban, hogy az Ukrajnában folyó háború az oka annak, hogy jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk az energiaellátás terén. Folyamatosan egyeztetünk annak érdekében, hogy megfelelő válaszokat tudjunk találni ezekre a kihívásokra. Természetesen együttműködünk a szankciós kérdésekben is – bár nagy európai viták voltak,
Van egy fontos közös célunk: európai perspektívát nyújtani a tagjelölt országok számára. Éppen ezért támogatjuk közösen azokat a javaslatokat, amelyeket Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos nemrégiben bemutatott.
Támogatják Bosznia-Hercegovina tagjelöltségét?
Nagyon fontos számunkra ennek a régiónak a stabilitása, és a Bizottság javaslatával most egy pozitív üzenetet küldhetünk. A bővítés és a tagjelöltség a tagállamok döntése, Magyarországé, Lengyelországé és a többi tagállamé. Fontos látni: ez reformok megvalósulásához, a Bizottsággal való egyeztetések során megfogalmazott irányokba történő előrehaladáshoz van kötve. Ez az, amit Várhelyi biztos úr is kifejtett, hogy ez a folyamat reformokat, jobb korrupcióellenes intézkedéseket, jobb kormányzást, és az állampolgárok számára jobb életet kell, hozzon.
Ukrajna a közelmúltban EU-tagjelöltté vált. Hogyan látja az ország teljes jogú tagságának esélyeit?
Számos aspektust figyelembe kell vennünk. Jelenleg háború zajlik,
Segítenünk kell Ukrajnának elérni a békét, s megvédenie magát. Ez nem csupán Ukrajna függetlenségének kérdése, ez szabadság és demokrácia kérdése is. Továbbra is egységesnek kell maradnunk. Ez jelen helyzetben humanitárius, katonai és gazdasági helyreállítási segítséget jelent, valamint a szankciókat. Ugyanakkor reméljük, hogy hamarosan az együttműködés alatt már nem ezekről esik szó, hanem az újjáépítésről, reformokról és az ország európai integrációjáról beszélgethetünk. Ma azonban különös időket élünk, ugyanis több évtizednyi békét követően kell egy háborúval és annak következményeivel szembesülnünk.
Milyennek látja a háborúval kapcsolatos európai válaszokat innen Brüsszelből?
Folyamatosan és minden szinten igyekszünk megvitatni a helyzet alakulását. Tettük ezt a legmagasabb szinteken a közelmúltban Prágában, az európai csúcstalálkozón. Brüsszelben most egy hivatalos Európai Tanács ülésre is sor fog kerülni. A minap az energiaminiszterek tartottak értekezletet. Jól láthatóan nagy az igény, hogy gyors javaslatokat kapjunk az Európai Bizottságtól is a gázárak csökkentése és az árspekulációk kivédése érdekében. Mindemellett különböző munkacsoportokban számos EU-n kívüli országgal is folyamatosan együttműködünk, hogy megfelelő válaszokat tudjunk adni a kihívásokra.