Habzik a Balti-tenger a felszínre törő földgáztól; a világ egyik fele a felelősöket, a másik a megoldást keresi a kialakult helyzetre. Összeszedtük, mit tudunk eddig.
Nyomáscsökkenésről érkeztek jelentések az Északi Áramlat 2 üzemeltetőjétől hétfőn, dán vizekről, majd ezt gyorsan követte az Északi Áramlat 1 kapcsán dán és svéd vizekről kedden. A szivárgás oka a gázvezetékek sérülése lehetett, amit minden bizonnyal robbanás – robbantás – váltott ki. Hogy nem balesetről lehet szó, azt erősíti a tény, hogy a két vezeték majdnem egyszerre sérült meg, a szeizmológiai mérések pedig igazolták a nagyerejű robbanások – összesen három (sőt: azóta négy) – tényét is.
Ráadásul mindre nemzetközi vizeken került sor, ezzel –
vagy az odaigyekvő svédeket. Utóbbiak gyorsan siettek is leszögezni, nem tekintik ellenséges háborús cselekménynek a történteket. Akik inkább keménykedtek, azok az érthető módon érzékenyebben érintett németek: Ursula von der Leyen szabotázsakcióról írt Twitter-oldalán, a lehető leghatározottabb válaszlépéseket helyezve kilátásba, valamint a háborút leginkább magukénak érző amerikaiak Antony Blinken külügyminiszter személyében, és persze az USA-dominálta NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is szabotázsakciót emlegetett (igaz, a dán védelmi miniszter pedig már úton is van hozzá Brüsszelbe).
Noha arra a magasdiplomácia szintjén mindenki kínosan ügyelt, hogy ne nevezze meg nyíltan az oroszokat felelősnek, természetesen mindenki vigyázó szemét Moszkvára vetette, és például a Bundestag padsoraiból többen már nem haboztak megnevezni az „imposztort”.
Az oroszok persze a szokásos (vissza)vagdalkozással reagáltak a történtekre, Dmitrij Peszkov szóvivő vizsgálatot sürgetett, és szó szerint hülyeségnek nevezte a feltételezéseket, hogy Moszkva állna a háttérben, ráadásul szerintük az amerikai hírszerzés tejes kontrollja alatt áll az érintett Svédország és Dánia.
Noha orosz érdek lenne a hiány fokozásával továbbra is felverni a gáz árát,
ráadásul józan ésszel felfoghatatlan, miért hagyatkoztak volna a vezetékek – nemzetközi vizeken való, nehézkes – kijavítására, ha eddig elég jól elvoltak a meghibásodott turbinás és egyéb kifogásokkal, amikor nem akartak gázt szállítani.
Persze február óta az is látható, hogy a ráció és az irracionalitás sajátos keveréke jellemzi a moszkvai döntéshozatalt, így ettől függetlenül nem kizárható a felelősségük, a képességeik mindenesetre adottak ehhez.
Kevesebbek szerint valószínűbb egy amerikai beavatkozás, amely az eszkalációs irányba tolhatja Európát, amely hosszú évek legkellemetlenebb telére készül. Ezt egyaránt erősítheti és gyengítheti a CIA nyári figyelmeztetése az Északi Áramlat elleni esetlegesen várható támadásról szóló figyelmeztetése, erősítheti, hogy az amerikaiak sosem akarták, hogy egyáltalán megépüljenek ezek a vezetékek (logikus, hiszen saját cseppfolyósított gázuknak kerestek piacot).
És kissé meglepő módon Lengyelországból is érkeztek Amerika felelősségét felvető hangok, igaz, inkább furcsamód hálatelten: a lengyel ellenzéki Polgári Platform EP-képviselője, Radek Sikorski
„növelve Ukrajna bűnös lerohanásának költségeit Putyin számára”. Később Sikorski kifejtette, mind az ukránok, mind a baltiak húsz éven át ellenezték az Északi Áramlat kiépítését.
S hogy mi lesz ezután? Gáz az nem sok, a két érintett vezetékből idén már biztosan nem jön, a helyzet korántsem rózsás, Európa gázellátása meglehetősen csehül áll.
Az Oroszországból Németországba gázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 megsérült, de utóbbi igazából a háború kitörése miatt meg sem nyílt (a két vezeték kapacitása összesen több mint 100 milliárd köbméter évente). Közben a Jamal-Európa (33 milliárd köbméteres kapacitással) a tavaszi lengyel-orosz elszámolási vita miatt áll, s hasonló a helyzet a klasszikus szovjet gázvezetékekkel, mint a Szojuz vagy a Testvériség, amin a Gazprom és a Naftohaz hasonló vitái miatt nem áramlik a gáz.
A Török Áramlat a maga 31 milliárd köbméterével szállít már csak Oroszország felől: érdekesség, hogy az Szerbián keresztül Magyarországon át lép be az EU-ba, vagyis, mint arra a Forbes felhívja a figyelmet, egyetlen uniós állam kap orosz gázt, és az hazánk.
Addig rendben van a helyzet, hogy közben Lengyelország individuálisan megtalálta a kiutat az orosz gázfüggőségből a Baltic Pipe megnyitásával, és átállóban van a norvég gázra. A norvégok ugyanakkor elképesztő mennyiségű pénzt keresnek ugyanazon a mennyiségű gázon, amit Európába szállítanak, teljes kapacitásra pörgették a szállításokat.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök már májusban kifakadt,
ezért nekik meg kellene osztaniuk a háborún elért nyereségüket a többi európai országgal – értelemszerűen az ajánlattal Oslo nem élt.
Megjegyzendő: a mindenféle európai szolidaritásról is hamar kiviláglik, hogy csak addig működik, amíg az erősebbeknek érdeke fenntartani. A gázszolidaritás ellen a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminálokat brutális költségekkel kiépítő spanyolok tiltakoztak, a 15 tagállam által kezdeményezett uniós gázárplafont – ami sokak szerint ugyanakkor nem lenne jó ötlet – például éppen a németek puccsolták meg. Erről Georg Zachmann, a brüsszeli Bruegel intézet közgazdásza a Deutsche Presse-Agenturnak azt mondta: azért, mert Németországnak mindenképpen képesnek kell maradnia más tagállamokra rálicitálni az árra.
Marad a norvég exptraprofit etetése, a cseppfolyós gáz-Marshall-segély az Egyesült Államokból, illetve a barátkozás a kevésbé antipatikus autokráciákkal, mint például Azerbajdzsán.
Ahogy beszámoltunk róla, szabotázs-akciót hajtottak végre az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezeték ellen. A volt lengyel külügyminiszter, Radek Sikorski Twitter-bejegyzésében az amerikaiaknak mondott köszönetet a vezeték megrongálásáért. Ennek kapcsán külön érdekesség az a februári sajtótájékoztató, amelyen Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke azt ígérte, hogy amennyiben Oroszország inváziót indít Ukrajna ellen, nem lesz többé Északi Áramlat 2. „Véget fogunk vetni neki ”– ígérte az USA elnöke. Orosz sajtóértesülések szerint a csővezetékek ellenőrzése hetekig, a helyreállítás pedig hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, ami kizárja annak lehetőségét, hogy ezen a télen Európát is ellássák. Az orosz Gazprom bejelentette: leállítja az Ukrajnán keresztül folyó európai gázszállításokat a Gazprom. A hírek következtében újra jelentősen nőtt a gáz ára, elkezdett romlani az euró és a forint is gyengül a dollárral szemben.
Nyitókép: Twitter
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Oroszország háborúja egyre közvetlenebbül fenyegeti a keleti határokon fekvő országokat – írta az Európai Bizottság elnöke.
Ukrajna szerint a szankciók alatt álló teherhajó éveken át része volt egy vitatott exporthálózatnak.
Szerinte az orosz elnök már 2027–2028-ra szóló haditerven dolgozik, és Belarusz mélyebb bevonásán is munkálkodik.
Európa elvesztette globális befolyását: a racionális döntéseket felváltotta az érzelmi alapú politizálás.
Egyre több befolyásos moszkvai szereplő vonja kétségbe a konfliktus eredeti céljait.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
