Biztosan nem támogatják az Európai Bizottság gázfelhasználás-korlátozásra vonatkozó terveit; erről szokatlanul éles hangnemben beszélt a mindenkor igen EU-párti Sanchez-kormány minszterelnök-helyettese, órákkal a Von der Leyen-i bejelentés után.
Emlékezetes, az Európai Bizottság szerdán bejelentette, valamennyi tagállam számára cél kell, hogy legyen, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználását. Ursula von der Leyen elnök szerint elkerülhetetlen, hogy a tagállamok közösen lépjenek, és ennek része a fogyasztás mérséklése.
Nem hagyta ezt szó nélkül a spanyol miniszterelnök-helyettes, aki a zöld átmenetért felelős tárcát is vezeti, s órákkal Von der Leyen bejelentése után sajtótájékoztatón hevesen kikelt az ötlet ellen, amely még azt sem venné figyelembe, hogy egyébként egy ország mennyire függ az orosz gáztól – írta meg az El País című tekintélyes spanyol napilap. Teresa Ribera közölte, „Nem vállalhatunk olyan aránytalan áldozatot, amelyről még az előzetes véleményünket sem kérték ki”. Kritizálta magát a tervet is, amely szerinte „nem a legeredményesebb, sem a leghatékonyabb, sem a legigazságosabb”, hozzátéve:
„Spanyolország megvédi az európai értékeket és szolidaritást vállal az EU többi részével, de nem a lakossági és ipari fogyasztók kárára” – szögezte le Ribera, hozzátéve: szerinte ők már így is nagyon magas számlákat fizetnek, így „nem érdemelnek korlátozást vagy arányosítást”. Madrid szolidáris a többi tagállammal, de szerinte segítséget elsősorban az infrastruktúrájával tud nyújtani azoknak, akikhez vezetékeken érkezik a gáz.
Az El País szokatlanul keménynek nevezi Ribera fellépését, s megjegyzi, a brüsszeli javaslat nem tenne különbséget a 15 százalékos mérséklés terén az egyes államok között annak tekintetében sem, hogy mennyire függenek az orosz gáztól, mert az az elképzelés, hogy így mindenképpen több gáz maradna a nem-orosz szállítóknál, vagyis végtére is csökkenne az orosz gáz iránti függőség. Kemény szavak ezek a lap szerint azért is, mert amúgy jó a viszony az európai hatóságokkal, amelyek engedélyezték a háztartási áramárplafont.
„Mi, spanyolok, nem nyújtózkodtunk a takaróinkon túlra, mint mások, Spanyolország elvégezte a házi feladatát, és évekig sokáig magasabb árakat fizetett európai partnereinknél” – fogalmazott a kormányfőhelyettes; e kitétel az elmúlt években hatalmas összegekből kiépített LNG-terminálokra szóló utalás volt; mindenesetre az infrastruktúra kapcsán Ribera logikája alapján Spanyolország egyfajta kapuként szolgálhat a többi országnak, ahonnan a cseppfolyósított gáz Európa többi államába érkezhet. Spanyolország értelemszerűen kevéssé függ az oroszoktól.
Majd ismerős retorikát hallhattak a kormányfőhelyettestől: Spanyolország ellenáll a nyomásnak, átlátható és tiszteletteljes párbeszédet sürget, Ribera
– aki kedden az energiaügyi miniszterek csúcstalálkozójára megy, „hogy megvédje a spanyol érdekeket” –
hozzátette: a minden fogyasztóra vonatkozó szabályozás vagy korlátozás bevezetését nem tudják támogatni. (E ponton szintén ismerős lehet a tervezett spanyol extraprofitadó).
Spanyolországnak valóban jókora visszagázosítási, tárolási és szállítási kapacitása van, lényegében az LNG-kapacitásuk Európa 30 százalékát teszi ki, ami, ha Spanyolország rendelkezésére bocsátja, nagyon jól jöhet az öreg kontinensnek, főleg, ha Oroszország tényleg teljesen befejezi Európa gázellátását.
Mindenesetre Ribera felháborodása, különösen az előzetes konzultáció elmaradása miatt, komoly; az egyébként rendkívül uniópárti spanyolok számára is keserű pirula lenne ennek lenyelése. Különösen úgy, hogy a vészhelyzeti tervet az uniós energiaügyi miniszterek július 26-án Brüsszelben tartandó rendkívüli ülésén tárgyalják.
(Egy kis vétójogi kitérő: Pedro Sanchez Mark Ruttéval együtt korábban Magyarország és Lengyelország „kikapcsolására” a vétójog részleges eltörlését szorgalmazta; ebben a helyzetben azonban valószínűleg most újra átgondolja az egészet, hogy legalább bizonyos kérdésekben megmaradjon a szuverenitásukat részben feladó országok végső mentsvára).
A Bizottság által követelt 15 százalékos fogyasztáscsökkentés egyébként augusztustól márciusig 45 milliárd köbmétert jelentene, miközben az EU alapból 115 milliárd köbmétert szokott venni az oroszoktól – szóval az is kérdés, mire lenne elég ez a fajta fogyasztáscsökkentés, különösen, ha az oroszok tényleg teljesen elzárják a gázt.
--
Nyitókép: Teresa Ribera spanyol és Dan Jorgensen dán energiaügyi miniszter az EU Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsának luxembourgi ülésén június 27-én.
fotó: MTI
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kijöttek a legfrissebb adatok: Magyarország szárnyal, kiderült, miért irigykednek hazánkra az egész Európai Unióban.
Húsvétvasárnap délután két órakor ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit a főváros egyik legfontosabb jelképe, a teljesen megújult Citadella.
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
