Kész a Baltic Pipe – egy új kiút az orosz energiafüggőségből

„Az orosz energetikai dominancia zsarolással, fenyegetéssel és korlátozásokkal kísért korszaka lezárulóban van” – jelentette ki kedden Szczecin közelében az új gázvezetés lengyelországi kompresszor-állomásának ünnepélyes átadásán a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki.

Lengyelország az elsők között volt az EU tagállamai között, amely az ukrajnai háború miatt politikai megfontolásból lekapcsolódott az orosz energetikai köldökzsinórról – pontosabban

de addigra a lengyel stratégia már megvolt a váltásra.

A döntés meghozatalakor természetesen nem a semmibe ugrott a varsói kormány, a Baltic Pipe már készülőben volt, így a téli hónapokra a Moszkvával való konfrontáció ellenére számíthattak az alternatív energiaforrások megnyíltára. A Baltic Pipe fontos időben és fontos helyen kezdi működését: az orosz földgáz kiesése súlyos problémákat okozott volna a lengyel ellátásban, így viszont

A gázvezeték megnyitása éppen egybeesett az általa kiváltott Északi Áramlat-1 és a háborús válság miatt üzembe sem helyezett Északi Áramlat-2 gázvezetékek rejtélyes megsérülésével – a vezetékeken hétfőn szivárgást észleltek, és vélhetően robbanás, a jelen ismeretek alapján szabotázsakció okozta robbantás miatt következett be a lyukadás.

A robbanások a Balti-tengeren a Dániához tartozó Bornholm sziget közelében történtek a tengerfenéken húzódó vezetékek közelében – éppen ott, ahol ezeket keresztezi az új gázvezeték.

A Baltic Pipe nyomvonala a Balti-tengeren  –  forrás: www.dw.com

Mi a Baltic Pipe jelentősége?

Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat-1-en keresztüli gázszállítást hetek óta korlátozta, majd leállította a Gazprom technikai okokra, karbantartási munkálatok elvégzésére hivatkozva. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésétől pedig február 22-én, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok orosz elismerése elleni tiltakozásképpen állt el a német kormány.

és rajta keresztül az európai gázpiacra.

Ez a gázmennyiség – az Európába érkező teljes orosz gázexport fele – azonban a háborús szankciók, vagyis politikai okok miatt hiányzik az európai ellátórendszerből, csakúgy, mint a május óta nem üzemelő fehérorosz-lengyel vezeték földgáza.

A háború elhúzódása és azon tény miatt, hogy a Kreml a gázszállításokat politikai fegyverként használja az őt érő nyugati gazdasági büntetőintézkedések viszonzására, az EU tavasz óta az energiaforrásainak diverzifikálására épített fel stratégiát.

Rövidtávú megoldás nincs, hiszen az EU energiaigényének felét az orosz földgázból elégítették ki, a beszerzési útvonalak diverzifikálása technikailag bonyolult és időigényes folyamat. Az orosz gázbeszállítóval való kapcsolat megszakítását az energetikai szakemberek tragikus hibának tartanák, Oroszország hosszú évekig szereplője marad így vagy úgy az európai energetikai piacnak – becslések szerint

vagyis az oroszok nem tűnnek el a piacról.

Az Európai Bizottság júliusban Azerbajdzsánnal egyezett meg, ez alapján az azeriek a török gázvezetéken keresztül 2027-re évi 20 milliárd köbméterre növelik a földgázszállításukat Európa felé. Addig is az ukrán tranzitgázon túl – bár ezt éppen szerdán függesztette fel a Gazprom – az orosz földgáz kiváltása leginkább a tengeren érkező folyékony földgázzal (LNG) és az algériai földgázbehozatal növelésével valósult meg.

És a norvégiai belső tartalékokkal.

az európai szükséglet 25 százalékát az északi-tengeri norvég gázmezőkről származó készletek biztosítják – az energiaválság miatt a norvég kitermelést fokozták, és felgyorsultak az európai gazdaságok számára történő szállítások. Az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésében történt most egy kvantumugrás azzal, hogy szombattól közvetlen összeköttetés létesül Dánián keresztül Norvégia és Lengyelország között – a norvég gázmezőket eddig Németországgal, Franciaországgal és az Egyesült Királysággal kötötte össze közvetlen vezeték.

A csővezeték a lengyel gázdiverzifikációt oldja meg, de az európai gázellátási dilemmát is jócskán enyhíti: Lengyelországból vezetékeken keresztül más államokba is eljuttatható a norvég földgáz. Az Északi Áramlat vezetékek a németországi Lubmin városába futnak be,

– Lubmin 60 kilométerre fekszik a Baltic Pipe lengyelországi fogadóállomásától, Pogorzelicétől, így várhatóan a két vezeték összeköttetése lesz a következő beruházás.

A norvégiai gázvezetékek elhelyezkedése  –  forrás: www.norskpetroleum.no

A balti vezeték technikai paraméterei

A Baltic Pipe egy 1,6 milliárd eurós energetikai projekt révén épült meg a lengyel Gaz-System és a dán Energinet vállalatok kooperációjában.

a már meglévő, a norvégiai Stavangert és a németországi Dornumot összekötő Europipe II nevű vezeték oldalelágazása, amely a dán szárazföldön és felségvizeken áthaladva a Balti-tenger fenekén Bornholm szigeténél fordul dél felé, majd Pogorzelicénél éri el a lengyel partokat, mintegy 60 kilométerre a swinoujsciei LNG-termináltól.

A projektet 2001-ben indították útjára a dán földgáz lengyelországi exportjának szállítására, de gazdaságossági megfontolások miatt a beruházás leállt. 2007-2008-ban új feltételek mentén indították újra, immár az Európai Bizottság támogatásával. A gázvezeték

A Baltic Pipe teljes kapacitással jövő januárjától üzemel majd, évente 10 milliárd köbméter norvég földgázt juttat majd el Dánián keresztül Lengyelországba, illetve 3 milliárd köbmétert lesz képes visszaszállítani Lengyelországból Dániába.

Nyitókép: Felszíni berendezések a Baltic Pipe földgázvezetékre kapcsolása miatt kibővített goleniów-i kompresszorállomáson szeptember 27-én, a vezeték átadása előtt.

fotó: MTI