Lassan lehull a lepel a baloldalról és a Partizánról: hálózatosodás, külföldi finanszírozás

Gulyás Márton, a Partizán első embere és Márki-Zay Péter, az áprilisi országgyűlési választást elbukó ellenzéki kormányfőjelölt is külföldi forrásokról beszélt a napokban. De előbbinél szóba került a korábbi, szocialista-liberális kormányzati tisztviselőkhöz köthető tanácsadó, adatszolgáltató kampánytechnológiai vállalat, a DatAdat is.

Gulyás a Telexnek adott interjújában arról értekezett, a műsort működtető nonprofit szervezet működését nagyjából egyharmad, egynegyed arányában fedezi a Patreon (ez egy előfizetős tartalomszolgáltatást lehetővé tevő platform – a szerk.), a donációk többségét tehát nem a névtelen mikroadományok, hanem nagyobb magánadományok, külföldi pályázatok biztosítják. A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője pedig a Magyar Hang podcast-műsorában tért ki arra, még júniusban is érkeztek százmillió forintos támogatások Amerikából kampányuk finanszírozására.

A következőkben rávilágítunk, miként épül fel egy olyan nemzetközi szereplőket is magába foglaló hálózat, amely kulcsszerepet játszott a szivárványkoalíció parlamenti választási kampányában, illetve amelynek szereplői mögött külföldi források, donációk is feltűnnek.

Külföldi adományozók a Soros-hálózatban

Tavaly decemberben jelentette be a Partizán Facebook-oldalán: a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány két nagy presztízsű, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült. Amíg a German Marshall Fund kiírásán 15 ezer dollár, addig a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán 200 ezer euró díjazásban részesült. Ezekre a finanszírozási csatornákra utalhatott Gulyás a héten megjelent Telex-interjúban.

Míg utóbbi kapcsán kiderült, a civil kezdeményezések támogatását célzó alapítvány egyik vezetője Daniel Sachs, aki a Soros György-féle Open Society Foundations nemzetközi tanácsadói testületében is helyet foglal. Addig a washingtoni központú Marshall Fund donorlistáján közvetlenül is ott szerepel a Soros-féle alapítvány.

„Még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. (…) Ennek segítségével tudtuk kifizetni a kampány utolsó számláit” – mondta Márki-Zay, kampányelszámolásuk nyilvánosságra hozatalát követően pedig kiderült, a forrásokat az Action for Democracy folyósította. A szervezet egyébként a Magyar Hang érdeklődésére leszögezte, nem támogatta az általános ellenzéki politikai kampányt, a pénzadományokat kifejezetten a Mindenki Magyarországa Mozgalom számára, „információterjesztés” céljából gyűjtötték. A Mércének adott nyilatkozatukban hangsúlyozták, a pénzadományok kizárólag vagy zömében magyar állampolgároktól származnak. Hogy ezt miből látják, nem tudni, vagyis nem egyértelmű, pláne nem transzparens ez az adományozói háttér.

Annyi azonban bizonyos, az Action for Democracy tanácsadói, vezetői között ott találjuk Korányi Dávid Bajnai Gordon volt tanácsadóját, aki 2021-től Karácsony Gergely párbeszédes főpolgármester várospolitikai főtanácsadója; Anne Applebaum történészt, a Washington Post szerzőjét; Wesley Clark amerikai nyugalmazott tábornokot; illetve Chris Maroshegyit, aki többek között a Meta (Facebook) stratégiaalkotója.

Ugyanezen cikkben a választásokat elbukó hódmezővásárhelyi polgármester elismerte, hogy a kampány során a hazai adománygyűjtést mozgalmánál ugyanaz a kampánytechnológiai vállalat végezte, mint amiről Gulyás is beszélt: a DatAdat. Emlékezetes, a választás előtt pár nappal került az Index birtokába egy számla, ami egy március 17-i eseményt követően lett kiállítva egy étteremben, a DatAdat Professional Kft. nevére. A dokumentum azt igazolta, hogy a DatAdat fizette Márki-Zayék éttermi fogyasztását.

Balliberális klientúra állt fel a háttérben

Hatalmas jelentősége van annak a céghálózatnak, amelynek kiépítésébe Gyurcsányék már évekkel ezelőtt belekezdtek, és aminek célja az internetes nyilvánosság megszerzése-megszervezése az online és a közösségi médiatérben. Nem utolsó sorban az adatgyűjtés, elemzés és profilozás.

A hálózat tagja a DatAdat, amely egyértelműen Bajnai embereinek felségterülete. A céghez köthető Szigetvári Viktor (Bajnai volt államtitkára), de Ficsor Ádám (Bajnai Gordon volt titkosszolgálati minisztere) is.

Bajnai lehetséges szerepéről a Városháza eladási kísérlete nyomán kiszivárgott egyik felvételen jelentek meg állítások az exkormányfőt a Wallis-csoportból vélhetően jól ismerő Gansperger Gyulától, aki így értekezett: „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, az Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve.”

Karácsony után Márki-Zay mögé álltak be

Bajnai egykori politikai mozgalma, a Haza és Haladás Alapítvány támogatói mögött úgyszintén feltűntek Soroshoz köthető szervezetek; de a listán szerepelt az a Center for American Progress is, amit a korabeli sajtó úgy fordított le, hogy a demokrata Hillary Clinton hátországa lett Bajnaiék főszponzora. Ahogy ez, úgy a szintén általa dirigált Együtt elnevezésű tömörülés sem váltotta be a baloldalon hozzáfűzött reményeket, a 2014-es kudarc után úgy tűnt tehát, hogy az exminiszterelnök visszavonul.

Tavaly viszont visszatért, először a főpolgármester kormányfőjelölt mellett állt ki (a már említett Korányi Bajnai tanácsadójaként is feltűnt), majd a vásárhelyi városvezető mellett tette le a garast. Ahogy a DatAdat is, amely az úgyszintén részletezett informatikai támogatás és számlaügy mellett más eszközökkel is támogathatta Márki-Zay kampányát.

Egyes médiumok idekötötték például azt az ominózus telefonkampányt, amelynek köszönhetően olyanok is kaptak sms-eket Márki-Zaytól, akik nem is adták meg az adataikat a baloldali koalíciónak. A vásárhelyi polgármester egykori kampánytanácsadója, Zaránd Péter a sajtóban adatvisszaélésnek is nevezett akciót a Partizán kapcsolódó adásában igyekezett szépíteni, azt mondta, eleve úgy választották ki a DatAdatot, hogy annak háttere biztosan GDPR-kompatibilis legyen, s hogy a cégnek nincsen semmilyen adathalász tevékenysége. A választók adatait „mi a legnagyobb körültekintéssel és szabályos módon” végeztük – magyarázta Zaránd.

A vállalat a sajtóértelmezések kapcsán közleményt adott ki, azt fejtegetve, lejárató kampány folyik ellenük. A „Hazugságokon alapuló lejárató kampány a DatAdat-cégcsoporttal szemben” című kommüniké leszögezte: „A hazugságáradat valós célja beavatkozás a most zajló magyarországi választásokba, fake news terjesztése választók felé az ellenzéki kampányról, mindennek a következménye súlyosan sérti a Datadat cégcsoport üzleti érdekeit is, ezért jogi lépéseket teszünk. A jogi eljárások kimenetele nem kérdés, hiszen tisztességesen, jogszerűen, minden adót megfizetve kizárólag legális megoldások használatával nyújtjuk szolgáltatásainkat nemzetközi ügyfélkörünknek, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ezen eljárásoktól csak jóval a választások után várható eredmény.”

Ilyen volt tehát az idei ellenzéki kampány

Gulyás és Márki-Zay bevallotta, amerikai, Soros-hálózathoz köthető források is feltűntek adományozói között, ráadásul mind a Partizán, mind a Mindenki Magyarországa Mozgalom feltűnt az a balliberális holdudvar által irányított DatAdat, amely évek óta kampánytechnológia fejlesztésével is foglalkozik. De mind a két irány, a külföldi finanszírozás, az aggályos kampánytechnológia kérdéseket vet fel. Utóbbi nemzetbiztonságit is, a külföldi kampányfinanszírozás ugyanis tiltott Magyarországon.

Mindenesetre egy kicsit talán érthetőbb, a Partizán és a DatAdat együttműködése miként szülhette meg a számos Márki-Zay-interjút Gulyásék YouTube-csatornájára.

Nyitókép: YouTube