Hogyan rabolták el egy magyar-zsidó feltalálói ötleteit a nácik és hozták létre ebből a Volkswagen elődjét? Egy holland író feltárta a történetet!
Az Álmok Álmodói 20 kiállításon sok régi autót mutatnak be, de talán a legérdekesebb az 1933-as Standard Superior, amit Josef Ganz tervei alapján készítettek, s ami később Hitlert is inspirálta. A Millenárison kiállították Paul Schilperoord holland író saját példányát is, amit maga újitott fel, s aki könyvet is írt Ganz életéről A zsidó mérnök Hitler Volkswagenje mögött (The Extraordinary Life of Josef Ganz. The Jewish Engineer Behind Hitler's Volkswagen) címmel.
A szerző érdeklődését alapvetően azt keltette fel, hogy miképp tervezhette meg egy zsidó származású mérnök Hitler Volkswagen projektjének alapjait? Hiszen utóbbi egy nyíltan náci projekt volt, amit
Josef Ganz 1898. július 1-jén született budapesti zsidó családba, apja a német-zsidó Hugo Markus Ganz, anyja Török Mária volt. A család később Bécsbe, majd Frankfurtba költözött, és megkapták a német állampolgárságot. A fiatal Ganz az első világháborúban szolgált a német haditengerészetben, majd gépészmérnöknek tanult Bécsben és Darmstadtban. 1927-ben fejezte be tanulmányait, majd már 1930-ban egy nagyszabású terven kezdett dolgozni: ezek voltak a Volkswagen Käfer („Beetle”, bogár) alapjai.
Mint Schilperoord kiemelte, korábban is már sokan akartak kicsi autókat gyártani, amik alkalmasak a tömeggyártásra, ám koncepcionális hibájuk volt, hogy a nagy autók terveit próbálták lekicsinyíteni, nem pedig valami újat alkotni.
Ganz másképp állt hozzá: ő független kerékfelfüggesztésben, könnyebb konstrukcióban, hátsó motorban és áramvonalasításban gondolkodott. Első prototípusát 1930-ban alkotta meg, a másodikat 1931-ben, s végül 1933-ban készült el az első, később tömeggyártásra kerülő autó.
De történetesen éppen ebben az évben vált Németország kancellárjává Adolf Hitler is. Voltaképpen a két fél egyszer még majdnem találkozott is: amikor nem sokkal Hitler kancellárrá való kinevezése után tartottak egy éves autókiállítást Berlinben, Ganz olyan közel került a diktátorhoz, hogy le is tudta fotózni őt. Elképzeléseik bizonyos szinten egyeztek:
ő is olcsó, széles körben vásárolt autókban hitt, és ő is az innováció híve volt.
Viszont Ganz zsidó származása elfogadhatatlanná tette őt a nácik számára. Néhány hónappal később a Gestapo letartóztatta Ganzot hírlapírói-szerkesztői tevékenységére hivatkozva. A vád az volt, hogy Ganz nagy sikerű szaklapja, a Motor-Kritik lehúzó cikkeket írt más autógyárakról, és csak akkor változtatott hangvételén, ha fizettek neki. Ganz egy hónapot töltött letartóztatásban, majd magas szintű barátai kezeskedtek érte, de mivel szóltak neki, hogy élete veszélyben van,
Eközben ötletei nem maradtak kéretlen hódolók nélkül. Schilperoord szerint sokan akarták felhasználni ötleteit úgy, hogy közben nem akartak jogdíjat fizetni egy zsidónak. A német állam nemcsak eltiltotta Ganzot a további szabadalmak kiváltásától és publikálásától, de hivatalosan be is tiltották nevének használatát, 1934 áprilisától fogva egészen a második világháború végéig szaklapban nem írták le a nevét.
„Teljesen le akarták választani a nevét a Volkswagen projektről, mivel zsidó volt” – véli Schilperoord, bár Ganz egyébként nem volt vallásos ember, és húsz éven át nem-zsidó párja volt. A fentiek tükrében persze annyi világos, hogy a „zsidó mérnök Hitler autója mögött" erős kifejezés, inkább arról van szó, hogy
A Budapesten kiállított 1933-as Standard Superior
Az üldöztetés elől Ganz Svájcba menekült, ám a svájci kormány, mely mérsékelten tanúsított megértést a valóban népirtás elől menekülő zsidók számára, folyamatosan a Németországba való kitoloncolással fenyegette őt. Ganz végül a svájci állami autóprojekthez való asszisztálással bizonyította hasznosságát és kerülte el a deportálást, noha később perre ment munkaadóival.
A háború után Franciaországba, majd 1951-ben Ausztráliába ment. Utóbbi helyen még dolgozott egy ideig, majd rossz egészsége miatt munkaképtelen lett, 1967-es halála előtt adósságokat is felhalmozott – idézi fel kutatási eredményeit Schilperoord. A kutató több olyan emberrel is interjúzott, akik öreg korában ismerték Ganzot, de felkutatta a család irathagyatékát és svájci peres iratait is, ezen kívül pedig felhasználta a Motor-Kritik megannyi régi évfolyamát.
Schilperoord szerint összességében
hiszen magyarországi származású zsidó feltaláló volt, aki forradalmi gondolatokkal újította meg az autógyártást, és aki igazán sikeres folyóiratot is vezetett emellett, melyet végül csak nácibarát irigyei ragadhattak el tőle.
Nyitófotó: josefganz.org; cikkfotók: Paul Schilperoord
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Bő 80 százalékkal több autót gyártanak az oroszok, mint a tavalyi évben.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
A madarak rövid idő alatt belakták új „otthonukat”.
