Zacher: Ez hiszti

A delta variáns mindenkit elérhet, de elsősorban az oltatlanok vannak veszélyben – vázolta Zacher Gábor. Mint mondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre fiatalabbak kerülnek kórházba, és míg az oltottak középsúlyos tünetekkel vészelik át a fertőzést, addig a nem oltottakat nemcsak, hogy jóval súlyosabb tünetek sújtják, de azok ráadásul sokkal rapidabban is lépnek fel náluk. „A számok nem hazudnak: az oltásnak nincsen alternatívája” – hangsúlyozta Zacher rámutatva, hogy

míg a lélegeztető gépen lévőknél ez az arány még inkább eltolódik az oltatlanok irányába. Az átoltottság kapcsán azt mondta, hogy a „60 százalékos átoltottságra nem lehetünk büszkék”.

Emelkednek a számok, jönnek-e az intézkedések?

Az újonnan regisztrált esetek napról-napra emelkednek, Szekanecz Zoltán szerint azonban nem is elsősorban erre az adatra, mint inkább arra kell figyelni, hogyan változik a kórházba és a lélegeztető gépre kerülők száma. Az immunológus hangsúlyozta:

ennek a háromnak pedig egyensúlyban kell lennie. Mint mondta, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint a delta variáns ellen nem véd a maszk. Az oltás szerinte a súlyos megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől véd, a maszk attól, hogy ne adjuk tovább az esetleges fertőzést, de a védekezésben a tesztelésnek is nagyon fontos szerepe van. „Örülök, hogy a maszkhordást visszahozták” – jelentette ki, utalva arra, hogy a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette: november elsejétől a tömegközlekedésen ismét kötelező lesz a maszk.

„Itt a negyedik hullám, akár tetszik, akár nem” – jelentette ki Jakab Ferenc, aki elárulta, hogy két héttel ezelőttig nagyon optimista volt, azt gondolta, jól meg fogjuk úszni a negyedik hullámot, ám most a négyszeres számokat látva már nem annyira derűlátó. Szerinte nem lehet megjósolni, mi várható, és mikor jön el a negyedik hullám csúcsa, de mint fogalmazott: „bízom az oltásban, bízom a jó döntésekben, és járványügyi intézkedésekben”. Ezeknek szerinte is kéz a kézben kellene haladniuk, „az egyik nem üti ki a másikat”.

Arra a kérdésre, hogy vajon az oltás ellenére miért ilyen magasak a számok, Jakab professzor azt válaszolta: „a titok a delta variánsban rejlik”, ugyanis ez a mutáns ötször olyan gyorsan terjed, mint a korábbiak. Ezek a tények pedig nem éppen rózsás jövőt vetítenek elénk – fűzte Jakab gondolatához Zacher. Szerinte

amibe azért „belerottyanhat” az egész ellátórendszer.

Emlékeztetett, Magyarország az ötödik helyen áll az egymillió halálesetre jutó covidhalálozásban, ami szerinte azt mutatja, hogy „valami nagyon nem jól működik”. Szerinte nem párhuzamosan zajlanak az intézkedések. Hangot adott annak is, hogy a járvány elsősorban szakmai és nem politikai jellegű probléma kell, hogy legyen. Jakab Ferenc ennek kapcsán más állásponton van, szerinte a szakmának igenis van szava, amit a politika a járvány elején meg is hallgatott. Mint mondta, bízik benne, hogy ez most is így lesz, szerinte ez már most is látszik, lépésről-lépésre jönnek majd a járványügyi intézkedések, amik szerinte is kellenek.

Kinek kell a harmadik oltás?

Ezt a kérdést Jakab Ferenc rövidre zárta azzal, hogy mindenkinek szükség van a harmadik oltásra, hozzáfűzte:

Szerinte egy járvány kellős közepén, elengedhetetlen az emlékeztető oltás, hiszen az antitestszint havonta felére csökken, míg 3-4 havonta pedig drasztikusan mérséklődik. Persze, ott van még a sokat emlegetett sejtes immunválasz, de – mint fogalmazott – mire az „észbe kap, pont nagy gáz van a tüdőben”. Éppen ezért úgy gondolja, hogy amíg itt van a vírus, magasan kell tartani az antitestszintet, ehhez pedig kortól és nemtől függetlenül szükség van az emlékeztető oltásra.

Hozzátette ugyanakkor, az más kérdés, „békeidőben” kell-e az emlékeztető oltás, egy biztos, most igen. Zacher és Szekanecz is azon az állásponton van, hogy „igenis mindenki vegye fel a harmadik oltást”. Szekanecz is egyetért ezzel, s felsorolta, kiknek van feltétlenül szükségük erre: a nagy tömegben gyakran megfordulók, az elhízottak, az idősek és a krónikus betegségben szenvedők.

Annak kapcsán, hogy ugyanazzal, vagy éppen más vakcinával történjen ez, mint a korábbiak, megoszlanak a vélemények Zacher szerint. Mint mondta, ő két Pfizerre Jansent kapott, de az mRNS-vakcina a harmadik oltáshoz tökéletesen megfelel. Jakab szerint teljesen mindegy, melyik oltás legyen a harmadik, egy aranyszabály van: vektorvakcina után nem adunk harmadikra is vektort. Mint mondta, nincs olyan, hogy túl magas antitestszint, így a harmadik oltást azoknak is ajánlja, akiknek 15 ezres ez az értékük.

Gyorsan lett kifejlesztve a vakcina, okoz-e hosszútávú szövődményt?

 „Privát véleményem, hogy a vakcinának nincs hosszútávú mellékhatása” – válaszolta meg a kérdést Jakab Ferenc. Hozzátette, ők is folytatnak mRNS-vakcinafejlesztést, és nincs, ami miatt a vakcinának egyáltalán hosszabb távú mellékhatása lehetne. Mint érzékeltette: ha a családorvos felír egy frissen piacra dobott szert, nem kérdezzük meg, hogy húsz év múlva lesz-e az orvosságnak mellékhatása, hanem elmegyünk, kiváltjuk, beszedjük, és örülünk, hogy lement a vérnyomásunk. „Ha ezt a mostani helyzetet nem oldjuk meg, sokkal nagyobb bajban vagyunk, mint húsz év múlva” – szögezte le.

– mondta Zacher. Az oltásellenesség kapcsán azt mondta, „galambbal nem lehet sakkozni, mert nemcsak lesöpri a táblát, de még oda is szarik”.

Ehhez Szekanecz hozzáfűzte, hogy folyamatosan figyelik és jelentik a mellékhatásokkal kapcsolatos észrevételeket, és az elmúlt egy évben egyértelművé vált, hogy az agyi infarktus, a trombózis sokkal gyakoribb a vírusfertőzés, mint az oltás során.

Hogy vannak a postcoviddal küzdők?

Az alvászavar, rémálom az ő esetükben jól kezelhető, ám a memóriazavaroknál egyelőre nem látnak változást. A covid következményeként fellépő tüdőbetegek is sajnálatos módon átmennek krónikusba, főleg azok, akik lélegeztetőgépre is szorultak a fertőzés következtében – mondta Zacher. Szekanecz megdöbbentő adatot osztott meg, hat hónapig a betegek 30 százaléka postcovidos, mint rámutatott, valószínűleg őket tartósan gondozni kell, merthogy jelenleg nincsen gyógyszer a postcovidra.

Kell-e oltatni a gyerekeket?

„Nagyon kényes téma, a szubjektív véleményemet mondom: igen” – szögezte le Jakab, hozzátéve, hogy

Zacher elmondta, az elmúlt két hétben három-négy gyermek is bekerült a kis kórháznak számító hatvaniba, míg korábban nagy ritkán találkoztak egy-egy ilyen beteggel a viszonylag kis ellátási kötelezettséggel rendelkező intézményben. Szekanecz szerint is szükség van a gyerekeknek is oltásra, nemcsak azért, mert ők is lehetnek betegek, de azért is, hogy ne adják tovább a vírust. Megnyugtatott: a nagy cégek komoly vizsgálatokat végeznek gyerekeken.

Zárásként Jakab Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmunk kölcsönös bizalomra épül, ha azzal megyek a fodrászhoz, hogy szőke hajat szeretnék, bízom benne, hogy jó festéket kever ki. Ha nagyon szeretnék megvenni egy ingatlant, elmegyek a jogászhoz, és ha azt mondja, itt írd alá, akkor ott boldogan aláírom a 28 oldalas ingatlanszerződést. Ha az emberek megmentésén milliószámra dolgozó kutatók azt mondják, könyörgök, oltasd be magad, akkor higgyünk már nekik!