Oltakozás: így áll most a versenyfutásunk az idővel

A kormány eltökélt szándéka az oltások felpörgetése: erről maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt néhány napja, miután Izraelben járt, ahol a magas átoltottságnak köszönhetően az európai bezártsághoz képest álomszerűen más világ járja, a korlátozásokon február óta enyhítenek, és ma már 500 fős koncerteket is tartanak.

A magyar átoltottsági adatok biztatóak, 1,8 millió vakcina került szerdáig beadásra,

ami értelemszerűen nem lenne így, ha a kormány nem rendel idejében „keleti” vakcinákat is.

Az idősebbek teljes átoltása fontos

Az oltási tempó is magasan veri az uniós átlagot, mindez egyelőre inkább csak sovány vigasznak tűnik: szerdára virradóra ismét rekordot döntött a halottak száma, csaknem kétszázan hunytak el egyetlen nap alatt, és bár a napi fertőzésszám csökkenő tendenciát mutat, több mint tízezren vannak kórházban, 1167 ember lélegeztetőgépen, majd’ félszázezren házi karanténban.

Teljesen világos, hogy a menekvést csak a nyájimmunitás mielőbbi elérése jelentheti, és

Déli szomszédunknál, Szerbiában már a lakosság 29 százaléka megkapta legalább az első dózist, ott is az egészségügyi dolgozókat és az időseket vették előre, így hiába magas ott is a napi azonosított fertőzöttek száma (mert például a lakosság is jóval fegyelmezetlenebb), az elhunytak száma a 4-5 ezer új fertőzött ellenére viszonylag alacsony, február óta átlagosan 15 és 30 között mozog, inkább az alacsonyabb értékhez közel, azaz a fertőzöttek számához mérten ötöde a magyarnak.

Éppen ezért megnéztük, hazánk hogy áll a legveszélyeztetettebbek átoltottsága terén, beleértve nem csak a legidősebb korosztályokat, hiszen a harmadik hullámban nem csak a legidősebb honfitársaink élete forog veszélyben, egyre több a relatíve fiatalabb elhunyt.

Relatíve jók a számok

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai között korcsoportok szerint és tagállamonként (az EU-tagállamokon túl az Európai Gazdasági Közösség országait, Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát beleértve) látható, melyik korosztály átoltottsága hány százalékon áll.

Sajnos nem minden ország szolgáltat elég adatot, Németország, Liechtenstein, Hollandia, Románia, Szlovákia és Spanyolország ezért rendre kimarad az összehasonlításból, Görögország, Ciprus ugyancsak hézagosan szerepel.

Mindazonáltal jól láthatóak a tendenciák:

• 70 és 79 év közötti honfitársaink 42,1 százaléka kapta meg eddig az oltást, ezzel nem csak első, de óriási előnnyel is, hiszen a második Lengyelország mindössze 26,1 százalékon áll.
• Hasonló a helyzet a 60 és 69 közötti korosztály esetében, ahol a magyar adatok 22,6 százalékos átoltottságot jeleznek, ettől messze elmaradva jönnek az észtek 14,2 százalékkal.
• Az 50 és 59 éves kor közötti korcsoportnál látszik először Málta, az uniós csúcstartó előnye, amely 16,6 százalékkal első, utána hazánk a második, 14,1 százalékkal.

Kevésbé rózsás a helyzet a fiatalabbaknál, és meglepő módon a szépkorúaknál is.

• A 80 év fölötti korosztályban hazánk a 14. az e korosztályról adatokat szolgáltató 24 országból, noha számszerűen az átoltottság egyébként nem alacsony, csaknem minden második szépkorú (48,7 százalék) be van oltva, és kb. egyszázalékos a lemaradás az európai átlagtól.

Fény az alagút végén

A fiatalabbakat Európa-szerte hátrébb sorolják, így ezeknek a nemzedékeknek az átoltottsága mindenhol igen alacsony. Magyarország sem kivétel, ami a középgenerációt illeti,

• a 25 és 49 közötti korosztály átoltottsága valamivel az uniós országok mediánja alatt van, 4,8 százalék, ezzel 22 adatot szolgáltató államból a 13. helyen állunk.
• Némileg jobb a helyzet a 18-24 év közöttieknél, itt sikerült az átlag fölé kerekedni, 22 adatszolgáltató országból a 10. hellyel, 2,6 százalékos átoltottsággal.

Összességében tehát elmondható, hogy a négy veszélyeztetett korosztályból háromnál relatíve jól áll az átoltottsági mutató, a legdősebbeknél nem, s mivel ezek csak a többi országhoz – és a lehetőségekhez – mérten jó számok,

Ugyanakkor, ha sikerül fenntartani az oltások jelenlegi ütemét, Málta után hazánk lehet az első európai ország, amely megkezdheti az óvatos, fokozatos nyitást.