Egyáltalán nem oltanak lassan a magyarok, sőt!

Az átoltottsági adatok kimondottan jól alakulnak, az első oltás adta relatív biztonságot már több mint egymillió ember élvezheti, a második oltás fékezettebben, de nem rosszul halad, és bizonyos kezdeti gondok – adminisztrációs hibák, mint például a két héttel ezelőtti hétvégi fiaskó – ellenére az átoltottsági arány dinamikusan emelkedik.

Ez abból is látszik, hogy míg a koronavirus.gov.hu adatai szerint januárban összesen 279 ezer dózist adtak be az oltópontokon (222 ezer ember az első, 57 ezer az első és a második oltást is megkapta eddig), februárban ez a szám 927 ezerre ugrott (677 ezer elsőre, negyedmillió másodszorra beoltott személy). Az utolsó, március 13-i adat szerint már csaknem 1,6 millió adag vakcinát adtak be, ebből 1 millió 335 ezer első dózis volt.

Európa-ezüstérem

Ez összességében mintegy 13,6 százalékos átoltottságot jelent (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint egyébként 15,3 százalék), amivel stabilan őrizzük második helyünket az uniós összevetésben. Az országban a legutolsó, március 12-i adatok szerint csaknem 3 millió adag vakcina van, így meggyőző mennyiségű tartalék is rendelkezésre áll.

Ez utóbbi tényt többen próbálták úgy bemutatni, mintha a raktáron porosodnának a vakcinakészletek, a valóság ezzel szemben az, hogy a keleti oltóanyagokat – a kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyikot – alapos, esetenként akár több hetes ellenőrzésnek vetik alá, így hiába érkezett az elmúlt napokban 450 ezer új kínai oltóanyag, ezeknek előbb „át kell menniük a vizsgán”, és csak később lesznek beadhatóak – ahogy a február 16-i, 550 ezres kínai szállítmány is mostanra fogyott el.

Bár értelemszerűen nem lehet az egész országot pár nap alatt beoltani, a vakcinák beadása így is kimondottan gyorsan halad: e téren is az EU ezüstérmesei vagyunk,

A lakosságarányosan beadott vakcinák tekintetében az oxfordi bázisú Our World in Data nevű adatbázis szerint ugyanis hazánk a felpörgetett oltási kampánynak köszönhetően február vége óta, a kis szigetország kivételével lekörözte a teljes Európai Uniót: a legutolsó, március 13-i adat szerint 0,62-es értéken áll, az elmúlt napokban 0,61 és 0,65 között mozgott, a változott oltási tervnek megfelelően ez szinte kizárólag első dózisokat jelent. Magyarán: a lakosság ekkora százaléka kapta meg a vakcinát egy nap alatt; ez a nem egészen 10 milliós magyar lakosságra vetítve 59-63 ezer embert jelent naponta, ami

Málta kicsivel teljesít jobban (sőt, volt már, hogy hazánk meg is előzte valamivel), március 13-i csúcsértéke 0,79 volt, aznap, száz főre vetítve. Beszédes, hogy a bronzérmes Észtország is nagyságrendekkel van lemaradva, 0,39-es értéket mutat.

Gyors oltás, gyors szabadulás

A matek nem bonyolult: minél magasabb a lakosságarányosan egy nap alatt beadott vakcinák száma, annál hamarabb érhető el az áhított nyájimmunitás, amit jelenleg 70 százalék körüli átoltottságnál húznak meg. Ha hazánk példáját nézzük, és a mostani, száz főre eső 0,61-0,65-ös dinamikák alapján számolunk, ez – a meglévő, 13,6 százalékos átoltottságot figyelembe véve, és az első, illetve második dózisok eloszlását (3,5:1) figyelembe véve – még körülbelül 110-120 napot jelent, 

Természetesen vannak egyéb tényezők: a fertőzésen frissen átesettek is védettek, őket tehát nem kell beoltani, emellett a tempó is fokozódhat: a meredeken felfelé ívelő átoltottsági görbe arra utal, hogy van még tartalék a rendszerben. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy a lakosság egy bizonyos százalékával – oltásellenesekkel, nehezen elérhetőkkel, stb. –, főleg a végefelé lelassulhat a folyamat, de józan számítás szerint ez a nyájimmunitás elérését nem teszi kockára.

Úgy utazni, mint régen – ha a nyájimmunitás megléte a feltétele egy ország teljes kinyitásának, fürdőkkel, bulikkal, karantén és egyéb kellemetlenségek nélkül –, nos, egy darabig még nem nagyon fogunk: a tagállamok, köztük a fejlett, nyugati országok oltási dinamikája 0,2-0,3 között alakul, az uniós átlag március 12-én 0,26 volt. Ez a 8-8,5 százalék körüli átoltottsággal számolva azt jelenti, hogy az EU-átlag 205-210 nap után szabadulhatna fel teljesen, ha csak az első dózisokat vesszük figyelembe,

éri el a nyájimmunitást, ha a magyarhoz hasonló arányban utánkövetik a második dózissal az elsőt, akkor ez inkább decembert jelent. Persze a dobogó alsó fokán és az alatt gyülekező – főleg észak-európai – eminensek hamarabb sorra kerülhetnek, Dánia, Finnország, Észtország és Litvánia reménykedhet ebben, ők akár szeptemberben elérhetik ezt az arányt, a többiekre még hosszabb várakozási idő vár.

Az igazi elsők a folyosón vannak

Néhány EU-n kívüli, de európai országgal kapcsolatban már jobb a helyzet. A bajnok az Egyesült Királyság, ahol a lakosság mintegy 38 százaléka megkapta már az első vakcináját, és napi 0,5 százalék körül kapja továbbra is a lakosság. A másik Szerbia; noha a szerbeknél ismét szigorítást hirdettek meg, de joggal reménykedhetnek benne, hogy az egyik utolsó ilyen intézkedésről van szó (ahogy hazánkban is, hiszen a fokozatos lazításhoz nem feltétlenül szükséges megvárni a nyájimmunitás meglétét). Déli szomszédunk hasonló dinamikával olt, mint hazánk, csak a keleti vakcinadömpingnek köszönhetően korábban kezdte, s a lakosság mintegy fél százaléka kapja meg naponta a vakcinát, jelenleg a szerbek mintegy 28 százaléka megkapta már az első oltását. Mindezek, és a jelenlegi tendenciák alapján

Európa többi része pedig vár; a legrosszabb forgatókönyvek szerint akár a jövő év elejéig.

nyitókép: Golyán Tamásné szakápoló oltásra készíti elő az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina második adagját a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet oltópontján 2021. március 13-án. (MTI/Kovács Attila)