Málta kicsivel teljesít jobban (sőt, volt már, hogy hazánk meg is előzte valamivel), március 13-i csúcsértéke 0,79 volt, aznap, száz főre vetítve. Beszédes, hogy a bronzérmes Észtország is nagyságrendekkel van lemaradva, 0,39-es értéket mutat.
Gyors oltás, gyors szabadulás
A matek nem bonyolult: minél magasabb a lakosságarányosan egy nap alatt beadott vakcinák száma, annál hamarabb érhető el az áhított nyájimmunitás, amit jelenleg 70 százalék körüli átoltottságnál húznak meg. Ha hazánk példáját nézzük, és a mostani, száz főre eső 0,61-0,65-ös dinamikák alapján számolunk, ez – a meglévő, 13,6 százalékos átoltottságot figyelembe véve, és az első, illetve második dózisok eloszlását (3,5:1) figyelembe véve – még körülbelül 110-120 napot jelent,
azaz, ha húsvétra nem is, de június-július fordulójára már meglehet a nyájimmunitás.
Természetesen vannak egyéb tényezők: a fertőzésen frissen átesettek is védettek, őket tehát nem kell beoltani, emellett a tempó is fokozódhat: a meredeken felfelé ívelő átoltottsági görbe arra utal, hogy van még tartalék a rendszerben. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy a lakosság egy bizonyos százalékával – oltásellenesekkel, nehezen elérhetőkkel, stb. –, főleg a végefelé lelassulhat a folyamat, de józan számítás szerint ez a nyájimmunitás elérését nem teszi kockára.
Úgy utazni, mint régen – ha a nyájimmunitás megléte a feltétele egy ország teljes kinyitásának, fürdőkkel, bulikkal, karantén és egyéb kellemetlenségek nélkül –, nos, egy darabig még nem nagyon fogunk: a tagállamok, köztük a fejlett, nyugati országok oltási dinamikája 0,2-0,3 között alakul, az uniós átlag március 12-én 0,26 volt. Ez a 8-8,5 százalék körüli átoltottsággal számolva azt jelenti, hogy az EU-átlag 205-210 nap után szabadulhatna fel teljesen, ha csak az első dózisokat vesszük figyelembe,
tehát az átlagos európai ország 7 hónap múlva, azaz októberben