Járványhelyzet: fogy a türelem a Vajdaságban is

Nyitókép: A koronavírusban elhunyt népszerű énekest, Đorđe Balaševićet gyászolják Újvidéken, a péterváradi várnál február 22-én
REUTERS / Marko Djurica

Kezdjük a száraz adatokkal: Szerbiában négyféle vakcinával oltanak – a legfrissebben beszerzett AstraZeneca mellett az orosz Sputnik V-vel, a kínai Sinopharm és a német–amerikai Pfizer–BioNTech oltóanyagaival –, jelen sorok írásakor már minden ötödik szerbiai polgár megkapta az első és minden tizenharmadik a második oltását is, ez több mint 1,4 millió első és 0,5 millió második dózist jelent a 7 milliós országban.

Déli szomszédunk ezzel

az első oltások tekintetében, jócskán beelőzve az összes uniós országot, a második dózisok beadását illetőleg pedig az első a kontinensen. Azonban ezzel párhuzamosan ismét terjedni kezdett a ragály: az utóbbi napokban előfordult, hogy az elvégzett tesztek 25 százaléka pozitív eredményt mutatott – a WHO szerint akkor van kontroll alatt a járvány, ha ez a szám 5 százalék alatt van –, s naponta átlagosan 2500-3000 új fertőzöttet regisztráltak. Helyi forrásaink benyomása szerint az emberek éppen a jó átoltottsági adatok miatt gondolják úgy, hogy már kisebb a kockázata a korlátozó rendelkezések „kreatív értelmezésének”.

Az oltási rend világos: először az egészségügyi dolgozók és az idősek, utánuk mindenki más, a jelenleg beoltottak átlagéletkora 64 év Szerbiában – tudjuk meg Bagi Bojántól, a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesületének elnökétől. Bagi, aki egyébként a kormányzó Szerb Haladó Párt szoros szövetségesének, a Vajdasági Magyarok Szövetségének tartományi képviselője, úgy véli: az, hogy a belgrádi kabinet nyitott volt arra, hogy többféle gyártótól szerezze be a vakcinákat, egyértelműen kifizetődött. A mottó az volt, hogy aki időt nyer, emberéletet nyer – és sebes iramban tudták elkezdeni beoltani a lakosságot, pláne az EU terebélyes, így szükségszerűen lassú rendszereihez képest. Ha így halad a vakcináció, Bagi szerint júniusra várható egy „könnyebb időszak”, ehhez a lakosság 70-80 százalékos átoltottságát tartja elengedhetetlennek. Ezzel együtt elismeri, hogy addig

A kérdés, hogy meddig tart a türelem. A jelek szerint már nem sokáig: a járványügyi hatóság nemrég tízmillió dináros (csaknem harmincmillió forintos) büntetést szabott ki többek között jókora illegális – „jelszavas” – magánbulik résztvevőire. A belgrádi piactéren lévő hangárban egy több mint százfős bulit kapcsoltak le az egyenruhások, a szervezőket őrizetbe vették. Pedig a rendelkezések a magyarországihoz képest jóval lazábbak: este nyolcig a bevásárlóközpontok és a boltok mellett a szórakozóhelyek és az éttermek is nyitva lehettek hétköznaponként.

Lazul a fegyelem

A fegyelem furcsa jószág: Szerbiában a falvakban tartja magát, s pont a városokban hágják át őket sokszor, a helyzetet jól ismerő informátoraink szerint dél felé haladva romlik. Egy zentai forrásunk azt tapasztalta: a magyar többségű városban a vendéglátósok jókora távolságot tartanak a vendégtől és egymásól, a bárszékeket, az asztalokat ennek megfelelően helyezik el, valamint minden vendégnél lennie kell maszknak, még ha nem veszi is fel. Érdemes hozzátenni, olykor a szerb operatív törzs egyes rendelkezései is meghökkentők – mondja forrásunk. Példának hozza, hogy a szórakozóhelyek hiába lehettek eddig nyitva este nyolc óráig, öttől már nem sugározhattak zenét, mivel a hatóságok szerint a háttérzene mellett a vendégek hangosabban beszélnek, így nagyobb a fertőzés lehetősége. A maszk hordása sok helyen – így Zentán is – csak javasolt, de nem kötelező az utcákon, de azért általában fent van az emberek arcán.

Ennél nagyobb gondot jelentenek az oltásellenes húrokat pengetők. Zentai forrásunk úgy fogalmaz, hogy

azaz egy hangos kisebbség, amely túlnyomórészt közösségi és bulvároldalakon terjeszti tanait, összeesküvés-elméleteit. A Voice nevű független tényfeltáró csoportnak egy epidemiológus csalódottságát fejezte ki a tetten érhető médiamanipuláció miatt, s ezt kárhoztatta azért is, mert az egészségügyi alkalmazottak relatíve kis arányban jelentkeztek oltakozni – pedig az adatok szerint már több mint hatvan ember halt meg az ágazatban covidfertőzés miatt.

Ami a közhangulatot illeti, a lakosság oltási hajlandósága viszonylag magas. Mint Bagi Boján fogalmaz, „az emberek rájöttek, hogy ez mentőöv a halál ellen”. Zentai forrásunk is várakozás- és zökkenőmentesen került sorra a helyi egészségházban. Hozzáteszi: „Mindenki azt szeretné, hogy mielőbb lefusson az egész, s hogy szabadon tudjunk közlekedni, mi főleg Magyarország irányába, illetve hogy a szeretteink is mielőbb haza tudjanak látogatni az anyaországból.” Példaként megemlíti, hogy a vajdasági magyarok közül mindenkinek van családtagja, közeli rokona vagy éppen kedvese, aki lassan több mint fél éve nem volt odahaza, és nem találkozott a szeretteivel.

Tiltakozás az elsorvasztás ellen

A tomboló járvány alatt a szerb kormány ismét nekifutott a kórházak, egészségközpontok „racionalizálásának”, ami már a Slobodan Milošević-féle és az azt követő kormányoknak is határozott céljuk volt. Ennek egyik folyománya lenne, hogy például a Zentai Közkórházat lényegében a nagykikindai központ alá rendelnék, ezzel

amely egyben a vajdasági magyarság egyik központja is. Az érintettek – a kórház- és a városvezető mellett a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete – tiltakoznak, ennek eredményessége azonban helyi forrásunk szerint is erősen kérdéses.