Ferenc pápa a lakásán kereste fel Bruck Edithet, a Magyarországon született holokauszt-túlélőt, hogy az emberiség nevében bocsánatot kérjen tőle a 2. világháború alatt történtekért. A Rómában élő asszonnyal beszélgettünk életéről és a pápai látogatásról!
Ferenc pápa februárban a lakásán kereste fel Bruck Edithet, a Magyarországon született holokauszt-túlélőt, költőt, írót és filmrendezőt, hogy bocsánatot kérjen tőle az emberiség nevében.
A látogatás előzménye, hogy Edithtel egy hosszabb lélegzetű interjú készült a Szentszék napilapjában, a L'Osservatore Romano című újságban, ahol a holokauszt is szóba került. Ferenc pápa elolvasta az interjút, mélyen megrendítette, s mellette elolvasta Edith legutóbbi könyvéből, az Elveszett kenyérből azt a levelet is, amelyet az írónő Istennek címzett.
Utána hívta fel a lap főszerkesztőjét, hogy találkozni szeretne Bruck Edithtel. A főszerkesztő azt válaszolta, semmi akadálya, elintézi, hogy az írónő elmenjen Ferenc pápa magánkihallgatására.
Három korszak Bruck Edith életéből. Idén 89 esztendős
Lapunk elérte a Rómában élő asszonyt, hogy életéről és a pápai látogatásról beszélgessünk vele.
Bruck Edith 1931-ben született Tiszabercelen, egyéves korában, pólyában vitték Tiszakarádra, ahová a szülei költöztek a gyerekekkel. Az édesanyja gyakorolta a zsidó vallását,
s ha azt mondták neki, most imádkozz, inkább magyar költők verseit mormolta, ugyanis a verseket nagyon szerette már akkor is. Aztán a II. világháború alatt az egész családot elhurcolták Tiszakarádról: koncentrációs táborba kerültek.
Edith tizenhárom éves kislányként megjárta Auschwitzot, Dachaut és Bergen-Belsent is, gyereklányként kellett átélnie a feldolgozhatatlan szörnyűségeket. Az édesapja és az édesanyja, valamint a bátyja is a koncentrációs táborban lelte a halálát, ő és a nővére, Adél viszont valami csoda folytán túlélték a borzalmakat.
A II. világháború után egy ideig Magyarországon élt, de úgy érezte, nem tudnak mit kezdeni az emberek a holokauszt-túlélőkkel. Az átélt borzalmakról nem beszélgettek, s a feldolgozatlan élmények terhe mellett úgy döntött, elmegy az országból. Előbb Csehországban élt, ahol 16 éves korában megházasodott, majd a férjével együtt Izraelben telepedett le. Egy ideig az is szóba került, hogy az egyik nővérét követve Argentínában fog élni, ám végül balerinaként elvitte a sors Nápolyba, ahol egy pillanat alatt eldöntötte, Olaszországban akar élni.
Végül Rómába költözött, ahol aztán megismerte a kor ünnepelt olasz íróit. Edith is írni kezdett, s az 1959-ben megjelent első könyve, a Ki téged így szeret hatalmas sikereket aratott. Később megismerkedett Nelo Risi filmrendezővel, s ő is több filmet rendezett. Az írás mellett több rangos olasz napilapnak is állandó vendégszerzője volt.
hogy kivételes vendég érkezik hozzá. És, hogy mit érzett? „Mint amikor egy kis gyerek nagy ajándékot vár. Hihetetlen volt az egész. Izgultam, hogy befér-e majd a ház kicsi liftjébe, a nappaliban pedig bekészítettem egy kis fotelt párnákkal, s napokig csak azon gondolkoztam, hogyan szólítsam majd. Aztán, azon a bizonyos napon megláttam az ajtóban egy nagy fehér alakot, aki betöltötte az egész bejáratot, és sírni kezdtem. Nyugtatott, azt mondta, a vírus miatt sajnos most nem tud megölelni, de a kezét nyújtotta. Kézen fogva sétáltunk be a nappaliba.”
A találkozás: Bruck Edith és Ferenc pápa
Ferenc pápa csaknem két órát volt Bruck Edith lakásán, pedig a találkozót előzetesen egy órára tervezték. Sok mindenről beszélgettek: Magyarország is szóba került, az egyházfő tisztában volt vele, hogy Edith onnan származik, és meg is jegyezte, hogy jövőre Magyarországra is ellátogat. Ajándékot is vitt Edithnek, egy Talmudod és egy menórát, s egy könyvet is, amelybe csak annyit írt, Francesco, ezzel is jelezve a barátságát. Közben pillanatok alatt elterjedt a környéken, hogy Ferenc pápa bent van az épületben, így
Edith utoljára 1983-ban járt Magyarországon, akkor ugyanis egy filmet forgattak az életéről. Tiszakarádra is elmentek, ám a régi zsinagóga helyén már egy raktár állt, oda tett le egy virágcsokrot.
A 89 éves holokauszttúlélő Rómában kevés magyart ismer, ellenben manapság is sokat olvas, Radnóti Miklóst, József Attilát és Illyés Gyulát, őket le is fordította olaszra. „S egy ideje sokat énekelek magyarul. Parasztnótákat, amelyeket gyerekként énekeltünk, miközben fosztottuk a tollat. Visszajönnek a régi énekek, a gyerekkorom.”
Mindamellett tisztában van vele, a Szentatya nem csak hozzá jött: „A látogatása szimbolikus. A fasizmus összes túlélőjéhez jött azon a napon, nem csak hozzám. Minden pólusából áradt a melegség, közvetlen és nagyon kedves embert ismertem meg benne. Nagy megtiszteltetés, hogy nálam járt, főleg mert nem lehet és nem is szabad elfelejteni a holokausztot. A fiataloknak tudniuk kell róla, hogy mindez ne ismétlődhessen meg!”
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
Franciaország álláspontja egyelőre bizonytalan.
Örökös konfliktusforrás.
A miniszterelnök köszönetet mondott Matteo Salvininek az áldozatok melletti kiállásért.
A magyar turistanőkkel szembeni szexuális erőszak miatt óriási a felháborodás Európában.
„Európa a palesztin háború óta immár nem az a biztonságos célpont a zsidó turisták számára, mint sokáig volt” – írja a lap, az okokat azonban nem említi.
Döbbenetes levelet kaptak, a levélíró szerint a munkatársak dögtemetőbe valók, Orbán Viktor nyakát is ki akarják csavarni.
Somkuti Bálint is elmondta magvas véleményét a lengyel határzárról.
