Egymástól függetlenül jutott erre a szomorú eredményre több kutatócsoport az elmúlt időszakban - írta az Origo. Bár az IQ romlás kezdetét különféle időpontra teszik, a tendenciában egyetértenek. Az okokról megoszlanak a vélemények.
Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott eredményeik szerint nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények, ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától.
Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja.
A folyamatot számos elmélettel magyarázták, köztük az emberek jobb táplálkozásával, az egészségügyi ellátás javulásával, az oktatás színvonalának növekedésével.
Bernt Bratsberg és Ole Rogeberg, a Ragnar Frisch Gazdaságkutató Központ szakembere most azonban 730 ezer teszteredmény alapján kimutatta, hogy ez a tendencia megszakadt, sőt az emberek ahelyett, hogy okosabbak lennének, butulnak.
A kutatók az 1970 és 2009 között a norvég sorkatonai szolgálatba lépő férfiak IQ-teszjeit tanulmányozva kimutatták, hogy nemzedékenként hét ponttal romlott a tesztet kitöltők teljesítménye.
Az IQ-csökkenés lehetséges okai között környezeti tényezőket találtak, és úgy vélik, hogy bizonyos életmódbeli változások is hozzájárultak a csökkenéshez. Emellett szerepet játszottak a csökkenésben az oktatási rendszerben bekövetkezett változások, továbbá az, hogy a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak, és egyre többet játszanak számítógépes játékokat – olvasható a medicalxpress.com tudományos hírportálon.
Más kutatócsoportok is hasonló eredményekre jutottak. Egy brit csoport a közelmúltban azt találta, hogy az IQ-tesztek eredményei 2,5-4,3 ponttal csökkennek minden évtizedben nagyjából a második világháború befejezése óta.
Múlt év decemberében amerikai kutatók mutatták ki, hogy azok a gyermekek, akiknek étrendjében sok hal van, magasabb pontszámokat értek el az IQ-teszteken, és jobban is aludtak, ami szintén fontos tényező a felnőttek intelligenciaszintjében. Korunkban azonban számos országban a gyermekek nagyon kevés halat fogyasztanak.
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
