Egymástól függetlenül jutott erre a szomorú eredményre több kutatócsoport az elmúlt időszakban - írta az Origo. Bár az IQ romlás kezdetét különféle időpontra teszik, a tendenciában egyetértenek. Az okokról megoszlanak a vélemények.
Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott eredményeik szerint nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények, ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától.
Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja.
A folyamatot számos elmélettel magyarázták, köztük az emberek jobb táplálkozásával, az egészségügyi ellátás javulásával, az oktatás színvonalának növekedésével.
Bernt Bratsberg és Ole Rogeberg, a Ragnar Frisch Gazdaságkutató Központ szakembere most azonban 730 ezer teszteredmény alapján kimutatta, hogy ez a tendencia megszakadt, sőt az emberek ahelyett, hogy okosabbak lennének, butulnak.
A kutatók az 1970 és 2009 között a norvég sorkatonai szolgálatba lépő férfiak IQ-teszjeit tanulmányozva kimutatták, hogy nemzedékenként hét ponttal romlott a tesztet kitöltők teljesítménye.
Az IQ-csökkenés lehetséges okai között környezeti tényezőket találtak, és úgy vélik, hogy bizonyos életmódbeli változások is hozzájárultak a csökkenéshez. Emellett szerepet játszottak a csökkenésben az oktatási rendszerben bekövetkezett változások, továbbá az, hogy a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak, és egyre többet játszanak számítógépes játékokat – olvasható a medicalxpress.com tudományos hírportálon.
Más kutatócsoportok is hasonló eredményekre jutottak. Egy brit csoport a közelmúltban azt találta, hogy az IQ-tesztek eredményei 2,5-4,3 ponttal csökkennek minden évtizedben nagyjából a második világháború befejezése óta.
Múlt év decemberében amerikai kutatók mutatták ki, hogy azok a gyermekek, akiknek étrendjében sok hal van, magasabb pontszámokat értek el az IQ-teszteken, és jobban is aludtak, ami szintén fontos tényező a felnőttek intelligenciaszintjében. Korunkban azonban számos országban a gyermekek nagyon kevés halat fogyasztanak.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.
„A tehetség isteni áldás, de…”
Aki más ember brutális kivégzését vigyorogva „jó hírként” adja közre saját oldalán, annak világos, hogy nincs helye többé a magyar közéletben. Érdektelen, hogy leszedte a lenti posztját, ahogy teljesen hiteltelen a bocsánatkérése is.
