Ez a hatóanyagkombináció végez a daganattal

A kutatók már korábban is kísérleteztek azzal, hogy különféle molekulákat és vírusokat fecskendeznek a tumorokba, de eddig szinte egyik sem működött az emberi szervezetben. Ennek a megközelítésnek a hatékonyabbá tételén dolgozott a Ron Levy vezette stanfordi csapat is.

A mostani kísérletsorozatban húsz új molekulát próbáltak ki. A kutatás első lépéseként tumorokat növesztettek az egerek testében azzal, hogy rákos sejteket ültettek a bőrük alá a hasuk két különböző pontján. Miután a tumorok elkezdtek növekedni, a tesztelt molekulákat egyesével és különféle kombinációkban befecskendezték az egerek egy-egy tumorjába, aztán figyelték, milyen hatással van arra, illetve a közvetlenül nem kezelt másik tumorra.

A legjobb eredményt egy olyan molekulapáros hozta, amelynek az egyik összetevője a CpG nevű DNS-szakasz, a másik egy antitest. A két molekula más-más immunsejttípusokra hat: a CpG a dendrikus sejteket stimulálja, amelyek segítenek beindítani az ellentámadást a rákkal szemben; az OX40 nevű receptorhoz kötődő antitest pedig a T-limfocitákat aktiválja. Levy szerint önmagukban ezek szinte semmit nem csinálnak, de ha együttesen vetik be őket, nagyon hatékonynak bizonyulnak: az ezzel a kombinációval befecskendezett tumorok kevesebb mint tíz nap alatt teljesen eltűntek az egérkísérletekben. sőt a másik, érintetlenül hagyott tumor is felszívódott kevesebb mint húsz nap alatt.

Ezután mellrákos egereken is tesztelték a keveréket, és azt tapasztalták, hogy az egyik tumorba injekciózva visszafogta a másik növekedését, és egyúttal további tumorok megjelenését is megakadályozta.

Emberen is kezdik a tesztelést

A nagy kérdés persze itt is ugyanaz, mint minden állatkísérletben bizonyított rákkezelésnél, vagyis hogy az embereken is hatásos lesz-e a módszer. A kutatók most a következő lépésként klinikai tesztekbe kezdenek, hogy amelyek során limfomás, vagyis nyirokrákos betegeken fogják kipróbálni a módszert.

Levy szerint ez a keverék emberi pácienseknél is nagyon hatékony lesz, többféle ráktípus esetében is. És mivel a közvetlenül kezelt tumoron túl is kifejti a hatását, megakadályozhatja az áttéteket, vagyis a rák testen belüli más helyekre terjedését is.

A Science magazin által megkérdezett, a kutatásban nem részt vevő tudósok is nagy reményekkel beszéltek az eredményekről, különösen a nem beinjekciózott tumorokra gyakorolt hatásról. Egyikük külön kiemelte, hogy a kutatás egyik erénye, hogy mellrákos egereken is tesztelték a módszert, mert ez a ráktípus jobban hasonlít az emberi szervezetben kialakuló daganatokra. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Science Translational Medicine szaklapban jelent meg.