Gyakori, hogy a második vonalbelinek tekintett kezelésekre (pl. flukonazol) sem reagálnak a fertőzések. Az azol-típusú antimikotikumok mezőgazdaságban való egyre szélesebb körű alkalmazása az azolokra rezisztens Aspergillus-ok térnyeréséhez is vezetett. Az Aspergillus-ok azolokkal szembeni rezisztenciája, ami elsőként az 1990-es években jelent meg, ma már gyakoriságát tekintve mintegy 6 százalékra tehető.
„A problémát fokozza, hogy hiányoznak a terápiás alternatívák. Míg a baktériumok elleni harchoz mintegy húszféle hatóanyagcsoport áll rendelkezésre, addig az antimikotikumoknál mindössze négy”, mondja az invazív gombás fertőzésekkel foglalkozó jénai kutató, prof. dr. Oliver Kurzai.
A testfelszín gombás fertőzésein kívüli mikózisok viszonylag ritkák. Az agyat vagy a tüdőt célba vevő fertőzések elsősorban a koraszülöttek és a gyenge immunrendszerűek (pl. rákbetegek, AIDS-esek, transzplantáción átesettek) esetében fordulnak elő. Általában náluk jellemző, hogy a mikózisok letálisak.