Már a gombafertőzések is rezisztenssé válhatnak

Szinte említés sem történik viszont egy másik, még nem annyira elterjedt, de hasonló veszélyt jelentő rezisztenciáról, a gyógyszereknek ellenálló gombafertőzésekről. Ennek rohamos növekedéséről adott hírt nemrégiben a medicalonline.hu.

A Candida glabrata, ami a Candida albicans-t követően a második leggyakoribb oka az élesztőgombák okozta szepszisnek, napjainkban az esetek mintegy 8 százalékában rezisztens az echinokandinokkal (gombaellenes hatóanyag) szemben. Tíz évvel korábban ez az arány még csak 4 százalék körüli volt.

Gyakori, hogy a második vonalbelinek tekintett kezelésekre (pl. flukonazol) sem reagálnak a fertőzések. Az azol-típusú antimikotikumok mezőgazdaságban való egyre szélesebb körű alkalmazása az azolokra rezisztens Aspergillus-ok térnyeréséhez is vezetett. Az Aspergillus-ok azolokkal szembeni rezisztenciája, ami elsőként az 1990-es években jelent meg, ma már gyakoriságát tekintve mintegy 6 százalékra tehető.

„A problémát fokozza, hogy hiányoznak a terápiás alternatívák. Míg a baktériumok elleni harchoz mintegy húszféle hatóanyagcsoport áll rendelkezésre, addig az antimikotikumoknál mindössze négy”, mondja az invazív gombás fertőzésekkel foglalkozó jénai kutató, prof. dr. Oliver Kurzai.

A testfelszín gombás fertőzésein kívüli mikózisok viszonylag ritkák. Az agyat vagy a tüdőt célba vevő fertőzések elsősorban a koraszülöttek és a gyenge immunrendszerűek (pl. rákbetegek, AIDS-esek, transzplantáción átesettek) esetében fordulnak elő. Általában náluk jellemző, hogy a mikózisok letálisak.

Gyakori, hogy a szakemberek csak akkor gondolnak a gombás fertőzések lehetőségére, ha három-négynapi antibiotikum terápia nem vezet eredményre, és a beteg láza nem csökken egy tüdőgyulladás vagy egy vérmérgezés esetén. Ekkorra azonban egy Candida vagy egy Aspergillus okozta fertőzés már súlyossá válik. Egy Candida-fertőzésnél például a terápia megkezdésével való mindegy egyes óra késlekedés 2 százalékkal csökkenti a túlélési esélyt.

Nehezíti a helyzetet, hogy a kórokozó gombák mikrobiológiai azonosítása nehézkesebb, mint a baktériumoké. Mivel a Candida, a Mucorales és az Aspergillus fajok növekedése meglehetősen lassú és az antigén-tesztek is gyakran megbízhatatlan eredményeket szolgáltatnak, nem egyszer csak a gomba-DNS kimutatása lehet eredményre vezető.