Így még nem nézett ki magyar kormány – de vajon kié lesz a valódi hatalom?

Rengeteg a kérdés a hamarosan hivatalba lépő kabinet kapcsán. Megnéztük milyen modellek voltak eddig Magyarországon.

Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.

A betegtájékoztatás – bár talán jobb, ha pácienstájékoztatásnak hívjuk – főbb célkitűzései a páciens információval történő ellátása, megnyugtatása, biztonság- és komfortérzetének növelése, döntőképes helyzetbe hozatala a tájékoztatás által, illetve a tájékozott beleegyezésének elnyerése.
A mai világban, amikor a világhálón ellenőrizetlenül áramlik hozzánk a tartalmát nézve legtöbbször nem valós, vagy minimum hiányos egészségügyi információ, a betegedukációnak – mint a megelőzés legjobb formájának – a tágabb, nem jogi értelemben vett pácienstájékoztatás részévé kell válnia.

Az ok egyszerű: minél több információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de magát az egészségügyi személyzetet is.
Így tudatosabb és jobb döntést tudunk hozni a saját vagy hozzátartozóink érdekében.
Ezzel kapcsolatban nem árt felhívni a figyelmet az egészségértés fogalmára és fontosságára sem. Az egészségértés, amely egyenes út az egészségtudatos élethez, a modern világ egyik leglényegesebb képessége, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy testi-lelki betegségek nélkül tovább éljünk,
mert valójában egészségesen jó hosszan élni!
Az egészségértés pedig nem csupán abban segít, hogy okosabban hozzunk döntéseket, abban is, hogy könnyebb és érthetőbb legyen az orvos-beteg kommunikáció – valójában ez a pácienstájékoztatás nulladik lépése!
Jogi értelemben ugyancsak érdemes tisztában lenni azzal, hogy mit jelent a betegtájékoztatás. Az egészségügyi személyzetnek, főképpen az orvosnak, minden esetben kötelező elmondania a következőket:
a kezelésével kapcsolatban a páciens (kiskorú esetében a gondviselő) maga jogosult dönteni,
mi történik majd velünk, mi a betegségünk lefolyása, milyen lehetséges kimenetelre számíthatunk,
milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat célszerű végrehajtani és miért,
milyen kockázatai vannak ezeknek a beavatkozásoknak vagy vizsgálatoknak,
milyen kockázatai vannak, ha nem egyezünk bele ezekbe a beavatkozásokba vagy vizsgálatokba,
milyen kockázattal jár, ha nem egyezünk bele a kezelésbe,
mire lehet számítani a beavatkozások, kezelések következményeként, akár gyógyulásról akár veszélyekről legyen szó,
milyen másfajta gyógymódok jöhetnek még esetlegesen szóba,
a páciens jogosult tájékoztatást kapni a javasolt életmódról is.
Nagyon fontos, hogy mindez ne orvosi szakkifejezésekkel teletűzdelve történjen. Gyerekorvosként persze könnyű dolgom van, hiszen gyerekekhez beszélek sokat, amikor is az egyszerűség, tömörség és humor elengedhetetlen.
Fontos még tudatosítani a páciensben azt is, hogy ha nem ért valamit, azonnal jelezze: kérdezni minden esetben ér és helyes!
Nyitókép: Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész/Facebook