Már a felvetés is meghökkentő lehet a legtöbbünk számára, hiszen nemigen hallunk arról, hogy bármi gond lenne az influenza elleni oltások hatékonyságával. Mégis a Medicalonline cikke szerint az utóbbi években világszerte jelentősen romlott ez a mutató, különösen a H3N2 altípus esetén, ahol ez már csak 33 %-os.
A vizsgálatok szerint a H3N2 elleni oltás alacsony hatékonyságának az lehet az oka, hogy a gyártás tojáshoz kötötten történik. A tojásban történő vakcina-előállítás költséghatékony, azonban annak során olyan vírusok szelektálódnak ki, amelyek a tojás membránjában leginkább a szárnyas-receptorokhoz kötődnek, és egyre romlik kapcsolódásuk a humán receptorokkal. Wu és munkatársai tanulmányukban feltárták azokat a mechanizmusokat, amelyek a hatékonyságromlás hátterében állnak.
Mint a kutatók írják, az influenza vírus elleni humán antitestek leginkább a vírus egy olyan proteinjét (HA) ismerik fel, amely igen jól alkalmazkodik a mutációkhoz, ami miatt a vírus természetes módon is könnyen elmenekül az immunredszer elől. A vírus receptorkötő helye (RBS) kismértékű mutációs szinttel még működőképes marad, és elkerüli az antitestként történő felismerést. Mindez eleve megnehezíti az influenza elleni oltás előállítását, és azt eredményezi, hogy bár az USA-ban pl. már 70 éve piacra dobták az első influenza elleni oltást, a teljes és széles körű védettség oltás révén történő elérése egyelőre lehetetlennek tűnik.
Wu és munkatársai kimutatták, hogy a H3 altípusnál a védekező reakciót kiváltó anyagnak éppen az a része, amivel az immunrendszer azonosítja az adott vírust, tojásban történő tenyésztés során jóval nagyobb mértékben megváltozik, mint a többi influenza-altípusnál. Ráadásul a módosult vírusok előfordulási gyakorisága olyan magas, hogy az megakadályozza a hatékony immunválasz kialakulását (három nagyságrenddel csökken az antitest-kötődés). További problémát jelent, hogy nemcsak a vakcina előállításához, de a legkorábbi lépéshez is tojást használnak, ami azt eredményezi, hogy már a vakcina-gyártás megkezdése előtt is tojás-adaptálódott, mutált vírusok vannak jelen (Wu és munkatársai kimutatták a oltóanyag hatását lerontó HA-mutáció jelenlétét már a vakcina-gyártás megkezdése előtt is).
Ian Wilson, a tanulmány utolsó szerzője nyilatkozatában elmondta: más módszerrel kell előállítani az influenza elleni oltást, így pl. ha sejtes módszereket alkalmaznak, emlőssejtekben kell tenyészteni a vírust, vagy rekombináns HA-protein vakcinákat kell előállítani.
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Az influenza lappangási idő általában 1–4 nap.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Az elmúlt hónapokban kilenc alkalommal fizikai sérülést is szenvedtek a MÁV dolgozói az atrocitások során.
Pokol Béla szerint a frissen megválasztott kormányfőnél még tart a kampány, és Európában is egyedülálló, ahogy a köztársasági elnökkel bánik.
