Amerikai kutatók rábukkantak egy olyan génre, amely kapcsolatot teremt a skizofrénia kialakulásáért felelős három, korábban egymástól függetlennek tartott biológiai változás között. Ez az eddigi legígéretesebb nyom a betegség okának felderítésében, és jó célpontja lehet a jövőbeni kezeléseknek.
A skizofrénia a cselekvőképességet súlyosan korlátozó mentális betegség, amely rendszerint a serdülőkor vége felé jelenik meg, és megváltoztatja az egyén realitáshoz való viszonyát. A szakemberek évtizedek óta igyekeznek megfejteni a rendellenességgel járó hallucinációk és furcsa viselkedés okait, és rendre három idegi elváltozás felelősségét szokták kimutatni. Az egyetlen probléma az, hogy ezek a változások látszólag függetlenek egymástól, és az esetek egy részében még ellentmondóak is.
Most azonban az egyesült államokbeli Duke Egyetem kutatóinak sikerült kapcsolatot találni a három oksági feltételezés között. Kimutatták, hogy mindhárom elváltozás – az agyi idegsejteknek kevesebb a nyúlványuk, hiperaktív neuronok és túlzott dopamintermelés – visszavezethető ugyanannak a génnek a hibás működésére.
A Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók elmagyarázzák, hogy az eredményeik új kezelési stratégiákhoz vezethetnek, amelyek a betegség mögött meghúzódó okot célozzák meg, és nem a skizofréniával kapcsolatos látható változásokat.