Ha láthatóság kell, hát legyen láthatóság: lássunk néhány LMBTQ-ügyi tényt!
A Nature megírta: akit folyamatosan azzal bombáznak, hogy a szexuális irányultság „fluid”, hajlamos fluiddá válni. Francesca Rivafinoli írása.
O'Hear: A keresztények érdeke a liberális állam
2014. november 13. 09:10
Lehet az egyházaknak társadalmi szerepe és joga van a felekezeteknek saját intézményeket működtetni, ugyanakkor a keresztényeknek jó okuk lehet a liberális, toleráns, szabadságjogaikat nekik és másoknak is biztosító szekuláris állam fenntartására – állította Anthony O’Hear, a brit Királyi Filozófiai Intézet tiszteletbeli igazgatója a Danube Institute szervezésében a Pázmányon tartott előadásában. Tudósításunk.
2014. november 13. 09:10
A kereszténység, demokrácia és a közmorál összeegyeztethetőségének kérdéséről tartott előadást a Danube Institute szervezésében a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Anthony O’Hear, a Királyi Filozófiai Intézet tiszteletbeli igazgatója november 11-én, kedden. Anthony O’Hear politikai erkölccsel, politikai filozófiával, tudományfilozófiával és vallásfilozófiával foglalkozik, szakterülete az oktatás, tíz éve a brit kormány oktatásügyi tanácsadója – különösen befolyásos volt Margaret Thatcher és John Major miniszterelnöksége idején. Az előadás nézőinek soraiban észleltük André Goodfriendet, az amerikai nagykövetség ügyvivőjét is.
David Cameron brit miniszterelnök keresztény országnak nevezte Nagy-Britanniát 2014 áprilisában – emlékeztetett előadása elején Anthony O'Hear. Rögtön megindult a vita, hogy vajon milyen értelemben gondolta kereszténynek Nagy-Britanniát a kormányfő, tekintve, hogy alig jár valaki templomba, a társadalom pedig inkább keresztényellenes, semmint keresztény. Sokan érvelnek úgy, hogy a keresztény elkötelezettségnek nem szabadna megjelennie az egészségügyi dolgozók esetében, például az orvosoknak nem szabadna megengedni, hogy lelkiismereti alapon visszautasítsák az abortuszműtétet, vagy épp a felekezeti iskoláknak is kötelezővé kellene tenni a melegjogok oktatását.
Másrészt a keresztények is ugyanolyan állampolgárok, mint mások, és ugyanúgy fizetik az adót, a keresztény iskolák nem akadályozzák az állami iskolák létét, a keresztény társkeresők mellett nyugodtan létezhetnek a nem keresztény társkeresők is. Ellenben pár éve kötelezték a brit társkeresőket a meleg párkeresők fogadására, így vagy meg kellett szűnniük a vallási alapon ezt elutasító oldalaknak, vagy át kellett alakulniuk és megszüntetniük az egyházi kötődéseiket. Vannak olyan keresztény örökbefogadási ügynökségek, amelyek nem adtak örökbe melegpároknak, de emellett létezhetnek világi ügynökségek.
O’Hear szerint az iskolák ügyében felmerül a kérdés, hogy kinek a feladata a gyermek oktatása. A szülőké? Az államé? Ő úgy látja, az állam feladata egy általános oktatás biztosítása, de emellett helye van a magániskoláknak is; ha pedig azoknak helye van, akkor a felekezetieknek is helye van, hiszen azok is fizetnek adót, akik ilyenekbe szeretnék járatni a gyermeküket.
A brit filozófus szerint a Jehova Tanúinak a vérátömlesztést elutasító álláspontja az, ahol már inkább a „szekulárisokkal tart”, hiszen itt emberi életekről van szó. A filozófus hosszan elemezte John Rawls híres, igazságosságról szóló elméletét az öngyilkossággal, a melegházassággal és a halálbüntetéssel kapcsolatban, amelyeket többnyire kritizált az előadó.
Anthony O’Hear úgy látja: a keresztényeknek jó oka van rá, hogy jelenlegi kisebbségként a klasszikus liberális megközelítést támogassák, ahol a demokrácia többségi felfogása ellenére is biztosítják a kisebbségek szabadságjogait. A filozófus Szent Ágoston megközelítését idézte az Isten városából: a korai keresztény álláspont szerint az egyházaknak vissza kell vonulnia a közéleti vitáktól. Az Isten városa nem ezen a földön valósul meg, mivel ez a világ tökéletlen; így szerepe van a szekuláris államnak is, amely lehet jó, lehet liberális és toleráns, s lehet szerepe például a háború megállításában, valamint a szabadságjogok biztosításában. Nem az állam feladata, hogy üdvözítse az embereket, az állam feladata pusztán az, hogy biztosítsa a lehetőséget erre. O’Hear egy pluralista társadalom mellett foglalt állást, amelyben ugyanakkor van helye és szerepe az egyházaknak.
*
Anthony O’Hear előadására Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiatudományi Intézetének igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politikaelméleti Doktori Iskolájának vezetője reflektált. Hörcher rámutatott: a közép-európai kommunista diktatúrák után (vagy akár alatt is) az egyházak voltak azok, amelyek bizonyos politikai kérdésekben határozottan állást foglaltak, így tehát Közép-Európának más a történelmi háttere, amellyel a kérdéshez közelít.
A pluralista társadalom olyasfajta megközelítése, amelyet O’Hear dicsért, vannak veszélyei is – mutatott rá Hörcher –, nevezetesen, hogy dezintegrációhoz vezethet. Ugyanis miért vegyen részt a politikai életben bárki is, ha a saját meggyőződése kizárólag a magánügyének számít, és nem befolyásolhatja a közvéleményt, a közéletet? Hörcher Ferenc szerint így aztán nincs garancia arra, hogy egy liberális állam nemzedékről nemzedékre fenn tudja magát tartani. A filozófiai intézet igazgatója emlékeztetett arra, hogy a 2004-ben a Bajor Katolikus Akadémia rendezésében megtartott Jürgen Habermas–Joseph Ratzinger vitában egy dologban egyetértett a két gondolkodó: hogy a liberális állam mögül hiányzik a morális támogatás.
Az ilyen berendezkedés individualista mivoltában pedig benne rejlik az atomizálódás veszélye – jegyezte meg Hörcher, felhívva a figyelmet arra is, hogy például a katolikus egyház társadalmi tanítása nem az egyének mellett az „elemi közösségeket” is hangsúlyosan kezeli, emellett az emberek jellemzően közösségben gyakorolják a hitüket.
Hörcher Ferenc feltette a kérdést: nem lehetséges, hogy a szekuláris modell globálisan tekintve kivétel, miközben világszerte erős a vallási befolyás a közéletre és az államra? Ez pedig az Európa jövőjével kapcsolatos kérdésekhez vezet minket – figyelmeztetett válaszában a filozófiai intézet igazgatója.
A kereszténység hagyományosabb formái vonzóbbak a fiatalok számára – Carl Trueman a Mandinernek
A modernitás emberképe pedig ellentétes a kereszténységével. A progresszív kereszténységnek annyi. Nincs scrutoni harmadik út, vagy az őrült, vagy a messiás. De mit tehetnek a keresztények, és mit gondol a politikai kereszténységről? Carl R. Trueman angol keresztény eszmetörténészt faggattuk az Axioma Központ konferenciája után. Interjúnk.
A keresztény politika az egyetlen út
Ezért gonosz, valójában keresztényellenes szemforgatás azon szörnyülködni, hogy a »NER« »túlszerette« a keresztény vallási közösségeket.
„Nesztek, parasztok, ünnepeljetek!”
Ha a vallás nem közügy, miként az elkorcsosult liberalizmus hirdeti, akkor a vallási szintre emelt, ferdült szexualitás ugyan mitől lenne az?
Itt egy hatékony tipp Magyar Péter miniszterelnök úrnak, ha legközelebb megkímélné magát az önlejáratástól
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
Még nem érzékelhető változás. De ez valóban nem 100 méteres síkfutás, hanem maraton
Egy szabadabb szellemben, ahol a szakmaiság, az őszinteség és az etikus magatartás a zsinórmérték, közösen hegyeket tudunk megmozgatni a magyar emberek egészségéért és a jobb ellátásért.
Amerika és Irán megegyezett, hogy egy ideig nem lőnek egymásra
A két fél hamarosan folytatja a béketárgyalásokat, amelyek célja egy hosszú távú megállapodás megkötése az ellenségeskedés befejezése és Teherán atomprogramjának korlátozása érdekében.
Hárman fulladtak a Dunába egy délután alatt
A rendőrség mindenkit arra kér, hogy csak a kijelölt fürdőhelyeknél menjen a folyóba.
Összesen 68 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Selamat
2015. május 08. 18:00
Baromi rossz hírem van a brit Királyi Filozófiai Intézet igazgatója részére:
A keresztények liberálisak (összehasonlíthatatlanul messze jobban, mint a libsik rétege), toleránsak, és a szabadság jogát, a gondolkodás jogával együtt, megadják másoknak is, nem csak maguknak.
Ezzel együtt az igazgató úr, most is, meg a jövőben is filozófáljon kedvére. Biztos lesz, aki majd egyet is fog érteni vele. Egy biztos, én nem leszek közöttük. Mindenesetre a továbbiakban is maradok liberális, toleráns, szabadon gondolkodó keresztény.
Válasz erre
2
0
Fahrenheit 451
2014. december 06. 15:00
Jézus sok tekintetben keményen fogalmazott, de az elvitathatatlan, hogy eléggé közel állt hozzá az
"Élni és élni hagyni".
Válasz erre
3
5
Fahrenheit 451
2014. december 06. 15:00
"nálunk a liberális szitokszó lett. (Ezt persze aligha tudja a brit Királyi Filozófiai Intézet igazgatója.)"
ennél sokkal több primitív hülyeségről tud, de azt is lesajnálja.
Válasz erre
4
7
Fahrenheit 451
2014. december 06. 15:00
"ne akarják ráerőltetni az egész társadalomra a nézeteiket se a keresztények"
nem csak a keresztények ne erőltessék a saját nézeteiket, de a KDNP se.
Válasz erre
1
3