Vita a csehországi egyházi kárpótlás körül

„A tárgyilagos vita helyett teret nyert a politikai harc, amelyből teljes mértékben kiveszett a kárpótlás lényege és erkölcsi oldala, tehát a kommunista rendszer által elkövetett jogsértések helyrehozatala” – állítja a nyilatkozat, amelyet Dominik Duka prágai érsek, a Cseh Püspöki Konferencia feje, Joel Ruml, az Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, valamint Jirí Danícek, a Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke írt alá.

„A parlament, amelynek garantálnia kell a törvényességet és a demokráciát, így nem teljesíti feladatát. Tudjuk, hogy nem a parlament, mint intézmény álláspontjáról van szó, de néhány tagjának felszólalásai okot adnak erre a véleményre” – áll a dokumentumban. 

A cseh állam és 17 csehországi egyház képviselői tavaly nyáron megegyeztek abban, hogy az egyházak visszakapják egykori vagyonuk 56 százalékát – erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket –, amelynek becsült értéke 75 milliárd korona; a fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként, várhatóan 2030-ig (1 cseh korona csaknem 11 forint). Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-tól ugyanakkor megszűnne az egyházak állami támogatása. 

Bár a kormány kárpótlási javaslatát a képviselőház első olvasatban megszavazta, Csehországban továbbra is nagy a nyomás, hogy a téma megvitatását újra elhalasszák, illetve kevesebbet adjanak az egyházaknak. A szociáldemokrata-kommunista ellenzéknek, s néhány koalíciós honatyának is elsősorban a kárpótlási összeg nagysága ellen van kifogása. A vitában nagyon éles bírálatok fogalmazódnak meg az egyházak címére, felhánytorgatják a katolikus egyház múltját, s a sajtó is kritizálja a kárpótlást. 

„Ezzel gyakorlatilag országunk összes hívő állampolgárát sértegetik” – olvasható a dokumentumban. Az egyházi vezetők úgy vélik, hogy a vita hangneme sérti a Cseh Köztársaság érdekeit is. Szerintük az egyházak nem  „kapzsik”, nem vagyont akarnak szerezni, hanem egy társadalmi problémát orvosolni. A kormány kárpótlási javaslatát pedig egy elfogadható kompromisszumnak tartják.

A cseh kormány januárban hagyta jóvá az egyházak kárpótlását, de azóta a kormánykoalíció szétesett, és egyáltalán nem biztos, hogy a parlament a kormány döntését megszavazza. Ugyanakkor a cseh társadalomban nagyon erős az ellenállás az egyházi kárpótlással szemben, egyes helyi megfigyelők nem zárják ki, hogy az ügy akár a kormány bukását is okozhatja.

Egy decemberi felmérés szerint a csehek többsége ellenzi, hogy az állam kárpótlást nyújtson az egyházaknak a szocialista rendszer idején államosított vagyonukért. A prágai STEM közvélemény-kutató intézet országos felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 69 százaléka elutasítja az egyházak kárpótlását, s csak 31 százalékuk ért egyet vele.