Kutatások bizonyítják, hogy a covid nem vonta el a figyelmet a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmakról, sőt utóbbiak jelentősége még nőtt is.
Kitta Gergely és Hortay Olivér írása a Mandiner hetilapban
Annyi mindenért tudunk aggódni. Az ember intellektusa révén képes félelmet kreálni magának, és olyan dolgoktól is tarthat, amelyek közvetlenül nem jelentenek fenyegetést. A finite pool of worry elmélet szerint egyidejűleg meghatározott számú veszély miatt vagyunk képesek nyugtalankodni, amelyeket evolúciós és túlélési okokból rangsorolunk. Rendszerint attól félünk inkább, aminek a bekövetkezte súlyos, közvetlen és azonnali hatással bír az életünkre, így ami térben és időben távoli, és csak közvetett befolyást gyakorol ránk, kevésbé vált ki aggodalmat.
A koronavírus-járvány kétségtelenül az előbbi kategóriába tartozik. A betegség a Maslow-féle szükségbesorolás alapján is elsődleges veszéllyé vált, hiszen az egészségünk, munkahelyünk, családunk, összességében az egzisztenciánk biztonságát fenyegeti. Könnyen megúszom, ha elkapom, vagy ledönt a lábamról? Mi lesz az idős családtagjaimmal? Hová tegyem a gyerekeket, ha bezárják az iskolát? Mi történik, ha csökken a fizetésem, vagy elveszítem az állásom? És egyáltalán, meddig tart még ez az állapot? E félelmek előtérbe kerülésével nem csoda tehát, ha az olyan elvontabb problémák, mint a faji diszkriminációval, illetve a gendersemlegesség vagy a politikai korrektség hiányával összefüggő, esetlegesen fennálló aggodalmaink hátrébb kerülnek a sorban.
Munkahelyteremtés helyett környezetvédelem
Mindezek alapján azt várnánk, hogy a klímaváltozás kérdése a covididőszakban háttérbe szorul. Feltehetnénk a kérdést: kit érdekelnek az üvegházhatású gázok, az olvadó gleccserek és a terjeszkedő sivatagok, amikor így is a szemünk előtt válik valóra az, amit korábban csak hollywoodi katasztrófafilmekben láttunk? A történelmi tapasztalatok is ezt valószínűsítenék. Az USA-ban például azok aránya, akik a globális felmelegedést jelentős problémának tartották, közvetlenül a 2008-as válság kirobbanása előtt 45 százalékon állt, majd pár héten belül, a krach beütésekor 35 százalékra esett vissza.
Most azonban más a helyzet. Friss nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy – például az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Olaszországban és Kínában – a koronavírus nem vonta el a figyelmet a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakról, sőt utóbbiak jelentősége még nőtt is. Ezt a jelenséget támasztja alá az Európai Unió 2020 októberében végzett Eurobarométer kutatása, amelyben többek között arra voltak kíváncsiak az uniós polgárok körében, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban mire kellene költeni az EU-s költségvetésből. Nem meglepő módon az első és a második helyen az egészségügy és a gazdasági kilábalás szerepelt, az viszont már érdekes, hogy a harmadik helyre a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem került. Ez különösen meglepő annak fényében, hogy a nyári felvételkor ugyanitt még a munkahelyteremtés és a szociális ellátórendszer végzett. E két, válsághelyzetben megkerülhetetlennek tűnő terület tehát pár hónap alatt a környezet- és klímavédelem mögé került, ahol például az oktatás, a kultúra, a közlekedés, a mezőgazdaság és a honvédelem is szerepel.
A magyarok is aggódnak a klímaváltozás miatt
Hasonló helyzetképet ad a Századvég és a Klímapolitikai Intézet együttműködésében elvégzett közvélemény-kutatás. Az eredmények alapján a finite pool of worry elmélet Magyarországon sem érvényesült a környezetvédelem vonatkozásában. A felmérés a koronavírus-járvány előtt, 2019 novemberében, valamint a pandémia egyik leghevesebb szakaszában, 2020 októberében egyaránt 90 százalékra mérte azok arányát, akik aggasztónak tartották az éghajlatváltozás problematikáját.
Kiszelly Zoltán szerint „izzadságszagú erőlködés”, amit az utóbbi időben Magyar Pétertől láthatunk, miközben Gyurcsány Ferenc pedig arra vár, hogy „varázstalanodjon” a Tisza-párt vezetője.
Egy felmérés szerint Magyar Péter kimaxolta a törpepártok kárára történő növekedést. Négy párt jutna a parlamentbe.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A Medián lassan már követni sem tudja, mennyivel népszerűbb a Tisza Párt a Fidesznél, de az időközi választásokon azért mégsem mer elindulni Magyar Péter alakulata.
Az évekkel ezelőtt rettegett Covid-vírus ma már valahol a nátha és az influenza között van félúton.
A színész-aktivista szerint a TISZA Párt elnöke „minden hónapban csinál valami olyat, amit a magyar politikai palettán” ő nem lát, így a kedvéért össze is szedtünk közülük néhányat.
A Farkasréti temető művészparcellájában található Csukás István-síremlékről eltűnt a Süsü, a sárkányt ábrázoló bronzszobor, amelyet két évvel ezelőtt avattak fel.
