Most elhárult a veszély, de Ukrajna bármikor bevetheti újra a zsarolókártyát, ezúttal már a Tisza Párt ellen

Csütörtökön megérkeztek az első szállítmányok a Mol finomítóiba a januárban leállított Barátság kőolajvezetéken keresztül. A több mint három hónapnyi kiesést megérezte hazánk, hiszen az iráni háború miatt elszálló olajár energiaválság felé sodorja az egész világot. Ennek a hatásnak az enyhítésére lett volna jó, ha Ukrajna nem blokkolja az olajat, de furcsa mód a sérült vezeték javításával egészen a választásokig vártak. Mostantól a Tisza Párton múlik, hogy viszonyul Kijevhez és mennyiben enged Volodimir Zelenszkij követeléseinek. 

Sok múlik Ukrajna hozzáállásán

Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója elemezte a helyzetet a Mandinernek. Mint emlékeztetett: Magyarország kőolaj import kitettsége ismert, a fogyasztásunk 90 százalékát importból fedezzük és ehhez jön még a Mol regionális ellátó szerepének kielégítéséhez szükséges többlet mennyiség. Mindösszesen kb. 14–15 millió tonna/év, amiből a magyar kőolajigény nagyságrendileg évi 9–10 millió tonna. 

• Magyarország és a Mol együttes fogyasztásának a 70 százalékát tette ki a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj, 
• ami számszerűen nagyjából 10 millió tonna évente. 

Ezek a számszerű eredmények természetesen nem véletlenül alakultak így. Az orosz ’Uráli’ export olajkeverék évtizedekig legalább 20 százalékkal olcsóbb volt, mint az európai Brent és az észak-amerikai WTI olajok, ezért a Mol jelentős árelőnyt tudod elérni a régiós piacokon. Az Uráli kőolaj másik nagy előnye a minőségében rejlik. Petrolkémiai szempontból ez az egyik legkiegyensúlyozottabb olajkeverék profil: elegendő mennyiségű könnyű frakciót ad a benzinhez, a dízelhez és a vegyipari alapanyag naftához is. Emiatt sok európai finomító – különösen a közép- és kelet-európai üzemek – kifejezetten erre a nyersolajra optimalizálták a technológiai konfigurációjukat. Az orosz kőolajról való leválás tehát nem csak annyiból áll, hogy a finomítókat átalakítjuk, hiszen itt messze nem csak az üzemanyag ellátásról van szó, hanem a kőolajat alapanyagként használó vegyipari, gyógyszeripari, autóipari és építőipari értékláncokról, melyek végső soron mind a vásárolt kőolaj típusától függnek, erre épülnek rá.  

Nem volt ennyire drámai a helyzet

Toldi Ottó a Mandinernek rámutatott a stratégiai készlettel kapcsolatban, messze nem volt annyira vészes a helyzet, mint sokan lefestették. „Történelmi mélypontra zuhant Magyarország stratégiai üzemanyag- és kőolajkészlete” – lehetett olvasni és hallani több hírportálon. Megjegyezte: valójában a védett árak bevezetése óta (2026. március 10.) nagyjából 30 százalékkal csökkent a tartalék kőolajkészletünk. Tehát a félrevezető, hangzatos főcímekkel szemben semmi drámai nincs egy 30 százalékos csökkenésben. Különösen úgy, hogy a Barátság kőolajvezeték kiesése ellenére folyamatosan érkezik Norvégiából, Líbiából és Kazahsztánból tengeri úton kőolaj az omisalj-i kőolaj terminálba és onnan az Adria vezetéken át a Mol finomítóiba. Most vettünk 500 ezer tonna olajat az USA-tól is.

– tette hozzá. 

A stratégiai tartalék dízel része az, ami valóban gyorsan, és nagymértékben csökkent március 10. óta hiszen a kamionok, a buszok, a munkagépek mind dízelüzeműek. De miután folyamatos a kőolajellátásunk, a finomítók gyorsan pótolhatják a készleteket.

„Hál istennek ugyanis, az Adria vezeték kisebb kiesésektől eltekintve jól teljesített a Barátság kőolajvezeték hiányában, 3-3,5-szer annyi kőolaj érkezik rajta, mint ami jellemző volt a múltban. Eddig tehát kiválóan megfelelt a kiegészítő szerepének, de egy működő Barátság vezeték ettől függetlenül is nélkülözhetetlen lesz éppen a stratégiai tartalékok visszatöltése miatt és amiatt, hogy ne emelkedjenek túl magasra az üzemanyagárak, ha a védett árak a jövőben kivezetésre kerülnek” – fogalmazott. 

Hosszú távú szerződések védik hazánkat

„A Barátság kőolajvezeték visszakapcsolásával a hazai ellátásbiztonság újból megnyugtató lehet, a kérdés, hogy az ukránok nem terveznek-e újabb „meglepetést” azutánra, hogy már megkapták a 90 milliárd eurós EU-s támogatást? Hiszen Magyar Péter leendő miniszterelnök - úgy tűnik - nem kívánja támogatni Ukrajna gyorsított EU-s felvételét, és ez a kérdés tárgya lehet egy újabb ukrán energiával való zsarolásnak. Lehet ilyen kérdés az „aranykonvoj” ügye is, hiszen Zelenszkij szerint azt Orbán Viktor „ellopta” tőle. Sajtóhírek szerint a szlovák miniszterelnök se fogadna nagy tételben amellett, hogy a Barátság kőolajvezeték működése zavartalan lesz a jövőben. A döntő ebben a kérdésben az lesz, hogy az EU Bizottság ki mellé áll majd, hogy hogyan alakul a jövendő Tisza kormány és az EU Bizottság együttműködése hosszabb távon” – mondta a szakértő. 

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP