Minden jel arra utal, hogy Ukrajna a választásokig kivár, miközben a stratégiai vezetéken most is újraindulhatna az orosz olaj szállítása.
Egyértelműen politikai okokból nem indította újra Ukrajna a Barátság kőolajvezetéken az orosz kőolaj szállítását, Kijev célja az volt, hogy energiaválságot idézzen elő Magyarországon – jelentette ki az elmúlt időszakban többször is Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a kijevi kormány és a Tisza Párt terve az volt, hogy az előidézett energiaválsággal gazdasági károkat okoznak Magyarországnak, ezzel rontva a kormány pozícióját az április 12-ei választásokon.
A vezeték körüli visszásságokat Volodimir Zelenszkij elnök is tovább erősítette, mivel január vége óta sem a magyar, sem az uniós szakértőket nem engedi a vezeték közelébe. Ukrajna azt állítja, hosszadalmas a helyreállítás az orosz támadás után, miközben Hernádi Zsolt, a Mol vezetője már február végén arról kapott tájékoztatást a helyi szakemberektől, hogy az orosz támadás miatt kialakult meghibásodást kijavították, három nap alatt.
Ezért kritikus a Barátság szerepe
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány átfogó elemzésében kiemelte, a vezeték leállásával megszűnt az orosz kőolaj fizikai szállítása a térségbe. Ez elsősorban azon országok számára különösen fontos, amelyek földrajzilag belső fekvésűek, azaz nincs tengerpartjuk, valamint amelyek finomítói kifejezetten orosz típusú (Urals) olajra vannak optimalizálva.
Leginkább Magyarország, Szlovákia és Csehország érintett, de azok az országok is megérezhetik a helyzet hatását, amelyek importálnak ezekből az államokból finomított kőolajat, üzemanyagot.
Magyarország Romániába, Ukrajnába, Szerbiába, Lengyelországba, Szlovéniába szállít finomított kőolajat. Szlovákia Csehországba, Ukrajnába, Lengyelországba és Ausztriába is exportálja a terméket. Az export értékek mind a magyar, mind a szlovák esetben nem kirívóan magasak, ugyanakkor a szállítások elmaradása miatt az importáló országoknak is fokozniuk kell a beszerzéseiket más forrásokból.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a leállás következtében a napi több százezer hordót is elérő szállítás megszűnt, alternatív útvonalakon kezdődött el szállítmányozás – például az Adriai-tengeren – amely azonban korlátozottan vehető csak igénybe. A kialakult helyzet egyértelmű következménye lett, hogy ellátási zavarok alakultak ki, fokozódott az importkényszer a drágább forrásokból.
Rövid távon az ellátási hiány nem generált olajválságot, mivel a stratégiai készletek megnyitása, az alternatív beszerzés gyors megszervezése és a kormányzati intézkedések mindezt képesek voltak meggátolni.
A Barátság vezeték leállása piaci bizonytalanságot és árnyomást generál.
A szűkülő kínálat az egyes érintett régiókban, a szállítási költségek növekedése, valamint a spekulációk és geopolitikai kockázatok mind-mind árfelhajtó erejűek.
Egy jelentősebb olajár-emelkedés inflációs sokkot képes Európában okozni, az érintett országok így ennek az eshetőségnek is ki vannak téve. A kőolajszállítás leállása egyértelműen visszatükröződik az üzemanyagárakban, amely ellen a magyar kormány védett ár bevezetését rendelte el március 9-től. Szlovákiában és Csehországban ilyen jellegű intézkedés mindeddig még nem történt. Amellett, hogy a drágább üzemanyag árfelhajtó hatású, valamint az infláció gyorsulását is befolyásolja, a gazdasági növekedés lassulását is eredményezi.
A gazdasági tényezők mellett a Barátság kőolajvezeték leállása politikai eszköz is. Az ukrán vezetés részéről a nyomásgyakorlás ezen eszköze egyértelműen a magyar és szlovák energiaimport forrásainak megváltoztatására irányul.
Ukrajna tehát aligha indítja újra a választásokig a kőolajszállítást Magyarország irányába. Ezt a várakozást erősíti a Tisza Párt hétfőn kiszivárgott tervezete, amelyből világosan kiderül, hogy Magyar Péterék – ha kormányra kerülnének – soha többé nem indítanák újra a szállítást és azonnal beszüntetnék az orosz energiahordozók vásárlását. Ezzel együtt eltörölnék a védett üzemanyagárat és a rezsicsökkentést, amelynek következtében a tankolás literenként ezer forintra drágulna, miközben a rezsiszámlákon szereplő összeg több mint kétszeresére nőne.
A Tisza tervezete szerint egy új adót vezetnének be a lakossági megtakarításokra, amelyből a költséges technológiai átállást finanszíroznák a drágább és megbízhatatlanabb alternatív forrásokból. Terveik között szerepel emellett a Mol és az MVM privatizációja is.
Ezt is ajánljuk a témában
Amennyiben hatalomra kerül, döbbenetes megszorításokra készül a Tisza Párt. Terveiket most is titkolnák, ám nyilvánosságra került Kapitányék „Energiaellátási terve”.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Pozsonytól Párkányig bejártuk a Felvidék nyugatibb magyarlakta tömbjét, pártvezetővel, szakértővel, intézményvezetőkkel, civilekkel beszélgettünk, hogy felmérjük, ki miképpen készül a magyarországi változásokra.
Önazonosságunk alapja nem változhat: közösségünk a magyar polgárosodás közössége.
Miről is szól valójában a kormányzás?
Két évvel Karácsony Gergely újraválasztása után továbbra is politikai és pénzügyi válságok bénítják a főváros működését. A Fővárosi Közgyűlésben pedig új erőviszonyok formálják az új politikai korszakot.
Az orosz elnök figyelmeztette Örményországot, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióból való kilépés gazdasági veszteségekkel járhat.
Gesztusokban és deklarációkban kifejezetten gáláns és nagyvonalú lett hirtelen az Európai Bizottság.
Értékeltek a főszereplők.
Tasnádi Péter, akit egyesek a magyar keresztapának neveznek, beszélt Pintér Sándor volt belügyminiszterről is.
