Újra üzemben a Barátság kőolajvezeték, de már semmi sem lesz olyan, mint a leállása előtt

Ismét elindult a szállítás a Barátság kőolajvezetéken, az első orosz kőolajszállítmány várhatóan csütörtökön érkezik be a Mol magyarországi finomítójába – közölte szerdán a Mol. A magyar olajvállalat a szállítás feltételeiről és körülményeiről részleteket egyelőre nem közölt.

A Barátság kőolajvezeték magyarországi szakaszát egy orosz támadásra hivatkozva január végén állította le Ukrajna . Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő ugyanakkor korábban világossá tette, Kijev lépése valójában politikai célokat szolgált és veszélybe sodorta Magyarország és Szlovákia energiaellátását. Ukrajna ugyanakkor a támadással és a károk súlyosságával indokolta a több hónapos üzemszünetet, noha ennek ellentmondott Volodimir Zelenszkij elnök azzal, nem járult hozzá, hogy az uniós szakértők megvizsgálják a sérült létesítményeket.

A több hónapos üzemszünet politikai hátterét erősítik az azóta napvilágot látott EU-s és ukrán nyilatkozatok, amelyek arra utalnak, a Barátság újraindításának célja, hogy Ukrajna megkapja a 90 milliárd eurós uniós hitelt, amelyet Magyarország blokkolt. A kormány az olajszállítás újraindítsát követően hozzájárult a kölcsön folyósításához.

Bizonytalanság a Barátság körül

A Barátság hónapokig tartó leállítása ugyanakkor mindent megváltoztatott, mivel bebizonyította, hogy Ukrajna bármikor veszélybe sodorhatja a magyarországi energiaellátást, akár nyomásgyakorlási célból is.

Szintén bizonytalanságot okoz, hogy Magyarországon új kormány alakul. Magyar Péter a választások után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón világossá tette, hogy a Tisza Pártnak nem célja az orosz energiahordozókról való azonnali leválás, 2035-ig terveznék, hogy hazánk teljesen megszüntesse az orosz beszerzéseket. A leendő miniszterelnök – osztva az Orbán-kormány álláspontját – földrajzi okokra hivatkozva jelölte meg a 2035-ös céldátumot.

Ez a dátum ugyanakkor jóval későbbi, mint amit az Európai Unió határidőként megszabott. Brüsszel döntése értelmében 2028-tól semmilyen orosz kőolaj- és földgázvásárlás sem lesz megengedett az uniós szereplőknek. Szakértők szerint sok múlik a magyar és a szlovák álláspont uniós érvényesítésén, mivel megfelelő indokkal, például versenyképességi okokra hivatkozva nyitott lehet az Európai Bizottság az újabb kivételezésre.

Energiaválság közepette jut kőolajhoz Európa

A Reuters beszámolója szerint noha Ursula von der Leyen bizottsági elnök világosan kijelenette, hogy a közel-keleti konfliktus miatt kialakult globális ellátási bizonytalanság ellenére sem tervezi újraindítani az orosz energiahordozók beszerzését, a magyarországi és szlovákiai szállítás újraindításának köszönhetően ebben a nemzetközi helyzetben egész Európa levegőhöz jut.

Az elmúlt hetekben a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 60 dolláros árszintről tartósan 100 dollár környékére, sőt magasabbra emelkedett. Ennek oka, hogy február végén Izrael és az Egyesült Államok támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen nem tudnak átkelni az arab országokból származó kőolajszállítmányok, ráadásul az iráni támadások megrongálták a kínálat szempontjából kritikus szaúdi, iraki és más, térségbeli olajországok infrastruktúráját is.

A lakosság eddig leginkább a benzinkutakon tapasztalhatta meg a válságot, mivel a kínálathiány még nem érte el Európát, mindössze az attól való félelem emelte meg jelentősen a világpiaci árakat. Most viszont már több légitársaság is jelezte, hamarosan kifogynak az üzemanyagból.

Magyarország gyorsan lépett

Az EU-ban jelentősen a globális sokk hatására jelentősen emelkedett a benzin és a gázolaj ára. Idehaza ebből gyakorlatilag semmit sem érzékeltek az autósok, mivel a kormány március elején védett árat vezetett be, a magyar rendszámú autósoknak így literenként mintegy 100 forinttal kerül kevesebbe az üzemanyag. Ezzel együtt hazánk a stratégiai készletekhez is megadta a hozzáférést, de jelentős készletfelszabadítást hajtottak végre a világ fejlett országai is. 

A Barátság újraindulása a készlethiánytól való pánikot is mérsékli, ráadásul jelentős dízel-többlethez juttatja a régiót. A Mol térségbeli piacvezető szerepe ráadásul kedvez a közép-európai töltőállomások árszintjének is.

Mi lesz ezután?

A Barátság vezeték leállítása tehát rámutatott azokra a kockázatokra, amelyek túlmutatnak az orosz-ukrán háborún: 

• a hazai kőolajellátáson keresztül Ukrajna és az EU is nyomást gyakorolhat Magyarországra,
• bármikor megrongálódhat az infrastruktúra,
• az alternatívát jelentő Adria tényleges kapacitása csak 2027-ben derülhet ki
• és nem világos, hogy az új magyar kormány mennyire lesz kompromisszumkész Brüsszellel. 

A Tisza Párt már bejelentette, a jövőben diverzifikálni tervezik a hazai kőolajellátást, ez ugyanakkor nem gyors és nem egyszerű feladat. A hazánkba érkező Adria vezetéken az ellátás jóval bizonytalanabb, részben műszaki okok miatt, részben pedig a Mol-INA-ügy politikai következményei miatt. A Horvátország irányából alternatívát jelentő összeköttetés valós teljesítményének vizsgálata a közelmúltban kezdődött, és a Mol korábbi tájékoztatása szerint 2027-re derül ki, az Adria kapacitása egyáltalán elegendő-e a Barátság tartós kiváltására.

Egyelőre az sem világos, hogy Magyar Péter kormánya mennyire tud és mennyire szándékozik ellenállni a brüsszeli és kijevi nyomásnak. Ukrajna és az EU célja, hogy elvágja Oroszországot a jelentős fosszilis-energiaexportból származó bevételeitől. 

Ez a terv ugyanakkor a jelenlegi világpiaci helyzetben működésképtelennek tűnik, mivel Moszkva a pánikszerű keresletrobbanásnak köszönhetően – egyes becslések szerint – akár napi 150 millió dollár többletbevételre tesz szert a kőolaj- és földgázeladásokból. Ráadásul az energiaválság egyik legnagyobb nyertese, az Egyesült Államok is feloldotta az orosz kőolajvásárlást korlátozó nemzetközi szankciókat. 

Ha a kőolaj és a földgáz világpiaci ára nem csökken érdemben és a kínálati sokk nem szűnik, akkor az év második felében világszerte újra gyorsuló inflációval kell megküzdeniük a gazdaságoknak. Az ellátással kapcsolatos aggodalmak után a valódi kínálathiány pedig beláthatatlan dráguláshoz vezetne, amely gyakorlatilag minden termék és szolgáltatást érintene.

Az már most is biztosra vehető, hogy a gazdasági növekedés világszerte visszafogottabb lesz, mint ahogy év elején várták. Magyarország és az EU sem kivétel ez alól, ráadásul a magyar gazdaságnak külön rossz hír, hogy a rendkívül energiafüggő, földgázáraknak kitett német gazdaság az energiaválság miatt 2026-ban sem várható, hogy újra növekedési pályára állna.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert