Brüsszel irányítaná az energiaválság kezelését, de pénzt már nem adna az átállásra

Új javaslatcsomagot mutatott be Brüsszel, amelynek célja, hogy Európa megszüntesse függőségét a fosszilis energiahordozóktól, s így ne érintse a jövőben a globális kőolaj- és földgázárak emelkedésével járó energiaválság.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt követően mutatta be az AccelerateEU elnevezésű intézkedéscsomagot, hogy márciusban a tagállamok arra szólították fel Brüsszelt, tegyen lépéseket az iráni konfliktus miatt kialakult globális energiaválság hatásainak kezelésére.

A csomag célja, hogy az Európai Unió képes legyen önállóan előállítani a lakosság és a vállalkozások energiaigényét, hosszútávon teljesen kiváltva a folyamatos külső függőséget jelentő kőolaj és a földgáz felhasználását. A törekvés nem új keletű, az EU már a 2022-es energiaválság idején is szembesült az energiafüggőség következményeivel, amikor a földgáz és az áram ára hónapokon át meredeken emelkedett, a korábban nem tapasztalt árrobbanást pedig elhúzódó, rekordokat is megdöntő inflációs időszak követte.

Az ambiciózus, öt kulcsterületet magában foglaló tervezet gyors megvalósítása ugyanakkor erősen kétséges, mivel jól tükrözi, hogy a szükséges beruházásokra és az átmenetileg megugró fogyasztói árak kompenzálására Brüsszel nem tud pluszforrásokat bevonni.

Brüsszel diktálna, a tagállamok fizetnék az energiaválság árát

Az Európai Bizottság a tagállamoknak járó pénzek átcsoportosításával támogatná az energetikai átállást, a beruházások finanszírozását ugyanakkor nagyrészt a tagállamokra bízná.

Az AccelerateEU öt kulcsterületet jelöl meg, amely beavatkozást igényel, ám a tagállamok számára csak ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság és nem kötelező jogszabályokat ír elő. Az energiafüggőség csökkentéséhez

• szorosabb uniós koordinációt,
• a lakossági fogyasztók és a vállalkozások célzott és átmeneti támogatását,
• a tiszta energiára való átállást,
• a meglévő rendszerek korszerűsítését
• és a tiszta energia-beruházások fellendítését tartja szükségesnek Brüsszel.

Az ötpontos csomaghoz készül egy kiegészítés is, Ursula von der Leyen jelezte, várhatóan a nyárra elkészül az EU átfogó villamosítási programjának tervezete is.

Az EU egyelőre csak központi felügyeletet és a „tagállami intézkedések összehangolását” tervezi, ugyanakkor az energiahordozók beszerzésének korlátozása, elsősorban az orosz energia vásárlásának vitatott, minősített többséggel elfogadott tilalma arra utal, később egyre több területen növelné a befolyását a blokk végrehajtó hatalma.

Mire készül az Európai Unió?

Brüsszel terve összességében érthető, mivel a Bizottság adatai szerint az EU 2025-ben összesen 340 milliárd eurót költött fosszilis energiahordozókra, a március óta tartó energiaválság ugyanakkor már szűk két hónap alatt 24 milliárd eurós többletköltséget okozott a magas világpiaci árak miatt. Az energiaszükséglet 57 százalékát jelenleg importált energiaforrásból elégíti ki az EU.

A tervezet szerint a tagállamoknak rövidtávon össze kellene hangolniuk a gáztárolók feltöltését és a stratégiai olajkészletek felszabadítását. Brüsszel a tagállami intézkedéseket, a támogatáspolitikát is összehangolná, de rálátást szeretne az európai finomítók kapacitására és az üzemanyagkészletek szintjére is.

Középtávon tovább növelné az EU a megújuló energiaforrások arányát, a meglévő infrastruktúrát pedig korszerűsítené. A tiszta energiára való átálláshoz ösztönözné az innovációt és a befektetéseket, emellett lebontaná a villamosenergiára való átállás adminisztratív akadályait. Az áramtermelés- és felhasználás ösztönzése érdekében az ilyen beruházások tagállami támogatása nem minősülne tiltott állami támogatásnak, de csak abban az esetben, ha az adott beruházással energiahatékonyságot ér el.

A program főszereplői ezúttal a tagállamok, az EU nem tervez közös hitelfelvételt, központi forrásokat pedig nincs miből előteremteni, legfeljebb a már meglévő források átcsoportosítására van némi mozgástér.

Ursula von der Leyen elutasítja a rezsicsökkentést

Európa kormányai sorra vezették be az elmúlt hetekben azokat az intézkedéseket, amelyek ellensúlyozzák a növekvő energiaárakat. Eddig elsősorban az üzemanyagok tarifáiba avatkoztak be az országok, ezzel elejét véve az infláció elszabadulásának.

Brüsszel ugyanakkor az AccelerateEU csomaghoz közzétett egy jó gyakorlatokat felsorakoztató ajánlásgyűjteményt is. Az iránymutatások célja, hogy az energiaárak és az átállással járó költségek kevésbé terheljék meg a háztartásokat, ugyanakkor a dokumentum leszögezi,

Ez a megközelítés egyértelművé teszi, hogy az Európai Bizottság továbbra is elutasítja a magyar rezsicsökkentéshez hasonló, széles körben elérhető könnyítéseket. Brüsszel indoklása szerint a magas árak letörése pazarlásra ösztönözné a háztartásokat.

Ennek elkerülése érdekében a javaslat olyan iránymutatásokat is megfogalmaz, mint a termosztát egy Celsius-fokos letekerése, vagy a szemléletformálás a legalapvetőbb takarékossági intézkedésekre, például a lámpa leoltására, ha nincs senki a szobában.

Elkésett az EU, pedig alig ért véget az előző válság

Az Európai Unió még alig heverte ki a 2022-es és 2023-as energiaválságot, Irán amerikai és izraeli bombázása újabb sokkhatást váltott ki, ami miatt a kőolaj világpiaci ára a 60 dollár körüli hordónkénti árszintről 100 dollár környékére ugrott. A kőolaj áremelkedése pedig magával hozta a földgáz és az áram árának emelkedését is, amelynek hatásai részben már megjelentek a benzinkutakon, de az árak emelkedése idővel az élet minden területére begyűrűzik.

Brüsszel a 2022-es energiaválság kezelésekor azt a célt tűzte ki, hogy az EU mielőbb megszüntesse az orosz energiától való függőségét. A nyugat-európai jólétet is megrendítő energiaár-robbanás következményei máig hatással vannak Európa teljesítményére és versenyképességére.

Az EU az orosz energiafüggőség csökkentését úgy oldotta meg, hogy a fosszilis energiahordozók beszerzését diverzifikálta, azaz jóval drágábban vásárol és szállít kőolajat és cseppfolyósított földgázt nagyrészt az Egyesült Államokból, így az iráni válság miatt kialakult tartós kínálatcsökkenés csak közvetve érinti a kontinenst. Ennek ellenére a világpiaci árak jóval magasabb és egyre inkább tartósnak ígérkező árszintjével szemben tehetetlen az unió, ráadásul a szállítmányok egy része a válság miatt végül Európa helyett Ázsiába érkezik. A kitettség következménye, hogy a Magyarországon elsőként bevezetett védett üzemanyagárakat nem alkalmazó országokban jelentősen nőtt az üzemanyagok ára.

A nyomást némiképp enyhítheti, hogy Kijev újraindította a szállítást a Barátság-kőolajvezetéken, amely lehetővé teszi a Mol finomítói teljesítményének a növelését. Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalatának működése érdemben befolyásolja a régió országainak árszintjét is.

***

Nyitókép: STRINGER / AFP