Európa kezd pánikba esni, miközben egyre többen követik Magyarország példáját

Energiaügyi vészhelyzetet hirdetett a Fülöp-Szigetek, amely gyakorlatilag a teljes kőolajszükségletét a Perzsa-öbölből szerzi be, ezért az iráni konfliktus miatt komoly veszélybe került az ország ellátása. Magyarország és Európa a távol-keleti ellátási zavarok miatt küzd a magas árakkal.

Izrael és az Egyesült Államok támadása miatt Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amely a globális kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítás egyik legfontosabb útvonala. Emellett Irán súlyos károkat okozott az öböl-menti országok kőolaj- és LNG infrastruktúrájában. Ez azt jelenti, hogy nem csak a szállítmányok akadnak el, de összességében a kínálat is jelentősen csökken.

A kialakult helyzet világszerte pánikhoz vezetett, ami miatt a kőolaj világpiaci ára március második felére tartósan 100 dollár fölé emelkedett, ám az árfolyam jelentősen ingadozó.

A közel-keleti szállítmányoktól közvetlenül függő ázsiai országok az energiahordozók hiányától tartanak, ami jelentős áremelkedéseket okoz. A magasabb olaj- és földgázárak Európát sem kímélték meg, noha készlethiány nem várható.

Az üzemanyagárak gyors emelkedése közvetlenül érinti a háztartásokat, az ipart és a mezőgazdaságot, de közvetett hatásai a teljes gazdaságra hatással vannak és előbb utóbb a drágulás a fogyasztói árakban is visszaköszön.

Magyarország elsőként lépett

A magyar kormány időben lépett, elkerülve a magas üzemanyagárak káros következményeit. A beavatkozás azért is vált sürgetővé, mert a kirobbanó energiaválság közepette Ukrajna zárva tartja a Barátság kőolajvezetéket, így a kormány feloldotta a stratégiai olajkészletek egy részét is. Emellett már március elején védett árat vezetett be a benzinre és a gázolajra, vagyis a benzinkutakon magyar rendszámú járművekbe a tankolás nem lehet drágább literenként 595, illetve 615 forintnál. Piaci áron jelenleg a benzin literenkénti ára átlagosan 690 forint körül mozog, a gázolajé pedig 790 forint körül alakul.

Az elmúlt napok tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a védett árak nem okoztak kínálati hiányt és az üzemanyag-turizmust is sikerült elkerülni a korlátozásokkal. A kormány a védett árak bevezetése mellett az uniós szabályok szerint megengedett legalacsonyabb szintre csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját is.

Azt egyelőre nem lehet tudni, meddig kell fenntartani ezeket a korlátozásokat, minden attól függ, mikor fejeződik be az iráni háború, de már az elmúlt egy hónap eseményei is tartós változásokat okoztak a fosszilis energiahordozók világpiacán.

Máshol viszont hamarosan megjelennek a márciusban mintegy 50 százalékkal megugró európai földgázárak a lakossági számlákban is, a magasabb gázárak pedig a villamosenergiát is megdrágítják. Éppen ezért sok uniós ország már a villanyszámlák miatt is aggódik.

Brüsszel eltolta a felelősséget

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban világossá tette, hogy uniós szintű beavatkozás helyett a tagállamoknak kell mérsékelniük az energiaárak emelkedésének hatásait.

Az EU vezetői ugyanakkor már kérték Brüsszeltől a széndioxid-kereskedelmi rendszer finomhangolását, ám az így elérhető díjcsökkenés nem lesz jelentős. Az Európai Bizottság ugyanakkor világossá tette, nem javasol olyan nemzeti lépéseket, amelyek – 2022-höz hasonlóan – a teljes ipart és lakosságot érintenék és nem csak a legsérülékenyebb csoportokat.

Nincs pénz az újabb energiaválságra

Brüsszel figyelmeztetése nem alaptalan, mivel az újabb energiaválság kezelésére sokkal szűkebb a mozgástér, mint 2022-ben, de az árak sem emelkedtek olyan ütemben eddig, mint négy évvel ezelőtt.

A válságintézkedéseket hátráltatja az újra szigorú költségvetési fegyelem, vagyis a hiány és az kisebb gazdasági teljesítmény miatt szűkebb a mozgástér olyan, széleskörben segítséget nyújtó intézkedésekre, mint amilyen idehaza a rezsicsökkentés.

Éppen ezért sok uniós ország még nem döntött átfogó válságintézkedésekről, ahol viszont már tárgyalnak az állami beavatkozásról, ott elsősorban

• célzott támogatásokról dönthetnek, az alacsonyabb jövedelmű háztartások terheinek csökkentése érdekében,
• több tagállam csökkentette, vagy tervezi csökkenteni a villamosenergia és az üzemanyagok adóterhét,
• de előfordul árplafon vagy az árréskorlátozás bevezetése a benzinkutakon,
• a töltőállomások áremelési gyakorlatának szabályozása,
• illetve több ország a kínálati oldalon avatkozik be a finomítók teljesítményén vagy a tartalékkészletek felszabadításán keresztül.

Noha Brüsszel régóta támadja a magyar extraprofit-adókat és azok megszüntetését követeli,

A beszedett többletadókból pedig – hasonlóan a magyar modellhez – a fogyasztói árak emelkedését ellensúlyoznák.

Így küzd az energiaárakkal Európa

Több tagállamban már életbe léptek intézkedések a magas árak miatt. Szlovénia szintén árplafont vezetett be, ugyanakkor nem zárta ki a külföldi gépjárműveket a rendszerből, így a benzinturizmus miatt üzemanyaghiány lépett fel. Szlovákia dízelkorlátozással próbálja elejét venni az üzemanyag-turizmusnak, ugyanakkor Brüsszel már figyelmeztetett, ha Robert Fico kormánya meglépi a korlátozást, jogsértést követ el és kötelezettségszegési eljárással néz szembe. Az Európa-barát román kormány az uniós büntetőeljárástól való félelem miatt vetette el az üzemanyagárak korlátozására tett javaslatokat.

A nagy uniós országok közül Spanyolország döntött eddig egyedül egy átfogó, 5 milliárd eurós csomagról, amely magában foglalja többek közt a villamosenergia- és üzemanyagadók csökkentését, az alacsony jövedelmű háztartások közvetlen támogatását és széleskörű üzemanyagár-támogatásokat. Olaszország csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját és átmenetileg az árakat is korlátozza.

A francia kormány az állami olajfinomítók kapacitásának növeléséről döntött és a francia olajvállalatok is ár- és árréskorlátozásokat vezettek be. Lengyelország az állami olajvállalat, az Orlen profitjának a korlátozásával küzd az árak ellen.

Portugália egy komplett válságmechanizmust fogadott el, amely akkor lépne életbe, ha a földgáz EU-s piaci ára meghaladna egy bizonyos szintet, amely a többszöröse a jelenlegi tarifának. Ha ez bekövetkezne, akkor a kormány árplafont vezetne be a lakossági tarifákra, miközben a háztartásoknak és az ipar szereplőnek is vállalásokat kell tenniük a fogyasztás mérséklésére. Görögország előre menekült: az athéni kormány korlátozza az élelmiszerek és az üzemanyagok árrését, első körben június végéig.

Ausztria egyelőre nem vezetett be korlátozásokat, de új szabály, hogy a benzinutak csak naponta egyszer emelhetnek árat.

Európa legnagyobb gazdaságát sújtják az egyik legmagasabb üzemanyag- és áramárak az EU-ban. A várakozások szerint az energiapiaci sokk miatt Berlin elbúcsúzhat a továbbra sem túl erős, de az elmúlt évekhez képest mindenképp nagyobb, 1 százalékos gazdasági növekedéstől 2026-ban. A német kormány egyelőre óvatos, de tárgyalások folynak az energiacégek extranyereségének megadóztatásáról és a benzinkutak áremelésének korlátozásáról, valamint a kiszolgáltatottabb háztartások támogatásáról és a közösségi közlekedés támogatásáról is.

Nagy Britanniában is egy átfogó csomagról tárgyal a kormány, ami szintén a lakossági energiaárak mérséklését célozná, hangsúlyozva a fiskális fegyelmet, vagyis csak a legszükségesebb támogatások bevezetését. A brit rezsiszámlák várhatóan már az év második felében jelentősen emelkednek, a szolgáltatók egyes tarifái már a magasabb energiaárakat tükrözik.

Egyre több a kedvezőtlen forgatókönyv

A kilátások nem túl kedvezőek: több nemzetközi elemzőcég és hitelminősítő is elkészítette az elmúlt napokban a vészforgatókönyveket arra az esetre, ha az iráni konfliktus nem zárul le. Ha a háború még júniusban is tart, akkor megnő az esély egy újabb inflációs hullámra és a globális gazdasági növekedés is jelentősen elmaradhat a korábban várttól. Az eurozóna növekedését a várakozások szerint 0,5-0,8 százalékponttal vetné vissza az elhúzódó konfliktus.

A magas kőolaj- és földgázárak az Egyesült Államoknak és Oroszországnak jelentenek többletbevételt. A becslések szerint a magas árak napi 150 millió dollárral gyarapítják az orosz gazdaságot, amely jelentős forrást jelent Moszkvának az ukrajnai háború folytatására. Ez a jelentős bevétel annak ellenére folyik be az orosz költségvetésbe, hogy Brüsszel világossá tette: bármekkora energiaválság is jöhet, az EU nem térhet vissza az olcsó, vezetékes orosz energiához.

Magyarország továbbra is ragaszkodik a Barátság kőolajvezeték újraindításához és mindent megtesz annak érdekében, hogy a Török Áramlat vezetéken zavartalan maradjon a hazai földgázellátás. A vezeték infrastruktúráját az elmúlt hetekben Ukrajna többször is támadta.

Nyitókép: ROBIN UTRECHT / / ANP MAG / ANP / AFP