Itt a fordulat: főszerephez juthat Magyarország az újabb energiaválságban!

Még egy hónap sem telt el azóta, hogy Izrael és az Egyesült Államok háborút indított Irán ellen. Megölték az ország vezetőjét, és jelentős károkat okoztak nemcsak a katonai képességekben, hanem az energia-infrastruktúrában és egyéb polgári létesítményekben is.

A konfliktus az amerikai várakozások szerint belátható időn belül befejeződhet, de egyre több a bizonytalanság a válság hosszú távú következményeivel kapcsolatban.

Az energiapiacokon pánik tört ki az offenzíva és az iráni ellentámadások miatt. Teherán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a globális kőolaj- és földgázszállítás mintegy ötödét bonyolítják le. Ez a lépés közvetlenül akadályozza, hogy az öböl menti országokból eljusson a célpiacokra a kőolaj és a cseppfolyósított földgáz, a fennakadások pedig próbára teszik a kapacitásaikat is. Katar a világ legnagyobb lng-előállító és -értékesítő országa, de akadozik a termelés, a háború előtti kapacitás helyreállítása több hétig is eltarthat. Teherán rakétái és drónjai nem kímélték az iraki és az ománi olajmezőket, és a szaúd-arábiai kőolaj-finomítókat sem. Az olajkitermelést is jelentősen vissza kellett fogniuk a térség államainak, mivel a tárolók megteltek. A konfliktus következtében tehát a globális kőolaj- és földgázkínálat legfontosabb országai egyrészt csökkenteni kényszerültek a kitermelést és a feldolgozást, másrészt a meglévő készleteket nem tudják leszállítani a megrendelőknek. Az energiahiánytól való globális félelem pedig jelentősen felhajtotta a kőolaj és a földgáz árát.