Brüsszelben csak pislognak: megdőlt az évtizedes dogma Magyarországon

A magyar családtámogatási rendszer egyik legizgalmasabb, mégis méltatlanul keveset emlegetett területe az a híd, amelyet a tanulmányok, a karrierépítés és a gyermekvállalás közé feszített a kormányzat. Évtizedes társadalmi dogma volt, hogy a fiatal nőknek választaniuk kell: vagy megszerzik a diplomát és felépítik a karrierjüket, vagy a családalapítást választják, kockáztatva a szakmai lemaradást. A Cash Talk adásában Hankó Balázs és Szalai Piroska rávilágítottak: a jelenlegi szabályozás éppen ezt a kényszerpályát számolta fel, megteremtve a valódi szabadságot a fiatal generációk számára.

Hankó Balázs miniszter egy olyan konkrét és húsbavágó intézkedést emelt ki, amely közvetlenül az egyetemi padsoraiban ülő édesanyákat segíti. „Ha egy édesanyának a tanulmányai alatt gyermeke születik, és eddig önköltséges képzésben vett részt, azonnal államilag finanszírozottá válik a képzése” – mutatott rá a miniszter. Ez nem csupán egy adminisztratív gesztus: tavaly több mint négyszáz hallgató élt ezzel a lehetőséggel. Ehhez társul a diplomás GYED intézménye és az egyetemek által biztosított rugalmas tanrend, ami azt üzeni a fiataloknak: az egyetemi évek akár támogató közegei is lehetnek a családalapításnak.

A rendszer rugalmassága azonban a diploma megszerzése után sem ér véget. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a beszélgetés során emlékeztetett a 2014 előtti állapotokra, amikor a kismamák gyakran kényszerültek méltatlan helyzetekbe. „2014-ig a GYED mellett nem lehetett dolgozni. 

 – idézte fel a tanácsadó. Ezt a gordiuszi csomót vágta át a GYED Extra, amely lehetővé tette, hogy az anyák a támogatások megtartása mellett térhessenek vissza a munkába. Ez a döntés nemcsak a családi kasszát hizlalta, hanem a nemzetgazdaságnak is új lendületet adott.

A statisztikai adatok itt is látványos áttörést mutatnak. Hankó Balázs kiemelte: a három év alatti gyermeket nevelő édesanyák munkavállalási aránya a korábbi 60 százalék körüli szintről mára 80 százalékra emelkedett. 

Éppen ellenkezőleg: a CSED és a GYED melletti munkavállalás lehetősége, kiegészítve a 30 év alatti anyák SZJA-mentességével, olyan anyagi mozgásteret biztosít, amelyre korábban nem volt példa a magyar gazdaságtörténetben.

A magyar modell sajátossága tehát abban rejlik, hogy nem életidegen skatulyákban gondolkodik. Elismeri, hogy egy huszonéves fiatal egyszerre lehet ambiciózus hallgató, tehetséges munkavállaló és gondoskodó szülő. Szalai Piroska szerint a cél az, hogy a különböző élethelyzetek ne üssék, hanem támogassák egymást. Amikor egy fiatal anya adómentesen dolgozhat, miközben az állam kifizeti a tandíját és még bölcsődei férőhelyet is biztosít, akkor nem segélyezésről, hanem a nemzet jövőjébe való befektetésről beszélünk. Ez a szemléletváltás a biztosítéka annak, hogy a magyar fiataloknak ne külföldi karrier és a magány, hanem az itthoni boldogulás és a család között kelljen tervezniük.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP