Így hazudik a Le Monde – külföldi támadás alatt a magyar kormány családpolitikája

A cikk tulajdonképpen tényként tálalja a francia olvasóknak, hogy az elmúlt tizenhat év családpolitikája megbukott, és Magyarországon soha nem látott mértékben esett vissza a születések száma és a termékenységi ráta. Az újságíró szerint Orbán Viktor hiába próbálkozott számára úgynevezett „családbarát politikával”, hogy a gyermekvállalásra ösztönözze a fiatalokat, a kormány intézkedései kontraproduktívnak bizonyultak. Az írásban megszólaltatott szereplők nagyrészt szubjektív érveket vonultatnak fel a kormány családpolitikájának kritizálására  – például, hogy macerás felvenni a tízmilliós babaváró hitelt és az anyák nem szívesen adják bölcsődébe a gyerekeiket –, de a tényszerűként bemutatott állítások hitelességét is konkrét számadatokkal cáfolta meg az általunk megszólaltatott szakértő, Szalai Piroska. Köztük olyan kijelentéseket, mint hogy nincs elég bölcsődei férőhely, vagy az állami támogatásokból csak a leggazdagabbak részesülhetnek.

2010 óta nálunk nőtt legjobban a gyermekvállalási kedv, a magyar termékenységi ráta az uniós átlag fölött van

„Mielőtt elkezdenénk kivesézni az írást, javaslom, szögezzük le azt a tényt, hogy az unióban mindössze négy olyan ország van, amelyben a 2024-es termékenységi ráta magasabb, mint a 2010-es. Ezek Magyarország, Bulgária, Szlovákia és Portugália. A legnagyobb növekedés nálunk mutatható ki. Tehát a cikkbeli állítás, hogy soha nem látott mértékben esett vissza a termékenységi ráta, tényszerűen nem igaz. Még mindig jóval magasabb a gyermekvállalási kedv hazánkban, mint másfél évtizede volt, akkor, amikor nem létezett érdemi családtámogatás. Sőt, a termékenységi rátánk most is jóval magasabb az uniós átlagnál, míg 2011-ben az unióban a legalacsonyabb volt. 2023-ban dobogósak voltunk, nálunk volt a harmadik legmagasabb a gyermekvállalási kedv” – emlékeztetett az elején Szalai Piroska.

Hozzátette, a 2024-es adatokat folyamatosan adja ki az Eurostat. Még hiányzik pár uniós ország végleges értéke, de már így is jól látszik, hogy a háborús visszaesésünk is jóval alacsonyabb, mint a legtöbb tagállamé.

A magyar gyermekvállalási kedv tavalyelőtt is az országok első harmadában maradt. Ha pedig minden tagállamnál csak az Európai Unión belül született anyák szüléseit vizsgáljuk, akkor ebben a szegmensben még mindig dobogósók vagyunk.

Nézzük a részleteket! A cikk első bekezdésében azt olvashatjuk, hogy Orbán Viktor 2010-ben indított családtámogatási intézkedései ellenére továbbra is csökken a magyar lakosság, és már 9,5 millió fő alatt van, „utoljára a második világháború után született ilyen kevés gyerek az országban”.

Szalai Piroska erre reagálva hangsúlyozta, hogy ez az állítás sem igaz. A születések száma a második világháború idején is duplája volt a jelenleginek, mert jóval több 20-40 éves nő élt hazánkban akkor. A XX. század legelején, 1910 előtt volt legutóbb 1,15 millió körüli a nők létszáma e korcsoportban, de akkor a jelenlegi határainkon belül élők száma mindössze 7,5 millió volt. 

Ebből adódóan az akkor meg nem született gyermekek most hiányoznak a szülők közül. Fontos megjegyezni azt is, hogy nem a kivándorlás miatt csökkent a létszám, mert nálunk a nemzetközi vándorlási egyenleg minden évben pozitív volt, azaz minden évben többen költöztek hozzánk, mint ahányan elköltöztek tőlünk külföldre, mutatott rá a szakértő. A rendszerváltó országok közül mindössze Szlovákiára és Magyarországra igaz, hogy a ki- és a bevándorlók különbözete pozitív, tehát tény, hogy a jelenlegi népességcsökkenés oka nem elsősorban a fiatal nők gyermekvállalási hajlandóságban keresendő.

 – emlékeztetett, és kifejtette, hogy ebből kifolyólag is az elhalálozások száma magasabb, mint a születéseké, és ez is vezet a természetes népességcsökkenéshez.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a magyar termékenységi ráta 2011. és 2021. között folyamatosan emelkedett, és bár a háború miatt Magyarországon is – akárcsak egész Európában – visszaesés történt, továbbra is bőven az európai átlag fölött teljesítünk.

 – vélekedett.

Nettó hergelés, ha valaki azt használja érvként, hogy nem a kormány miatt vállal gyereket

A francia lap megszólaltatott egy háromgyerekes magyar édesanyát is, aki – bár élt a babaváró hitellel –, elégedetlenségét fejezte ki a családtámogatásokkal kapcsolatban. Nehezményezte, hogy a családi pótlék összege gyakorlatilag nem emelkedett az elmúlt években, az szja-mentességről pedig azt mondta, hogy vállalkozóként nem tud belőle látványosan profitálni, mert nincsen állandó, egységes havi keresete.

Az anyuka azon kijelentéseire, hogy „nem az állam intézkedéseinek köszönhetően vállalt három gyereket”, Szalai Piroska csak annyit reagált, hogy ez csupán rosszindulatú hangulatkeltés. Megjegyezte, biztos benne, hogy 

A családi pótlékról a szakértő elmondta, hogy az egy segély típusú jövedelemfajta, és a jelenlegi magyar kormány a segélyek helyett a munkát helyezte előtérbe. Az elmúlt évtizedek tapasztalata is megmutatta, hogy téves az az elgondolás, miszerint a szegénységből a segélyek jelenthetnek kiutat. Felidézte, hogy a kormányváltásnak köszönhetően 1,3 millióan tudtak kilépni a szegénységből. 3,5-szeresére nőtt az átlagkereset, és annak reálértéke is 90 százalékkal magasabb, mint 2010 előtt volt, és egymillióval többen dolgozunk.

– vélekedett, és hangsúlyozta, a folyamatosan növekvő kereset és mellette a hozzá kötött támogatások éppen ezért sokkal nagyobb segítséget jelentenek, mint a segélyek.

Megjegyezte, ezzel párhuzamosan a gyermekszegénység aránya is nálunk csökkent a második legnagyobb mértékben Európában.

Az szja-mentességet illetően Szalai Piroska megjegyezte, a legtöbb vállalkozó édesanya is nyer vele, hiszen ők is fizetnek szja-t. Csupán azoknak a vállalkozóknak nem kell szja-t fizetni, akik valamilyen kedvezményes formában adóznak (például: kata).

Ők lehet, hogy nem tudják érvényesíteni az szja-kedvezményt, de ők eleve nagyon alacsony adót fizetnek, valamint nagyon kevesen is vannak, és minden más típusú családtámogatási forma nekik is jár, illetve a családi adókedvezményt a férjük is igénybe veheti.

Hatalmas félrevezetés, hogy az szja-kedvezményekkel csak a gazdagok nyernek

A francia lap idézte az ELTE egyik társadalompolitikai kutatóját, aki szerint a kormány munkához és keresethez kötött családtámogatási intézkedései azért is rosszak, mert csak a „leggazdagabbak profitálhatnak belőle”, mivel sok család nem keres annyit, hogy érvényesíteni tudja ezeket a kedvezményeket.

Szalai Piroska hangsúlyozta, az édesanyák szja-mentessége már minimálbér esetén is érvényesíthető. Magyarországon 2026-ban 323 ezer forint a minimálbér, vagyis a mentesség esetükben havonta közel 50 ezer forintot jelent. Ez éves szinten közel hatszázezer forint, ami nem csekély összeg. S nemcsak az alapbérre jár a kedvezmény, hanem minden rendszeres és nem rendszeres egyéb pótlékra, juttatásra is. Magyarországon nagyon keveseknek az alapbére a minimálbér. Ha a munkakör betöltéséhez bármilyen szakképzettség szükséges, már legalább a garantált bérminimumot el kell érni az alapbérének – részletezte a szakértő, és megjegyezte, ez a szabályozásunk eltér más uniós országokétól. Ha pedig az országos bruttó átlagkeresetet nézzük, akkor nagyjából havi 106 ezer forintról beszélünk, ami évente közel 1,3 millió forint. Illetve a családi adókedvezmény érvényesíthető a tb-járulékból is, sőt, az apa is igénybe veheti, ami már 2 gyermek esetén egy évben 960 ezer forinttal, 3 gyermeknél pedig 2 millió 376 ezer forinttal emeli meg a család bevételét. 

 – hangsúlyozta. 

Hozzátette, a 2023-as adóévben 4,834 millió embernek szerepelt az adóbevallásában munkából származó szja-köteles jövedelem, ami szintén azt mutatja, hogy a személyi jövedelemadóra vonatkozó kedvezmény rengeteg embert érint.

Tényszerűnek beállított szubjektív állítások

Viszonylag nehéz vitába szállni olyan szubjektív állításokkal, hogy „nincs elég bölcsődei férőhely Magyarországon”, amivel a francia lap is élni próbált. Szalai Piroska szerint ugyanakkor érdemes megvizsgálni itt is a számokat, hogy mekkora ugrásszerű változás történt 2010 óta: a férőhelyek száma több mint megduplázódott. 2010-ben 32,5 ezer működő bölcsődei férőhelyünk volt, 2025-ben pedig már 68,8 ezer. Folyamatos a bölcsődeépítés és korszerűsítés hazánkban, de így is lehet, hogy talált olyan megszólalót az újság, akinek az a véleménye, hogy ez is kevés.

Szintén nehéz megcáfolni az olyan kijelentéseket, hogy a „nők nehezen helyezkednek el a munkaerőpiacon szülés után”, vagy épp „nem veszik komolyan őket”. A szakértő úgy látja, hogy az az édesanya, aki erről vallott, feltehetően rossz tapasztalattal rendelkezik, és biztosan van olyan munkahely, ahol így állnak az anyákhoz, azonban nem ez az általános már szerencsére.

Szalai Piroska konkrét számadatokkal tudta alátámasztani, hogy azoknak a nőknek, akiknek a legfiatalabb gyermeke még 6 éves kor alatti, 2024-ben már 75,4 százalék volt a foglalkoztatási rátája, ami jóval meghaladja az uniós átlagot, a középmezőny elején állunk, míg 2010-ben a legrosszabbak voltunk a 32,2 százalékos arányunkkal. A javulás messze a legnagyobb volt nálunk egész Unióban. 

A franciáknak bőven lenne okuk a saját házuk táján söprögetni

Végezetül arra is érdemes kitérni, hogy a cikk egy francia újságíró tollából született, ahol a hatalmas mértékű illegális migráció ellenére is jelentős visszaesés mutatkozott a szülési hajlandóság terén. Ezt azért is fontos kiemelni, mert a szerző külön megjegyezte, hogy ha Magyarország továbbra is ellenzi a migrációt, soha nem fogja tudni visszafordítani a születésszámok csökkenését. Franciaországban a migrációval együtt is nagyobb a visszaesés, mint nálunk, hiszen 2014 és 2024 között, vagyis tíz év alatt 0,4 tizedes visszaesést mértek.

Tehát a migráció nem megoldás a demográfiai problémákra. Inkább rontja az unión belül született anyák gyermekvállalási kedvét.

Franciaországban 2014-ben is még 2 volt a termékenységi ráta, ami az illegális migráció 2015-ös berobbanása óta meglepő módon már négy tizeddel visszaesett, és 2024-ben már 1,6-on állt. A nyugati országban 2010-hez viszonyítva 21 százalékkal kevesebb gyermek született a migráció ellenére, míg hazánkban ez a csökkenés 13 százalék, annak ellenére, hogy a 20–40 éves nők száma több mint negyedével kevesebb lett.

Sőt, Franciaországban 2024-ben a megszületett gyermekek édesanyjai közül 26 százalékuk nem Franciaországban született, s ezen belül 23,5 százalékuk az Európai Unión kívül született.

Tehát, míg a franciáknál egyértelmű csökkenő tendencia figyelhető meg, Magyarországon 2021-ig látványos emelkedést tapasztalhattunk a termékenységi ráta tekintetében, és a szakértő szerint ez a növekedés – éppen a Fidesz családpolitikájának köszönhetően – 2026 után ismét folytatódni fog.

 – összegezte Szalai Piroska.

Nyitókép: Pixabay