Tisza-vagyonadó: Magyar Péterék brutálisan levinnék az értékhatárt és növelnék az adókulcsot

Először még ötmilliárdról volt szó és egyszázalékos kulcsról.

Egy rakás nyűgöt, bürokratikus terhet pakolna az államra és a polgárokra Magyar Péter – nem beszélve az adóhatóságtól való állandó rettegésről – egy olyan intézkedés kedvéért, amely a nemzetközi példák szerint szinte semmilyen eredménnyel nem jár. Nem véletlen, hogy a vagyonadót az elmúlt évtizedekben majdnem mindenhol eltörölték.

„Évente önbevallást kell készíteni, amit a NAV kockázatfókuszú egyedi vizsgálatokkal rendszeresen ellenőriz majd” – ezt Magyar Péter maga vallotta be egy Facebook-bejegyzésében még augusztusban azzal kapcsolatban, hogyan hajtanák be az általuk ígért vagyonadót egy Tisza-kormány esetén.

Ezt is ajánljuk a témában

Először még ötmilliárdról volt szó és egyszázalékos kulcsról.

Tehát Magyar Péter is elismerte, ahhoz, hogy megadóztassák a legvagyonosabbakat, először meg kell találni őket – erre szolgálna, hogy a magyarokat évente vagyonbevallásra köteleznék.
Hogy mi lenne a vagyonok felmérésének konkrét menete, azzal kapcsolatban azonban sok mindent egyelőre nem árult el a Tisza elnöke és feltehetően a választásig nem is fog. Ezt próbálta volna meg kideríteni nemrég a Szabad Európa riportere is, amikor Magyar Péter októberben interjút adott a portálnak.

Akkor a politikus azt mondta, a NAV akkor fogja a vizsgálni a vagyonokat, „ha feltűnően nem azt vallották be, ami van”. Jó kérdés, hogy honnan tudná ezt a NAV bármiféle vizsgálat előtt. Itt lehet, hogy Magyar a bevallott jövedelem és az ahhoz képest nagy vagyonra gondolt, ám ezt így nem fogalmazta meg.
A lényeges mondatok azonban inkább ezután hangzottak el, amikor úgy fogalmazott: „Ha meg nem azt vallották be, ami van, akkor meg jön egy vagyonosodási vizsgálat és nyilván megvizsgálják a tényleges vagyont. Erre számtalan példa van a fejlett világban, akár ilyen vagyonadó van, akár olyan vagyonadó van”.
Ugyan a „számtalan” igen relatív fogalom, mégis csak erős megszorításokkal lehet alkalmazni a vagyonadóval kapcsolatban.
A Tax Foundation egy 2024-es elemzésében rámutat, hogy
az OECD-országok közül összesen csupán négy vet ki adót a nettó vagyonra: Kolumbia, Norvégia, Spanyolország és Svájc.
„Bár egyre többet beszélnek a vagyonadó bevezetéséről, különösen mivel a kormányok a gazdagokat szeretnék megcélozni és bevételt generálni,
az általános tendencia inkább a vagyonadó eltörlése felé mutat”
– nyilatkozta nemrég Cristina Enache, a Tax Foundation közgazdásza a Euronews Businessnek.
Az ilyen adót kivető OECD-tagállamok száma 1990-ben még 12 volt, 2017-ben azonban már csak 4.
Ezek európai országok szüntették meg az elmúlt évtizedekben:
Hogy miért szüntették be ennyien az elmúlt évtizedekben? Ezzel kapcsolatban a Euronews az OECD jelentését idézi, mely szerint
a hatékony beszedésnek magasak voltak a költségei, és növelte a tőke külföldre vándorlásának kockázatát.
A jelentés megállapította, hogy a tőke fokozott mobilitása és a tehetős adófizetők adóparadicsomokhoz való hozzáférése miatt
a nettó vagyonadók gyakran nem érték el újraelosztási céljaikat”.
Utóbbi mondat azért is fontos, mert Magyar Péter a Tiszának tulajdonított adóemelési tervek nyári kiszivárgása után kampányba kezdett adócsökkentéseket ígérgetve, melyeket kommunikációjában a vagyonadó bevezetésére alapozott.
Kérdéses azonban, mennyire gondolhatja komolyan Magyar Péter azokat beígért az adócsökkentéseket, amelyeket egy olyan adónemből pótolna az állami költségvetésben, amelyet az európai országok túlnyomó többségében pont azért töröltek el, mert nem hozta a várt számokat.
Ezt is ajánljuk a témában

A Tisza-gyűlés 80 százaléka megszavazta a Tisza-adót, Tarr Zoltán bólogat, de szerinte most nem lehet róla beszélni. „Választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – mondta.

Az adó alig hoz bevételt, magas adminisztratív költségeket okoz, és a gazdag magánszemélyek és pénzük elvándorlását eredményezi.
Számos politikai döntéshozó felismerte azt is, hogy a tőke és a vagyon magas adóztatása káros hatással van a gazdasági növekedésre” – foglalta össze elemzésében a vagyonadó mérlegét a Tax Foundation.
Chris Edwards, a Cato Institute amerikai agytröszt vezető tisztségviselője egy cikkében ezzel kapcsolatban felidézte: „Az 1970-es években a brit munkáspárti kormány nemzeti vagyonadót akart bevezetni, de kudarcot vallott. A felelős miniszter, Denis Healey memoárjában így fogalmazott: »Elköteleztük magunkat a vagyonadó mellett, de
öt év alatt nem sikerült olyan tervezetet kidolgoznom, amely elegendő bevételt hozott volna ahhoz, hogy megérje az adminisztratív költségeket és a politikai zűrzavart.«”
Tehát ezért a csekély haszonért kellene a Tisza elnöke szerint a magyaroknak évente „önbevallást” készíteni, amiben ha nem stimmel valami, Magyar Péter tervei szerint még vagyonosodási vizsgálat is lehet belőle.
„A vagyonosodási vizsgálat során a NAV azt próbálja feltárni, hogy a bevallott jövedelmed összhangban áll-e az életviteleddel. Ez azonban nem csupán a számsorok egyszerű összevetését jelenti. A hatóság figyelembe veszi a kiadásaidat, a vagyonszerzéseidet, a nagyobb értékű vásárlásaidat és a banki tranzakcióidat is. Ha ezek között feltűnő eltérést tapasztalnak, az úgynevezett »vagyoni eltérésként« jelenik meg a vizsgálat során. Ilyenkor felmerülhet a gyanú, hogy a különbséget nem adózott jövedelem fedezi. Fontos tudnod, hogy ez a folyamat nem korlátozódik kizárólag a vállalkozásodra. A magánszemélyként szerzett jövedelmeid, valamint a közeli hozzátartozóid pénzügyi helyzete is a vizsgálat tárgyává válhat. A NAV hozzáfér a pénzforgalmi adatokhoz, az ingatlan-nyilvántartáshoz, sőt, akár a külföldi pénzmozgásokról is érkezhet információ a nemzetközi adóügyi együttműködések révén” – írja a vagyonosodási vizsgálatról a birsag-doktor.hu.
A cikkből kiderül, hogy
ilyen vizsgálat esetén a vizsgált személynek dokumentumokat, bizonyítékokat kell a NAV rendelkezésére bocsájtania, amihez különösen nagy körültekintésre van szükség az adózó részéről.
A szakértő azt javasolja, ne is próbáljuk meg egyedül végigvinni a folyamatot, mert „könnyen előfordulhat, hogy olyan jogi vagy adózási hibákba ütközöl, amelyek később már nehezen vagy egyáltalán nem korrigálhatók. Ezzel akár súlyos pénzügyi következményeket is kockáztatsz.”
Szerinte ilyenkor „érdemes azonnal olyan ügyvédhez fordulni, aki kifejezetten a vagyonosodási vizsgálatok terén rendelkezik tapasztalattal”. Mi tesszük hozzá, hogy az ügyvéd nyilván nem ingyen dolgozik.
Egy másik nehézség ilyenkor, hogy – ahogy arra az Adócsavar felhívja a figyelmet –
A vagyonosodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.”
Persze kétségtelen, hogy a vagyonosodási vizsgálat egy jó bevallás esetén elkerülhető, melynek elkészítése viszont valószínűleg már önmagában óriási nyűg lesz. Ahogy arra Chris Edwards rámutatott: „Lehet, hogy az adófizetőknek be kell jelenteniük pénzügyi értékpapírok, lakások, bútorok, műalkotások, ékszerek, régiségek, járművek, hajók, nyugdíjjogosultságok, családi vállalkozások, mezőgazdasági eszközök, földterületek, szellemi tulajdon és sok más értékét. De
a tulajdonosok nem ismerik sok eszköz piaci értékét, és az értékek idővel változnak, így a vagyonadó betartásának költségei csak a könyvelőket gazdagítanák.”
„Jönnek a vagyonvizsgálatok, bekopog majd a NAV, és azt mondják, hogy hohó, hát a maga nyaralása meg a jövedelme mintha nem esne egybe, és kezdődik ez a csesztetés” – mutatott rá Orbán Viktor egy interjúban a Tisza Párt tervével kapcsolatban.
Példaként említette a budaiakat, szerinte ők vehetik elő a pénztárcájukat, mert ha jön az ingatlanvagyon-adó, Pasaréten, Rózsadombon, Svábhegyen meg a pesti külső kertvárosi övezetekben sarc lesz.
Orbán Viktor szerint ehelyett békén kell hagyni az embereket, segíteni kell őket a munkában és hogy minél több pénz maradjon a zsebükben. Úgy vélekedett, még egy-két évtizedig ez a megközelítése helyes ennek a kérdésnek.
„Ezért kell a konzultációval az erről szóló véleményeket, vitákat kiprovokálni, előrehozni, hogy nehogy az legyen, hogy azt mondhassák a választók a választás után, hogy miután eltitkolták az igazi szándékukat, szándékaikat, mi most meg vagyunk vezetve” – mutatott rá a miniszterelnök.
A Harcosok Órájában pedig úgy fogalmazott:
Amit a tiszások mondanak, az egy adóhatósági, vagyonellenőrzéses új bürokrácia, ami bele fog mászni az emberek életébe, nemcsak a gazdagokéba, mert a gazdagok kiröhögik az egészet, mert nekik vannak könyvvizsgálóik, meg vannak ügyvédjeik, meg mozgatják országok között a vagyonukat. Itt a középosztály, megint a középosztály jár rosszul, óvatosságot javaslok!”
Nyitókép: Balint Szentgallay / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.

Többkulcsos, rendkívül magas társasági adóval sokkolná a gazdaságot a Tisza Párt, megszüntetve Magyarország versenyelőnyét.


A Tisza Párt által bevezetni tervezett adórendszer összességében azokat a tisztességes munkavállalókat bünteti, akik több munkával több pénzt szeretnének keresni.


A Tisza kisállat-adója mindenkinek ártana, az állattartóknak, a menhelyeknek, és a kedvenceknek is – cikkünkben részletesen bemutatjuk miért.
