Gazdasági öngyilkosság lenne, ha újra bevezetnék a sorkatonaságot

Óriási terhet róna a magyar gazdaságra, ha újra kötelezővé tennék a sorkatonaságot. Bár sokan azt hiszik, 2004-ban megszűnt az intézmény, ezt igazából csak felfüggesztették. Mégpedig épp gazdasági okokból. A 2000-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a NATO-tagállamoknak nem éri meg a tömeghadseregek fenntartása, több tízezer újoncot elszállásolni, ellátni, kiképezni rövid távon is óriási pénzeket emészt fel. De máshol is visszaütne a dolog, erre pedig nemzetközi példák, illetve kutatások is vannak.

A Tisza visszahozná a sorkatonaságot

Bár Magyar Péter folyamatosan tagadja, pártjából erős vélemények érkeztek azzal kapcsolatban, hogy a Tisza Párt visszavezetné hatalomra kerülése esetén a sorkatonaságot. Ruszin-Szendi Romulusz, korábbi vezérkari főnök néhány hónapja beszélt arról, hogy vissza kéne állítani a sorkatonai kötelezettséget, és ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal, a nem sorkatonákat is. Szó szerint azt mondta, hogy: 

Mint fogalmazott, „hogy mondjuk a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani. A fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, tehát óvatosan, tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal.”

Az is érdekes, hogy Horvátországban például épp most vezetik vissza a sorkatonaságot, mégpedig a Tisza ottani testvérpártja.

Nem akarnak sorkatonaságot a magyarok

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzése szerint a 2000-es évek elején a Magyar Honvédség létszáma körülbelül 

• 65–70 ezer fő volt, ebből sokan sorkatonák. A kötelező katonai szolgálat kivezetésével és a professzionális haderőre való áttéréssel a létszám 
• 25–30 ezer fő közé csökkent, de a haderőn belüli képzettségi szint és technikai felszereltség fokozatosan javult. 

Tehát nagyjából 40 ezer katona sorkatona volt, akinek kötelező volt bevonulnia. Jelentős részüknél ez az egész egy nyűg volt, próbálták megúszni a sorkatonaságot odabent is, szóval valódi haszna is kevés volt, ezért is kellettek inkább a profi, szerződéses katonák. 

Visszaállítása ma sem nyerné el mindenki tetszését. Júniusban a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) felmérte a hozzáállást Magyarországon, és azt találták, hogy itt a legmagasabb az aránya azoknak, akik ellenzik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, 58 százalék. A visszahozását ráadásul minden korosztály elutasítja, tehát nem csak a fiatalok, akiket a leginkább érintene a dolog.

A fiatalok szívnának

Főleg ugyanis ők járnának rosszul a kötelező szolgálattal. Ha például továbbtanulnak, akkor a főiskola, vagy egyetem után kellene bevonulniuk, amivel 6-12 hónapra kiesnének a munkaerőpiacról. Sokan közülük már a 25-öt is betöltenék, mire rendesen fizető állásban elhelyezkedhetnének, amivel azt kockáztatnák, hogy teljesen kiesnének a 25 év alatti fiatalok szja-mentességéből. Ráadásul több idő lenne nekik, amíg felfelé lépdelhetnének a karrierjükben, kitolódna mind a lakásvásárlás, mind a családalapítás is.

A gazdaság ezen kívül is megroppanna. A német pénzügyminisztérium tavaly készített egy tanulmányt, amelyben megvizsgálták, mennyibe kerülne a sorkatonaság visszavezetése. Elképesztő összegre jutottak: mintegy 70 milliárd eurót tüntetne el a GDP-ből, azaz ennyi lenne a kiesés, ha az összes érintett fiatalnak be kellene vonulnia. 

Nemrég Dániában is eljátszottak a gondolattal, hogy visszatérjen a sorkatonaság. Ott is készült felmérés, mégpedig egyfajta sorozási-lottó alapján, mármint azt feltételezve, hogy nem vonatkozna mindenkire a behívó, hanem sorsolással dőlne el, kinek kell részt vennie rajta. Ez esetben egy behívott és nem behívott fiatal között egész életükre nézve akár 23 ezer dollárnyi keresetkülönbség is kialakulhat.

Mindezt úgy, hogy Európa egyébként is jelentős munkaerőhiánnyal küzd, tehát még ebből is kivennének több százezer embert kontinensszerte.

Nyitókép: Axel Heimken / AFP