Egy nemrég megjelent interjúban még arról beszélt, hogy voltak a tárcánál olyan döntések, amelyekkel nem értett egyet. Kármán András valójában a bankadó miatt veszhetett össze akkori felettesével. A szektorális különadók eltörlése azóta is foglalkoztathatja az immár nyíltan a Tisza Párthoz csapódó közgazdászt.
A bankadó miatt veszhetett össze a kormánnyal 2011-ben Kármán András, emiatt kellett távoznia a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Maga Kármán még néhány hete is arról beszélt egy zártkörű előadásában, hogy el kell törölni a szektorális különadókat, így tehát a bankadót is.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemcsak a kormányzati kiadásokat nyirbálná meg Magyar Péter pártja hatalomra kerülése esetén. A Tisza újdonsült közgazdász tótumfaktuma, Kármán András egy most kiszivárgott előadásban arról értekezett, hogy a vállalkozásoktól lehetne elcsatornázni jelentős pénzeket, ezekre ugyanis most szerinte túl sokat költ az állam.
A Mandiner számolt be elsőként Kármán András előadásáról, amelyet szeptember 8-án tartott a Corvinus Egyetemen, mindössze egyetlen nappal azután, hogy nyíltan színre lépett volna a Tisza Párt kötelékében a szervezet kötcsei rendezvényén.
Az előadásában Kármán nemcsak
költött állami pénzeket sokallta, hanem arról is szót ejtett, hogy az alacsony társaságiadó-kulcs ellenére az adórendszerünk túl bonyolult, nem semleges, torz ösztönzőkkel terhelt, ráadásul tele van különféle szektorális adókkal.
Kapcsolódó vélemény
Nemzeti Sport
Hát kezdődik... pedig kezdtük azt gondolni, többé nem lehet elhanyagolni a sportot.
Ezeknél a multikra és a bankszektorra kivetett különadókra gondolhatott Kármán. Ebből különösen az utóbbi érdekes, hiszen az a Kármán ágál a szektorális adó, a bankadó ellen, aki nyárig még az Erste egyik magas beosztású tagja volt, egy olyan banké, amely fizeti a bankadót nyeresége után.
Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy esetleges adóreform esetén a társasági adó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlhatnak Magyar Péterék, már persze csak akkor, ha nyernének a jövő évi választásokon.
A bankadó néven elhíresült hitelintézeti különadót 2010 nyarán vezette be a kormány. Bár az évek alatt sokat változott mind a mértéke, mind az abból származó bevétel, még most is adóznak nyereségük után a pénzintézetek. Idén például 160 milliárd forintot. Bár a bankok részéről folyamatos bírálat éri a terhet, ennek ellenére évről évre rekordnyereségekről és bővülő bevételekről számolnak be, tehát a bankadó érdemben egyáltalán nem fékezte a szektor bővülését. A költségvetésnek viszont jelentős bevétel, amivel a kormány minden évben számolhat.
Érdekesség, de Kármán ezt a feltételezést, mely szerint ő „külföldi bank fizetett embere” lenne, egy szeptemberi HVG-interjúban is kikérte magának, mondván: már nyáron eljött az Erstétől és nem kap tőlük fizetést. A Mandiner úgy tudja, ez az állása csak augusztus 31-el szűnt meg, egy héttel később pedig már ott is állt a Tisza színpadán…
Ezt is ajánljuk a témában
Bankár-közgazdász lett Magyar Péter egyik új szakértője, aki Horn és Bokros alatt kezdett a Pénzügyminisztériumban, és igen gyorsan kihullott 2010 után az Orbán-kormányból. Mutatjuk, ki is Kármán András.
Azon a színpadon, ahol egyértelmű politikai állásfoglalást tett, beállt egy ellenzéki szervezet arcai közé. Ez azért fontos, mert szintén a HVG-s interjúban mégis ezt mondta később: „Nagyon szerettem pénzügyekkel, gazdaságpolitikával foglalkozni, akár az MNB-ben, akár a minisztériumban, de egy idő után be kellett látnom, hogy a Fidesz kormányzásával ennek nincs értelme, annyira átpolitizálódott a szakmai munka. Számomra kompromisszumképes váltás volt, hogy a bankszektorba mentem”.
2010-ben egyébként még egészen másként érvelt a különadók esetében, ő maga nyilatkozott úgy egy tájékoztatón, hogy az állam eladósodottságának mérséklése miatt muszáj bevezetni a különadókat. Úgy fogalmazott, hogy az állami spórolás mellett a pénzügyi szférának is szerepet kell vállalnia a költségvetési hiány csökkentésében, ez közgazdasági racionalitás és a társadalmi méltányosság miatt is szükséges. Egy későbbi, parlamenti felszólalásában is, amikor a bankadóról volt szó, úgy fogalmazott, hogy szerinte nem veszélyezteti a rendszert. Ekkor tehát még egyáltalán nem támadta nyilvánosan a különadót.
Kármán András csaknem másfél év után, 2011 októberében hagyta el a kormányt és távozott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Lehetséges leváltása egyébként már egy évvel előtte is felmerült, 2010. novemberében írt arról a Hírszerző, hogy az egyensúlyőrző és piacbarát gazdaságpolitika híveként számon tartott Kármán Brüsszelben folytathatja pályafutását. Valóban, tényleges távozása után Kármán megkapta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot.
A HVG akkoriban arról írt, hogy Kármán mindig is kakukktojás volt a tárcán belül liberálisabb, piacbarát felfogása miatt, így borítékolható volt a feszültség közte és felettesei között. 2013-ban pedig portréjukban úgy fogalmaztak: ugyan Kármán még kitartott a bankadó kivetése idején pozíciójában, de később mégis ez okozhatta a fő törésvonalat közte és a kormány tagjai között. „A szakmaiság és a politika kettős nyomása alatt eltört. Más kormányban még kaphat szerepet, Fidesz-kormányban biztos nem fog. De ha a Fidesz nyer 2014-ben, és nagyon úgy tűnik, hogy ez lesz, akkor 2-3 év múlva már senki nem fog emlékezni arra, ki volt Kármán András” – fogalmazott az esetre rálátó forrás a cikk szerint.
Innen tehát nem nehéz kitalálni, hogy miért is kerülhetett Kármán András a Tisza kötelékébe egy olyan banktól, amely régóta kritizálja a rá kivetett adó létét.
Kármán egyik legfőbb feladata lehet egy ellenzéki hatalomra kerülés esetén a szektorális különadók eltörlése, amely már az uniós vezetés szemét is régóta szúrja. Brüsszel ugyanis minden területen a piacoknak akar kedvezni, ebben pedig Kármán és a Tisza partnerük lehet, még a költségvetés meglékelése árán is.
Ezt is ajánljuk a témában
A brüsszeli javaslatok több pontja már megjelent a Tisza Párt politikusainak és tanácsadóinak nyilatkozataiban.
„Minden alapot nélkülöző aljas rágalom az, hogy az ügyben politikus neve felmerült volna, a miniszterek ártatlanságához kétség nem fér” – szögezte le Tuzson Bence igazságügyi miniszter.
Ha valakik így és erre a gondolatiságra akarják leváltani a jelenlegi kormányt, az több mint rémisztő! Milyen országot akar az ellenzék, Tóta W., Hadházy, Magyar Péter meg a többiek.
Határokon átnyúló beruházásokkal erősödik Kelet-Magyarország regionális és országos gazdasági szerepe.
A Tisza kiszivárgott adótervei szerint szűkíteni kellene a családi adókedvezményeket. „Ráadásul ezeket a terveket el is akarják titkolni a magyar emberek elől” – idézte fel Tarr Zoltán szavait a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
A Tisza-adó miatt Magyar Péter lejtőre került: pár órával azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette az október 23-i Békemenetet, ő is meghirdette a Tisza rendezvényét. A szakértő szerint Magyar kapkodva próbálja elvinni a show-t a Fidesztől.
Pozícióra vágyott, ehelyett kiábrándult és Tiszás lett: Velkey György László visszavonta pályázatát a Római Magyar Akadémiára, majd sértettségből Magyar Péterhez szegődött.
Eljöhet a távirányítású taxik kora.
Nagy-Britanniát elözönlötték a muszlim migránsok, és hozzák magukkal a saját törvényeiket is.
