Egy nemrég megjelent interjúban még arról beszélt, hogy voltak a tárcánál olyan döntések, amelyekkel nem értett egyet. Kármán András valójában a bankadó miatt veszhetett össze akkori felettesével. A szektorális különadók eltörlése azóta is foglalkoztathatja az immár nyíltan a Tisza Párthoz csapódó közgazdászt.
A bankadó miatt veszhetett össze a kormánnyal 2011-ben Kármán András, emiatt kellett távoznia a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Maga Kármán még néhány hete is arról beszélt egy zártkörű előadásában, hogy el kell törölni a szektorális különadókat, így tehát a bankadót is.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemcsak a kormányzati kiadásokat nyirbálná meg Magyar Péter pártja hatalomra kerülése esetén. A Tisza újdonsült közgazdász tótumfaktuma, Kármán András egy most kiszivárgott előadásban arról értekezett, hogy a vállalkozásoktól lehetne elcsatornázni jelentős pénzeket, ezekre ugyanis most szerinte túl sokat költ az állam.
A Mandiner számolt be elsőként Kármán András előadásáról, amelyet szeptember 8-án tartott a Corvinus Egyetemen, mindössze egyetlen nappal azután, hogy nyíltan színre lépett volna a Tisza Párt kötelékében a szervezet kötcsei rendezvényén.
Az előadásában Kármán nemcsak
költött állami pénzeket sokallta, hanem arról is szót ejtett, hogy az alacsony társaságiadó-kulcs ellenére az adórendszerünk túl bonyolult, nem semleges, torz ösztönzőkkel terhelt, ráadásul tele van különféle szektorális adókkal.
Kapcsolódó vélemény
Hát kezdődik... pedig kezdtük azt gondolni, többé nem lehet elhanyagolni a sportot.
Ezeknél a multikra és a bankszektorra kivetett különadókra gondolhatott Kármán. Ebből különösen az utóbbi érdekes, hiszen az a Kármán ágál a szektorális adó, a bankadó ellen, aki nyárig még az Erste egyik magas beosztású tagja volt, egy olyan banké, amely fizeti a bankadót nyeresége után.
Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy esetleges adóreform esetén a társasági adó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlhatnak Magyar Péterék, már persze csak akkor, ha nyernének a jövő évi választásokon.
A bankadó néven elhíresült hitelintézeti különadót 2010 nyarán vezette be a kormány. Bár az évek alatt sokat változott mind a mértéke, mind az abból származó bevétel, még most is adóznak nyereségük után a pénzintézetek. Idén például 160 milliárd forintot. Bár a bankok részéről folyamatos bírálat éri a terhet, ennek ellenére évről évre rekordnyereségekről és bővülő bevételekről számolnak be, tehát a bankadó érdemben egyáltalán nem fékezte a szektor bővülését. A költségvetésnek viszont jelentős bevétel, amivel a kormány minden évben számolhat.
Érdekesség, de Kármán ezt a feltételezést, mely szerint ő „külföldi bank fizetett embere” lenne, egy szeptemberi HVG-interjúban is kikérte magának, mondván: már nyáron eljött az Erstétől és nem kap tőlük fizetést. A Mandiner úgy tudja, ez az állása csak augusztus 31-el szűnt meg, egy héttel később pedig már ott is állt a Tisza színpadán…
Ezt is ajánljuk a témában
Bankár-közgazdász lett Magyar Péter egyik új szakértője, aki Horn és Bokros alatt kezdett a Pénzügyminisztériumban, és igen gyorsan kihullott 2010 után az Orbán-kormányból. Mutatjuk, ki is Kármán András.
Azon a színpadon, ahol egyértelmű politikai állásfoglalást tett, beállt egy ellenzéki szervezet arcai közé. Ez azért fontos, mert szintén a HVG-s interjúban mégis ezt mondta később: „Nagyon szerettem pénzügyekkel, gazdaságpolitikával foglalkozni, akár az MNB-ben, akár a minisztériumban, de egy idő után be kellett látnom, hogy a Fidesz kormányzásával ennek nincs értelme, annyira átpolitizálódott a szakmai munka. Számomra kompromisszumképes váltás volt, hogy a bankszektorba mentem”.
2010-ben egyébként még egészen másként érvelt a különadók esetében, ő maga nyilatkozott úgy egy tájékoztatón, hogy az állam eladósodottságának mérséklése miatt muszáj bevezetni a különadókat. Úgy fogalmazott, hogy az állami spórolás mellett a pénzügyi szférának is szerepet kell vállalnia a költségvetési hiány csökkentésében, ez közgazdasági racionalitás és a társadalmi méltányosság miatt is szükséges. Egy későbbi, parlamenti felszólalásában is, amikor a bankadóról volt szó, úgy fogalmazott, hogy szerinte nem veszélyezteti a rendszert. Ekkor tehát még egyáltalán nem támadta nyilvánosan a különadót.
Kármán András csaknem másfél év után, 2011 októberében hagyta el a kormányt és távozott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztjáról. Lehetséges leváltása egyébként már egy évvel előtte is felmerült, 2010. novemberében írt arról a Hírszerző, hogy az egyensúlyőrző és piacbarát gazdaságpolitika híveként számon tartott Kármán Brüsszelben folytathatja pályafutását. Valóban, tényleges távozása után Kármán megkapta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot.
A HVG akkoriban arról írt, hogy Kármán mindig is kakukktojás volt a tárcán belül liberálisabb, piacbarát felfogása miatt, így borítékolható volt a feszültség közte és felettesei között. 2013-ban pedig portréjukban úgy fogalmaztak: ugyan Kármán még kitartott a bankadó kivetése idején pozíciójában, de később mégis ez okozhatta a fő törésvonalat közte és a kormány tagjai között. „A szakmaiság és a politika kettős nyomása alatt eltört. Más kormányban még kaphat szerepet, Fidesz-kormányban biztos nem fog. De ha a Fidesz nyer 2014-ben, és nagyon úgy tűnik, hogy ez lesz, akkor 2-3 év múlva már senki nem fog emlékezni arra, ki volt Kármán András” – fogalmazott az esetre rálátó forrás a cikk szerint.
Innen tehát nem nehéz kitalálni, hogy miért is kerülhetett Kármán András a Tisza kötelékébe egy olyan banktól, amely régóta kritizálja a rá kivetett adó létét.
Kármán egyik legfőbb feladata lehet egy ellenzéki hatalomra kerülés esetén a szektorális különadók eltörlése, amely már az uniós vezetés szemét is régóta szúrja. Brüsszel ugyanis minden területen a piacoknak akar kedvezni, ebben pedig Kármán és a Tisza partnerük lehet, még a költségvetés meglékelése árán is.
Ezt is ajánljuk a témában
A brüsszeli javaslatok több pontja már megjelent a Tisza Párt politikusainak és tanácsadóinak nyilatkozataiban.
Nyitókép: Facebook
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
„Mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról állapodtunk meg az Európai Bizottsággal” – fogalmazott Kármán András.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
Románia a kormányozhatatlanság határán – lassan egy hónapja tart a bukaresti politikai bénultság, nem látszik a kiút, a magyargyűlölő szélsőségesek előretörése és eurómilliárdok elvesztése a tét.
A Politico megerősítette, hogy semmilyen megállapodás nem született ma uniós pénzek kifizetéséről.
Két évvel Karácsony Gergely újraválasztása után továbbra is politikai és pénzügyi válságok bénítják a főváros működését. A Fővárosi Közgyűlésben pedig új erőviszonyok formálják az új politikai korszakot.
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
Szomorú szombat köszöntött erre a PSG-szurkolóra.
Végre a korabeli Európa térképén is elhelyezi a mohácsi küzdelmet egy új dokumentumfilm – így méltatja a Mohács – Világok harca című alkotást a lap munkatársa.
